Mindent elárasztanak a politikai hirdetések, mit tehetek ellenük?
A 2026-os országgyűlési választás kampányidőszaka február 21-én elkezdődött, és a szavazás napjáig, április 12-ig fog tartani. A kampányeszközök, így a plakátok, választási gyűlések, valamint a politikai reklámok és hirdetések használatát a magyar törvények rendezik ugyan, de nem túl hatékony a szabályozás. A visszaélések elleni küzdelemben azonban mostantól egy uniós jogszabály, az ún. TTPA is rendelkezésre áll. Ebben a tájékoztatóban az EU friss, a politikai hirdetések átláthatóságát célzó rendeletét ismertetjük, és ahhoz adunk tanácsokat, hogy hogyan védd meg a választójogodat, a választás tisztaságát, és a saját magánszférádat.
Tavaly októberben lépett hatályba egy EU-s rendelet, ami az eddigi magyar szabályozást kiegészítve közvetlenül szabályozza a politikai reklámokat az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is. (Ez az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/900 RENDELETE (2024. március 13.) a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról.) A röviden TTPA-nak („on the transparency and targeting of political advertising”) nevezett rendelet egy sor kötelezettséget ró a politikai, választási kampányokban résztvevő szereplőkre, valamint a hirdetőcégekre és a közösségi médiaszolgáltatókra az kampányköltések átláthatósága érdekében. Kérdés persze, hogy mit és hogyan lehet ezekből számon kérni rajtuk, például a magyar országgyűlési választás kampányában.
Milyen visszaélési lehetőségeket számolnak fel az uniós szabályok?
A TTPA célja az, hogy a politikai hirdetések minél átláthatóbbak legyenek, ezért mind a hirdetőket, mind a hirdetési felületeket arra kötelezi, hogy tegyék nyilvánossá a hirdetési költségeiket. A hirdetőket arra kötelezi, hogy átláthatósági nyilatkozatot tegyenek, amiből kiderül, hogy ki az adott reklám megrendelője, ki finanszírozta a hirdetést, és mekkora összegről van szó. Sőt, a hirdetéseken is jól láthatóan szerepelnie kell a „politikai reklám” megjelölésnek, valamint az alapvető információknak (megrendelő neve, költség, időtartam, finanszírozás forrása). A szabályozás nem vonatkozik a tisztán kereskedelmi, a magánjellegű és az újságírói közlésekre.
A választási folyamatokba való illetéktelen beavatkozás megelőzése érdekében a TTPA azt is előírja, hogy a választást vagy népszavazást megelőző három hónapban kizárólag uniós polgárok, illetve az Unióban állandó lakóhellyel és választójoggal rendelkező állampolgárok, vagy olyan jogi személyek számára nyújtsanak politikaireklám-szolgáltatásokat, amelyek nem állnak a harmadik országbeli jogalanyok irányítása alatt.
A TTPA további újdonsága az, hogy a felhasználók személyes adatainak a védelmében megtiltja az olyan célzott hirdetési technikákat, amelyek nem a felhasználók kifejezett hozzájárulásán alapulnak. A hirdetések „irányítása”, targetálása, testreszabása nagyon hatékonnyá teszi a reklámozást a közösségi médiában: az általunk megosztott személyes adataink és a rólunk szóló információk alapján nagyon hatékonyan lehet megcélozni bennünket olyan hirdetésekkel, amelyek illeszkednek az érdeklődésünkhöz, preferenciáinkhoz. Ez a reklámozási módszer nem tilos, viszont a politikai reklámokra vonatkozóan a TTPA megtiltja, hogy a politikai reklámok targetálása, tehát egyes személyek vagy választói csoportok hirdetésekkel való megcélzása (vagy éppen bizonyos hirdetésekből való kizárása) érzékeny személyes adatokra épülő profilalkotástól függjön. A felhasználók online tevékenységének az elemzésén és a vallási, világnézeti vagy politikai meggyőződéseikre vonatkozó következtetéseken alapuló profilalkotás és manipulatív mikrotargetálás révén nemcsak a személyes adatok fölötti rendelkezési jog sérülhet, hanem az egyenlő bánásmód követelménye, a tájékozódás és a véleménynyilvánítás szabadsága, és a választójog is. A földrajzi hely vagy településtípus, a nem és a kor szerinti targetálás azonban továbbra sem jogellenes.
Az én felületeim mégis tele vannak politikusi hirdetésekkel! Nem úgy volt, hogy megtiltották a politikai reklámokat?
Érthető, hogy egy választási kampány megviseli az embert. De ilyenkor igazán fontos, hogy még azok is a közügyekről gondolkodjanak és beszélgessenek, adott esetben panaszkodjanak miattuk, akik máskor fütyülnek a politikára, hiszen a mi döntésünkön múlik, hogy a következő négy évben ki kormányozza az országot.
Fontos tudni, hogy az EU nem megtiltotta a politikai reklámokat ezzel a rendelettel, hanem szabályozza. A szabályozás célja pedig a politikai reklámozás átláthatósága, a reklámokra elköltött pénzek transzparenciája, és a hirdetési gyakorlatok kontrollja. A szabályozás azonban csak a fizetett hirdetésekre vonatkozik, ami csak egy része a közösségi médiában szembejövő tartalmaknak: a TTPA nem vonatkozik azokra a tartalmakra, amelyeket a felhasználók osztanak meg, azaz organikusan terjednek.
Azt is fontos tudni, hogy nem az EU, hanem egyes közösségimédia-platformokat üzemeltető cégek döntöttek úgy, hogy a platformjaikon inkább nem teszik lehetővé a politikai reklámok megjelentetését, mert nem akarták alávetni magukat a TTPA-nak. A Google és a Meta nem sokkal a TTPA hatályba lépése előtt jelentették be ezt a döntésüket, ami tehát érinti a Google és a YouTube, valamint a Facebook és az Instagram felületeit, de a TikTok-on már korábban sem lehetett politikai reklámot közzétenni.
Én mégis folyamatosan kapom a politikai hirdetéseket. Hogy van ez akkor?
Valóban visszás a helyzet. Mindenekelőtt tartsuk észben, hogy a közösségi médiafelületeket üzemeltető cégek önkorlátozása csak a fizetett politikai hirdetésekre vonatkozik, és az organikusan terjedő politikai megjelenésekre nem. Másrészt a platformok kategorizálják a felületeiken közzétehető reklámokat és hirdetéseket, és különböző módszereket alkalmaznak a szűrésre. A Facebook-on például a hirdetőnek jeleznie kell, hogy milyen tartalmú hirdetést kíván feladni, és a platform ellenőrzi a tartalmat, de a leplezett politikai hirdetések át tudnak csúszni ezen a szűrőn. A legbiztosabb eszköz az, amikor a felhasználók jelentik, amikor fizetett politikai hirdetéssel találkoznak!
Nagyszerű! Hol tehetek feljelentést emiatt?
Sajnos az a helyzet, hogy a TTPA hatályba lépése óta a magyar állam még nem jelölte ki azt a hazai hatóságot, amelynek az volna a feladata, hogy felügyelje a szabályok betartását. Emiatt a TTPA szabályainak megsértése miatt a kampányidőszakban csak a választási bizottságokhoz lehet jogorvoslatért fordulni. Választási kifogáshoz itt találsz mintát. A közösségi médiaplatformokon viszont bármikor tehetsz bejelentést, ha meg nem engedett politikai reklámmal találkozol.
Azt nem tiltja a TTPA, hogy hivatalban lévő politikusok, hivatalos szervek, polgármesterek, közhivatalukkal visszaélve részt vegyenek a kampányban a kormánypárt oldalán?
A TTPA számol ezzel a jelenséggel. A szabályozás csak azokra a hivatalos üzenetekre nem vonatkozik, amelyek szigorúan a választáson való részvétel népszerűsítésére, megszervezésére korlátozódnak, vagy amelyek célja a nyilvánosság hivatalos tájékoztatása, feltéve, hogy az nem befolyásolja a választás kimenetelét és a választói magatartást. Minden más politikai üzenetnek, amit ellenszolgáltatás fejében egy párt, egy politikus vagy egy képviselőjelölt javára vagy nevében tesznek közzé, és befolyásolhatja a választás kimenetelét vagy a választói szavazási magatartást, meg kell felelnie a TTPA előírásainak. Mivel azonban a szabályozás új, fontos, hogy a jogalkalmazási gyakorlatban pontos és egyértelmű elhatárolás alalkuljon ki a hivatalban levő politikusok hivatalos és pártpoltikai, kampánycélú üzenetei között. Ezért azt javasoljuk, hogy a hivatalban levő politikusok kampányüzenetei esetében mindig fordulj a választási szervekhez, ehhez itt találsz kifogás-mintát!
Ha a fentiekben nem találsz választ a kérdéseidre, keress minket a jogsegely@tasz.hu-n!
