Sohasem érhet véget

Gyorselemzés a T/10747 és T/10748 sz. törvényjavaslatokról.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására. Éppen ellenkezőleg: villanófényben mutatják meg a rendszer természetét.

1) A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” szóló törvény például egyáltalán nem szüntetné meg a veszélyhelyzetet, viszont jól szemlélteti, hogy Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak parlamentje. A javaslat ugyanis, amely szerint az Országgyűlésnek fel kell hívnia a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, magától a kormánytól érkezik.

Valójában tehát a kormány önmagához intéz kérést mandinerből. Ráadásul úgy, hogy még határidő sem szerepel a jogszabályban. A kormány arra kéreti magát, hogy amikor majd jónak látja, vessen véget a rendkívüli jogrendnek. Sok értelme nincs – legfeljebb annyi, hogy a felületes szemlélőnek be lehessen mutatni: a felhatalmazási törvény – a bírálatokkal ellentétben – nem szüntette meg a kormány feletti parlamenti kontrollt. Kis utána olvasással azonban gyorsan kiderül: a törvényjavaslat éppen ennek ellenkezőjéről tanúskodik.

2) A katasztrófavédelmi törvénynek – a felhatalmazási törvény egyik legproblematikusabb szabályát átmentő – módosítása fontos garanciát iktatna ki az Alaptörvényből. Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen – a katasztrófavédelmi törvényben – szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák: ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat. Ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.

3) Az átmeneti intézkedésekről szóló javaslat tartalmaz egy másik egyáltalán nem átmeneti rendelkezést: az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával létrehozza a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot. Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag, és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg még az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül.

A fentiek alapján tehát megerősítést nyert, hogy azoknak volt igaza, akik arra figyelmeztettek: a kormány vissza tud, és vissza is fog élni a járvány kapcsán megszerzett hatalmával. Az elmúlt két hónap során sorra születtek olyan szabályok, amelyek nem kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak alapvető jogokat. A felhatalmazási törvény visszavonásának ígérete és a veszélyhelyzet megszüntetése egyszerű szemfényvesztés: ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek.

Társaság a Szabadságjogokért
Magyar Helsinki Bizottság
Amnesty International Magyarország

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Early removal of Hungarian Supreme Court president violates Convention

Today the European Court of Human Rights concluded Hungary was in breach of the European Convention on Human Rights due to the premature termination of the Hungarian Supreme Court’s President’s mandate in early 2012. The judgment confirms concerns of the HHC, the HCLU and the Eötvös Károly Institute that Mr Baka’s dismissal violated the independence of the judiciary, and was a further step in weakening the rule of law in Hungary.

Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény

A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt.

Nemzetközi szabadságjogi szövetség: A civiltörvényről szóló bírósági döntésnek nagy jelentősége van

Az INCLO üdvözli az Európai Unió Bíróságának döntését és felszólítja a kormányokat, hogy vonják vissza a civil szervezetek ellen hozott törvényeket, valamint tartózkodjanak a hasonló jogszabályok elfogadásától.