Hírek

A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

Te is nyerhetsz pert a propaganda ellen, ha hazudnak rólad

Gyakorlott tüntető vagyok, megszoktam már, hogy fotók készülhetnek rólam ezekben a helyzetekben. Sőt, büszke is vagyok arra, ha nyoma marad annak, hogy a hatalom melyik igazságtalan vagy embertelen lépése ellen tiltakozom éppen. Bár nem tekintem őket sajtónak, de azzal sincsen különösebb problémám, ha egy propagandista készít rólam fényképet egy demonstráción. De ha egy propagandista egy korábbi tüntetésen készült fotómmaal illusztrálja egy másik tüntetésről szóló lejárató, hazug cikkét, az már zavar. A mai elsőfokú siker a Fővárosi Törvényszéken azt üzeni, hogy tehetünk és tennünk is kell az ilyen jogsértések ellen.

Büntetőeljárás vár azokra, akik kábítószer-használat miatt lesznek rosszul

Megvizsgáltuk, hogy milyen gyakran fordul elő országos szinten az, hogy az egészségügyi dolgozók indokolatlanul értesítik a rendőrséget, illetve jogszerűtlenül továbbítják a páciens adatait, ha valaki drogfogyasztás miatt lesz rosszul. Adatigénylésünkből kiderült, hogy ötből négy ellátott büntetőeljárást kap a nyakába. Két rendőr-főkapitányság pedig 10 milliós nagyságrendű összeget kért azért, hogy kiadja a közérdekű adatokat.

Hol tart a fogyatékossággal élők számára fenntartott nagylétszámú intézmények kitagolása az EU-ban?

Hogy éreznéd magad, ha mások döntenék el helyetted, kivel élsz együtt, mikor kell felkelned, mit eszel ebédre, vagy mivel töltöd a délutánt?

Abszurd indokokkal utasította el az ügyészség Hadházyék feljelentését, a képviselők új eljárást indítanak segítségünkkel

Az ügyészség újra elutasította az MTVA-ban bántalmazott képviselők feljelentését. Három országgyűlési képviselő, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László a mi segítségünkkel újabb büntetőeljárást indít.

“Merjük kimondani, hogy ez nem újságírás!”

Miért működik a propaganda? címmel rendeztük az idei év első Megafon-estjét a Három Hollóban. Szabad Január kampányunk záróeseményét rendhagyó keretek között, a megszokott kerekasztal beszélgetés helyett world café módszer szerint tartottuk, melynek lényege, hogy egy rövid bemutatkozást követően a résztvevők kis csoportokban felváltva beszélgethettek hat vendégünkkel. A cél az volt, hogy minél közvetlenebb és sokrétűbb képet kapjunk a sajtó hazai helyzetéről, kitérve a propaganda média működésére, az orosz dezinformáció hatására, valamint arra is, hogy milyen alternatív csatornákat használhatnak a klasszikus médiumokból kiszorult újságírók.

A beszélgetés(ek) moderátora a Mérce újságírója, Diószegi-Horváth Nóra volt, aki elsőroban arra volt kíváncsi, hogy mit jelentenek az álhírek vendégeinknek. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója és a dezinformáció egyik legnagyobb hazai szakértője szerint az álhírek terjesztése jelenleg egyfajta törzsi háborús szerepet tölt be, mert “jelenleg nem az a lényeg, hogy pontos, hanem hogy erős képünk legyen egy politikai narratívában”.

A propagandagépezet belső működéséről beszélt D. Bányász Gergő, aki 2015-ben hagyta ott a közmédiát. Ő úgy látja, hogy Magyarországon nem létezik minőségi újságírás, pedig igény lenne rá, de a propaganda média által meghatározott helyzet a következő 10 évben szerinte nem fog változni. Veiszer Alinda némileg derűsebben látja a helyzetet: az álhírek inspirálóan hatnak rá, hiszen folyamatosan megkérdőjelezik a terepet amiben mozgunk, ezáltal pedig felkészültségre és tájékozottságra sarkallnak.

Bodrogi Bea, a TASZ jogásza először az Átlátszó aznap megjelent cikkére tért ki, amiből kiderült, hogy 2018-ban 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a kormányközeli média. Bodrogi szerint a konkrét személyt ért sérelem esetén indítható személyiségjogi perek esetén ítélt, akár többmillió forintos sérelemdíj visszatartó erejű is lehet. Jelenleg a TASZ a decemberi tüntetések kapcsán készült lejárató cikkek, félrevezető fotók miatt indít percsoportokat.

Erdélyi Péter, a 444 újságírója igyekezett relativizálni az álhír-jelenséget, utalva arra, hogy az utóbbi 100 évben a technológiai újdonságok, például a televízió megjelenése mindig félelmet gerjesztett. Vajon tényleg annyira meghatározó-e a jelenség, aminek érezzük, vagy csak túlságosan friss és közel van hozzánk? Azért is fontos átfogóan szemlélni a sajtó jelenlegi helyzetét, mert az aggasztó hírek mellett – vagy akár ellenreakcióként – pozitív tendenciák is vannak, hiszen a New York Times olvasottsági számai rendkívül magasak, de az Index támogatói programja is nagyon sikeres volt.

A vendégekkel a csoportos beszélgetések során is a bemutatkozóban felmerült témák folytatódtak. Erdélyi Péternél például a különböző finanszírozási modellek, így az ingyenes, reklámalapú sajtófogyasztás mellett másik két népszerű modellt, az előfizetéses működést, illetve a közösségi finanszírozást, hangsúlyozva, hogy utóbbi tervezhetőségi problémákat vet fel, az előfizetéses modell azonban javíthat a médiumok minőségén.

A jelenséggel való együttéléshez leginkább a kiritkai szemlélet erősítésére van szükség. Ez sarkallta Nagy Krisztinát, a Mérték médiajogászát arra, hogy a kritikai médiaműveltség fejlesztését elősegítő programot fejlesszen ki a 10-18 éves korosztály számára. A program célja, hogy évente 50-100 tanárt képezzenek ki arra, hogy speciális gyakorlatokkal elősegítsék a kritikai szemléletet a gyerekek körében. A kétszer kilencven perces feladatok nem csak az álhírekre, hanem bármilyen félrevezető tartalomra, így áltudományos cikkekre, vagy jelöletlen influenszer-reklámok felismerésére is sarkallnak.

Krekó Péter szerint fontos látnunk, hogy az álhírek minden esetben valamilyen igényt szolgálnak ki, legtöbb esetben a fontosságtudatot. Mint mondta, az orosz dezinformáció kétféleképp szivároghat be a magyar közéletbe: egyrészt a narratíva szintjén (széteső Nyugat - erős Kelet kontraszt), másrészt konkrét összeesküvés elméletek szintjén, például az Ukrajna elleni háborús uszítás, vagy Majdan-CIA. Meglátása szerint a cybertámadások és a hackelések felválthatják és tompíthatják a hagyományos hadviselést. A post truth világtól és a klasszikus, 20. századi propagandától az üzenetek sokfélesége és ezáltal a zavarkeltés különbözteti meg.

“Le kell ülni amásik oldallal, hisz ők ugyanazt hiszik rólunk, mint mi róluk.”

Veiszer Alinda pozitívabban látja a helyzetet, örvendetesnek tartja a komolyabb tartalmakat közvetítő influenszerek megjelenését “A szó végre visszanyeri eredeti jelentését”. Mint mondta, őt kétszer küldték el a munkahelyéről politikai okokból, de úgy véli, hogy a tudatos nézők az interneten meg tudják találni az általuk közvetített tartalmakat. Viszont veszélyesnek tartja, hogy a demokratizálódás során devalválódott a szakértelem, és érvek nélkül is leszólhatjuk mások megalapozott véleményét, mert megszűntek a szűrőink.

A beszélgetést a propagandamédiához kapcsolódó viszony meghatározása zárta. Míg D. Bányász Gergő úgy véli, hogy a másik oldal épp ezt gondolja a jelenlévőkről, mint ők róluk, addig Veiszer Alinda szerint fontos különbség van a 10 évvel ezelőtti kormányközeli sajtó és a mai között, és ennek mai működése nem ad okot arra, hogy elnézően viselkedjünk velük szemben. Az estet Erdélyi Péter gondolata zárta: „Nem gondolom, hogy van másik oldal. Nem gondolom, hogy az Origo valaminek az egyik oldala, aminek a másik oldala az Index.”