Körbeturnéztuk az országot a MONDO-val

A workshopokon összesen több mint hatszázan vettek részt. Elsősorban tanárok, főleg gyógypedagógusok érdeklődtek, de a résztvevők között voltak szaktanárok, nevelő- és kollégiumi tanárok, óvodapedagógusok, pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek. Olyan állomás is volt, ahol szülők és gyermekvédelmi szakemberek is részt vettek a képzésen. Összesen 31 szegregált intézményben jártunk, ahol sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő gyermekek tanulnak. A speciális iskolák mellett eljutottunk még szülőklubokba, gyermekpszichiátrai osztályra, tartottunk képzést egyetemi és OKJ-s hallgatóknak. Nem csak fogyatékossággal élő gyerekekkel foglalkozó tanároknak beszéltünk a MONDO-ról, hanem többségi pedagógusoknak is, ilyenkor a kártyák érzékenyítő szerepére hívtuk fel a figyelmet.

Mindenki tehet azért, hogy a fogyatékossággal élő emberek teljesebb életet élhessenek, miközben a pedagógusoknak kifejezetten nagy szerepük van abban, hogy diákjaikat felkészítsék a nagybetűs, önálló életre. De hiába tesznek meg a speciális iskolákban dolgozó szakemberek minden tőlük telhetőt a rájuk bízott gyerekekért, ha az óvó-védő burkot jelentő iskolán kívül kirekesztéssel találkoznak a gyerekek, illetve csorbulnak a jogaik. Az előítéletekkel szembeni harcban tehát kiemelt jelentősége van a jogtudatosságnak, annak, hogy a tanárok kellő jogi és társadalmi ismeret birtokában tudják, hogy milyen kötelezettségek kérhetők számon az államon, ha egy fogyatékossággal élő személy és családja jogai sérülnek. Így válhatnak a tanárok a jogtudatosság közvetítőivé, támogatva az érintett tanulókat és családjaikat abban, hogy méltó és teljes életet élhessenek.

A fogyatékossággal élő gyermekek legalább annyira sokfélék mint ép társaik. Egész máshogy lehet egy MONDO témát feldolgozni például autizmusban érintett gyermekkel és egy értelmi fogyatékossággal élő tanulóval. Ezért a kártyákat mindig egyénre vagy adott csoportra szabottan kell használni. Ez a pedagógustól tartalmi (jogi és társadalmi) és módszertani (pedagógiai) felkészültséget igényel. A workshopok során ezért arról beszélgettünk, hogyan lehet beépíteni a MONDO témákat a tananyagba.

Habár a workshopok szakembereknek szóltak, az egyik foglalkozás alkalmával lehetőségem nyílt kipróbálni a kártyákat a gyerekekkel. Arról beszélgettünk, hogy miért piszkálják egymást az osztálytársak. Terítékre került a saját döntések fontossága, az azokkal járó felelősség. Miért hisszük azt, hogy vicces a másikat kicsúfolni? Miért jó néha rossznak lenni? A gyerekek emberi jogi nevelése valahol itt kezdődik, amivel belépünk a jogtudatossághoz vezető út kapuján. Kívánunk az iskoláknak további tanulságokkal teli MONDO beszélgetéseket!