Nyilvános Jelentés az Alkotmánybíró-jelöltekről

A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltjeiről Nyilvános Jelentést készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). A Jelentés célja, hogy az országgyűlési képviselők tájékozott döntését tudjanak hozni azokról a bíró- jelöltekről, akik tizenkét évig lesznek alkotmányos jogaink védői.

„Se nem támogatunk, se nem vetünk el jelölteket, ez a képviselők feladata. A mi feladatunk, hogy rávilágítsunk arra, mit tudunk a jelöltekről és mit lenne szükséges még megtudni a megalapozott döntéshez. A Jelentés számos kérdést fogalmaz meg, amiket a jelölteknek bátran fel lehet tenni a holnapi meghallgatáson!“ – mondta Szigeti Tamás, a TASZ Politikai Szabadságjogok Programvezetője.

A jelöltekről ismertté vált információkat gyűjtötte össze a két szervezet, és azokból következtetéseket próbáltak levonni, hogy mi várható a jövőbeli alkotmányőröktől. A bírák profilkészítése nemzetközi minták felhasználásával készült.

„Az Alkotmánybírák megválasztása nem 258 képviselő magánügye, hanem közügy. Rendkívül fontos, hogy kit választanak alkotmánybíróvá. A Jelentés reményeink szerint megalapozhatja az érdemi vitát a jelöltekről. Csak ilyen tartalmi vita után tudnak a képviselők felelősen dönteni a jelöltekről.” – mondta Vissy Beatrix az EKINT munkatársa.

A Jelentést a TASZ és az EKINT eljuttatja az Országgyűlés Alkotmányügyi Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságában ülő képviselőkhöz, abban a reményben, hogy a holnapi nyilvános meghallgatáson érdemi kérdések és válaszok hangzanak el.

A Jelentést innen töltheti le (pdf).
Az egyes jelöltekről külön-külön is elérhetőek a Jelentés részei alább:
Balsai István
Dienes-Oehm Egon
Pokol Béla
Szalay Péter
Szívós Mária
Kiegészítés: Dienes-Oehm Egon a törvényi formai kritériumainak megfelel, mert húsz év szakmai gyakorlattal bír. Azonban helytelenül állítottuk, hogy a "kiemelkedő tudású elméleti" jogász törvényi feltételnek is megfelelne, mert a Jelölt nem rendelkezik az MTA által odaítélt  állam- és jogtudomány doktora fokozattal. A tévedésért elnézést kérünk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az internet szabadságát csorbítaná a kormány

Már a jogerős büntetőítélet előtt eltávolíttatná a kormány az állítólagos jogsértő tartalmakat az internetről, és akár még az adatokhoz való hozzáférést is megakadályoztatná. Az új Btk. hatályba lépése miatt esedékes átmeneti rendelkezések között ugyanis egy új büntetőeljárási kényszerintézkedést is bevezetne a kormány, ami lehetővé tenné, hogy bármely közvádas bűncselekmény gyanúja esetén már jóval az ítélet előtt meg lehessen akadályozni az interneten közzétett információk elérését.

A TASZ véleménye a médiatörvények módosításáról

Az Alkotmánybíróság a 165/2011. (XII. 20.) AB határozattal alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egyes rendelkezéseit. Az Országgyűlés elé beterjesztett módosítások, az indoklás szerint, az AB-határozatnak való megfelelést szolgálják. A TASZ álláspontja szerint azonban a Javaslat egyrészt ezt a célt csak részben valósítja meg, másrészt pedig egy sor olyan módosítást is tartalmaz, amelyek nem az AB-határozatból következő jogalkotói kötelezettségeknek tesznek eleget és ismét csak a kormánytöbbség érdekeinek megfelelően módosítanák az Mttv-t.

A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal

A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság (VB) kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen elemzést készítettek a VB jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.