Mit tehetsz, ha valótlanságokat terjesztenek rólad a közösségi médiában?
Rendszeresen találkozunk olyan esetekkel, amikor valakiről hazugságokat terjesztenek a közösségi médiában.
Ez történt azután is, hogy Lázár János gyöngyösi fórumán többen a miniszter lemondását követelték vécépucolós kijelentése miatt. A tiltakozókról Orbán Viktor azt mondta: „Bűnözők, bandába szerveződve, egy párt megbízásából elmenjenek egy békés összejövetelre, és ott balhét csináljanak azzal a céllal, hogy megfélemlítsék a fideszeseket, ilyet még nem láttam”. Az egyik résztvevőnek, egy roma nőnek a szülei azt mondták, „szégyent hozott rájuk”, pedig Katalin nem bűnöző, soha nem volt börtönben, csak saját elhatározásától vezényelve tiltakozott. Az őt ért igaztalan vádak gyorsan elterjedtek, amiben a közösségi médiának is nagy szerepe volt.
Ha Te is ilyen helyzetbe kerülsz, nem kell szó nélkül hagynod. Állj ki magadért, hogy ne hitelteleníthessék a véleményedet!
A közéleti véleménynyilvánításnak vannak kockázatai, ezek közül az egyik, hogy valaki a véleménye miatt rágalmazás céltáblájává válik. Ilyen esetekben a hazugságok terjesztése nem csak annak okoz sérelmet, akiről szó van. A megszólalót hiteltelenítő hazugságok egyben a demokrácia alapját is támadják, hiszen a közéleti véleménynyilvánítás elfojtását célozzák. Megvan annak is a veszélye, hogy a közösségi médiában terjesztett hazugságok kilépnek az online térből, és a nyílt utcán is zaklatás érheti a megszólalót. Ha pedig nem kerül erre sor, a szándékos hazugságok akkor is hiteltelenítik a megszólaló személyét, és azt a véleményt, amit a rágalmak célpontja megfogalmazott.
Kampányidőszakban a közéleti vita különösen védendő: a vélemény szabad, az elhallgattatására irányuló próbálkozások még súlyosabban hatnak.
Ha téged akarnak elhallgattatni, olvasd el tájékoztatónkat a lehetőségeidről, ha pedig itt nem találsz választ a kérdésedre, keress minket a jogsegely@tasz.hu-n.
A közéleti szólásszabadságról itt olvashatsz általánosságban: https://tasz.hu/tudastar/tajekoztato-a-kozeleti-szolasszabadsagrol/
Mi számít valótlanságnak?
A véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legerősebb alkotmányos védelmet élvező szabadságjog. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek minden közlést el kell viselnie.
Közéleti viták során nagy szabadsággal lehet másokról értékítéletet mondani, ez a szabadság azonban korlátozottabb, ha tényállításokról van szó. Az értékítéletekkel ellentétben, tényállítások esetében van értelme vizsgálni azt, hogy ami elhangzott, az igaz-e, vagy legalább van-e valóságtartalma. Ha valaki hamisan állít vagy híresztel valamit egy másik személyről, akkor jogilag is felelősségre vonható az állításáért.
Ha olyasmit terjesztenek rólad, ami valós ugyan, de senkinek sincs hozzá köze, olvasd el ezt a tájékoztatónkat: Az itt olvasható tájékoztató akkor is fontos lehet, ha a terjedő információ részben valós.
Hamis tényállításról van szó! Mit tegyek, hogy a hazugság terjedése azonnal abbamaradjon?
Ha egy poszt vagy komment rágalmaz, az első, amit tehetsz, hogy jelented azt a platformon. A Facebookon ezt például a bejegyzés vagy komment mellett látható három pontra kattintva teheted meg. Ki kell választanod az okot (pl. „hamis információ”) és kövesd az utasításokat. Ha a támadás egy profilról érkezik, a profilt ugyanúgy jelentheted, mint magukat a sérelmes tartalmakat.
A rágalmazó profilt le is tilthatod és általában is vigyázz az adataidra, nézz rá az adatvédelmi beállításaidra!
A platformok nem távolítanak el mindent azonnal, a tartalmakat előbb abból a szempontból vizsgálják, hogy az sérti-e a platform működési elveit (a Facebook esetében a közösségi irányelveket). Eltávolítás helyett az is lehet, hogy a tartalmat figyelmeztetéssel látják el, vagy csak lassítják a terjedését, de a tartalmat vagy a profilt ettől függetlenül is érdemes jelenteni.
A jogsértő tartalmakat az Internet Hotline-on is bejelentheted.
Az Internet Hotline egy jogsegélyszolgálat, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) üzemeltet. A jogsértő tartalmat a hotline elemzői megvizsgálják és közvetlenül kapcsolatba léphetnek az érintett platformmal, bűncselekmény gyanúja esetén pedig a rendőrséghez fordulnak. Ha megadod az email címed, a bejelentés vizsgálatáról és a megtett intézkedésekről legfeljebb 5 munkanapon belül visszajelzést kapsz.
A valótlanságokat „online zaklatásként” jelentheted be, de az Internet Hotline más témákban is fogad bejelentéseket, például itt lehet jelezni a hozzájárulás nélkül közzétett tartalmakat, a rasszista, valamely közösség ellen uszító tartalmakat, az adathalászatot, illetve az erőszakos, illegális cselekményre felhívó, azt népszerűsítő, vagy a kiskorúakra egyébként káros tartalmakat. A bejelentést mindenképpen érdemes bizonyítékkal (pl. képernyőfotóval) alátámasztani.
A platform nem intézkedett. Rá lehet erre kényszeríteni?
A platform (pl. a Facebook) nem felel automatikusan a felhasználói által közzétett tartalmakért. Ha viszont jelentetted a jogsértést és mégsem tesz semmit, az már a felelősségre vonás alapja lehet.
Egyrészt fenn kell tartania a platformnak egy könnyen használható jelentési mechanizmust. Ha nincs ilyen, az önmagában sérti az uniós jogot, amiért a platform felelősségre vonható. Az uniós jog azt is előírja, hogy a tartalmak eltávolítását, vagy épp ellenkezőleg, a jelentett tartalmak el nem távolítását is indokolniuk kell és a döntés első körben nem lehet végleges, azzal szemben kell lennie jogorvoslati lehetőségnek.
Ha részletes bejelentést teszel és nyilvánvalóan jogellenes a téged rágalmazó tartalom, de a platform azt nem távolítja el, az jogsértő lehet. Az, hogy mikor nyilvánvaló egy tartalom jogellenessége, korántsem egyszerű kérdés. Nyilvánvaló a jogellenesség, ha már van olyan jogerős bírósági döntés, ami ezt megállapította. Ha ezt bemutatod, akkor a jogellenesség nyilvánvaló jellegét a platform nem kérdőjelezheti meg. Nehezebb a helyzet, ha nincs bírósági döntés, ami kimondta volna a tartalom jogellenességét. Ilyenkor Te magad is megpróbálhatod bizonyítékokkal alátámasztani, hogy valótlanságot állítanak rólad, az azonban, hogy ez meggyőzi-e a platformot, nehezen megjósolható.
Magyarországon a platformok felelősségének érvényesítését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) kérheted.
Ha Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltatóról van szó, a vonatkozó uniós jog betartását az NMHH elnöke felügyeli. Ez viszonylag ritka, a „nagyon nagy platformok” (Facebook, Instagram, TikTok) esetében biztosan nincs erről szó. Ha nem itthon letelepedett közvetítő szolgáltatót érint, a panaszt első körben akkor is meg lehet tenni az NMHH elnökénél, amit ő – az ügyre vonatkozó véleményével együtt – a közvetítő szolgáltató letelepedési helye szerinti, joghatósággal rendelkező digitális szolgáltatási koordinátornak, vagy az Európai Bizottságnak fog továbbítani.
Jó-jó, eltűnt a tartalom, de nem akarom, hogy az elkövető ennyivel megússza. Jelentsem fel rágalmazásért?
Többféle eljárás közül választhatsz, bizonyítékokra azonban mindenképp szükséged lesz. Első lépésben készíts képernyőmentést a történtekről, dokumentáld, hogy mi történt.
A büntetőjog a legsúlyosabb eszköz a jogi lehetőségek sorában – a legritkább esetben érvel a TASZ az alkalmazása mellett, mert elfojtja a közéleti vitát. Ha valaki tudatosan hazudozik rólad és nem vagy politikai közszereplő (azaz olyasvalaki, akire közéleti véleményformálóként tekintenek), ettől még érdemes megfontolnod a feljelentés lehetőségét.
A rágalmazás többnyire magánvádas eljárásban kerül a bíróság elé. Magánvádlóként írásban tehetsz feljelentést a területileg illetékes járásbíróságon. Erre 30 nap áll rendelkezésedre onnantól, hogy tudomásodra jutnak a történtek. A feljelentésben le kell írnod, hogy miért szeretnéd a büntetőeljárást, ki és mit követett el ellened és mivel bizonyítod mindezt. Ha hiányoznak fontos elemek, a bíróság kérheti, hogy írásban egészítsd ki a feljelentést. Ha tudod, hogy ki követte el a rágalmazást, ezt is bele kell írni a feljelentésbe, de ha pl. álnéven futtatott profil terjeszti a hazugságokat, akkor nem tőled várja a bíróság, hogy kinyomozd, ki a tettes. A bíróság elrendelheti a nyomozást és megbízza a rendőrséget vagy az ügyészséget, hogy derítse ki az elkövető személyét.
A rágalmazás súlyosabban minősül, ha nagy nyilvánosság előtt követik el – a közösségi médiában pedig sajnos nagy eséllyel pontosan erről van szó.
Indíthatsz személyiségi jogi pert a bíróságon jó hírneved megsértése miatt.
A személyiségi jogi per és a büntetőeljárás nem zárja ki egymást, a kettő párhuzamosan is futhat. Ezt a lehetőséget a sérelem bekövetkezésétől számított 5 évig veheted igénybe. A perben sérelemdíjat követelhetsz jogaid megsértése miatt, amellett, hogy a bíróság eltiltja a jogsértőt a hazugság további terjesztésétől.
A polgári perben a kért sérelemdíjjal arányos illetéket kell fizetned, és ha elveszíted a pert, meg kell fizetned a másik fél per miatt felmerült költségeit is.
A pert csak ügyvéddel indíthatod meg.
A rólad terjesztett információ adatvédelmi probléma is lehet, ha valaki valamilyen adatodat tévesen tartja nyilván.
A nyilvántartásokban személyes adatokat csak pontosan és naprakészen lehet tárolni. Először is kérd az adatok helyesbítését! Az adatkezelő felelősséggel tartozik a rólad kezelt adatok pontosságáért, ha nem törli vagy nem helyesbíti a hibás adatokat, akkor amiatt eljárás indítható ellene.
Ilyen esetben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is fordulhatsz.
Itt két lehetőség van:
- tehetsz bejelentést, hogy a NAIH indítson vizsgálatot (akkor is, ha nem vagy érintett), vagy
- kérheted, hogy folytasson le adatvédelmi hatósági eljárást (a saját ügyedben). Fontos! Ha a Hatóság már indított hivatalból eljárást, akkor a hatósági eljárásra irányuló egyéni kérelmeket vissza fogja utasítani az eljárás lezárásáig!
Miután leírtad a tényeket, a NAIH vizsgálódik, információt, dokumentumokat kér be az érintett szervektől, szereplőktől. A hatóság eljárása ingyenes.
Az ügyintézési határidő
- vizsgálat esetén 2 hónap;
- adatvédelmi hatósági eljárás esetén 150 nap.
Mit tegyek, ha hirdetésként fut a közösségi médiában a rólam szóló tartalom?
Erről bővebben itt olvashatsz, ha pedig mesterséges intelligenciával generált dezinformációról van szó, arról itt tájékozódhatsz.
Jobban járok, ha többet meg se szólalok?
Ne hagyd, hogy elhallgattassanak! Ha így teszel, a lejárató kampány már el is érte a célját. Keresd meg a sajtót, meséld el a történetedet! A nyilvánosság erejét a javadra is fordíthatod.
