Hírek

Ombudsman: az iskolaigazgató nem utasíthatja el, ha a szülők otthon tartanák a gyereküket a járvány miatt

Jogszerűtlenül járt el az az iskolaigazgató, aki nem engedélyezte a szülők kérelmére, hogy gyerekük a járványhelyzetre tekintettel igazoltan otthon maradhasson – erősítette meg álláspontunkat az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman az ügyben eljárva az érintett tankerület vezetőjét is felszólította arra, hogy tegyék elérhetővé a szülők számára, hogy hányan fertőződtek meg az iskolákban, hogy megfontolt döntést hozhassanak.

Tavaly ősszel, amikor egyre-másra dőltek rekordok a járványban, több szülő is hozzánk fordult segítségért, hogy iskolás gyermeküket otthon tarthassák. Volt olyan család, ahol a szülő vagy testvér súlyos beteg volt, máshol az idős nagyszülőkkel éltek együtt és őket féltették, és az is előfordult, hogy egyszerűen a fertőzésveszélyt akarták csökkenteni az otthoni tanulással. Ekkor már írtunk arról, hogy a szülők kérelmére az iskolaigazgatónak lehetősége van igazolni a gyerek távollétét alapos indok esetén, márpedig álláspontunk szerint egy felfutóban lévő járvány alapos indoknak tekinthető.

A visszajelzések alapján sok iskolaigazgató nem tudott arról, hogy van ilyen lehetőségük, és rendre azzal utasították el a szülői kérelmeket, hogy nincs hatáskörük igazolni a hiányzást. Egy hozzánk forduló édesanyának ezek után azt javasoltuk, hogy az Oktatási Hivataltól is kérjen állásfoglalást. A hivatal megerősítette, hogy az iskolaigazgatónak igenis van ilyen jogköre – de sok tanulónak még ekkor sem engedélyezték az otthonmaradást.

A harmadik hullámban az emberi erőforrások minisztere is kérte az iskolák vezetőit, hogy a hiányzásokkal kapcsolatban „kellő rugalmassággal” járjanak el, és felhívta figyelmüket arra a minisztériumi rendeletre (20/2021. EMMI rendelet 51. § (2) bekezdésének c) pontja), melynek értelmében az intézményvezető alapos indokkal igazoltnak tekintheti a tanulói távolmaradást. Ezután már kevesebb gondja akadt a szülőknek a kérelmek elbírálása során.

A szülői kérelmek elutasításának jogellenességét az alapvető jogok biztosa is megállapította egy olyan ügyben, melyben a szülők az általunk javasolt módon, az iskolaigazgatótól kérték, hogy a járványveszély miatt tekintse igazoltnak kisiskolás gyerekeik hiányzását. Az igazgató azonban ezt elutasította arra hivatkozva, hogy a járványveszély nem tekinthető alapos indoknak. A szülők ezután a tankerülethez fordultak, de az is az igazgatónak adott igazat.

Az ombudsman szerint mind az iskolaigazgató, mind a tankerület vezetője jogszerűtlenül járt el.Utóbbit a biztos arra is felszólította, hogy a jövőben az iskolák átfertőzöttségi adatait anonim módon tegye elérhetővé a szülők számára, ezzel segítve őket a járványhelyzettel kapcsolatos döntésükben.

Bízunk abban, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben már nem kell a járványveszély miatt otthon tartani a gyerekeket, de ha mégis, akkor nagyon fontos, hogy már az alapvető jogok biztosának jelentésére is lehet hivatkozni a kérelem megírásakor. Ha szükséges, akkor ahogy eddig, úgy a következő tanévben is segítünk mindenkinek, hogy élhessenek ezen jogukkal.

Fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs

Támogass bennünket, hogy továbbra is segíthessünk jogaid érvényesítésében!

A jogállamisági jelentés arról szól, hogy lehetünk-e szabadok

A TASZ perei is azt mutatják, hogy valós problémákkal foglalkozik az Európai Bizottság jelentése, bármit is sulykol a rendszerszintű jogsértésekért felelős kormány.

Az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a független és sokszínű sajtó, vagy éppen a civil szervezetek vegzálása elleni kiállás egyaránt a záloga annak, hogy mindannyian egy szabadabb országban élhessünk. Az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentése hazánk vonatkozásában éppen ezeken a területeken állapít meg súlyos problémákat. A rendszerszintű jogsértésekért felelős kormány megpróbálja ugyan a bírálatokat brüsszeli bürokraták bosszújaként beállítani, de a TASZ perei is megmutatják, hogy valós problémákról van szó. A jelentésben érintett területeken a hozzánk forduló embereket segítve, aktívan küzdünk a jogállamiság védelméért és helyreállításáért.

Az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése is felhívja a figyelmet arra, hogy

a bírói állások pályáztatási és kinevezési gyakorlata a bíróságok függetlenségét veszélyezteti.Ügyfelünk, dr. Vasvári Csaba bíró többször is megnyerte azokat a pályázatokat, amelyeket egy magas rangú bírói állás betöltésére hirdettek meg, ám az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke mindannyiszor érvénytelenítette ezeket a pályázatokat. Dr. Vasvári Csaba jogi képviseletét azért vállaltuk, mert nem maradhat fenn az a gyakorlat, ami az OBH elnöke számára lehetővé teszi, hogy érdemi indokolás nélkül érvénytelenítsen bírói álláspályázatokat, miközben a pályázók érdemi jogorvoslat nélkül maradnak. Ez a gyakorlat nemcsak a pályázók számára hátrányos, de a független bíráskodást is veszélyezteti azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a bírókat ne objektív, hanem személyes szempontok szerint válasszák ki.

A jelentés azzal is foglalkozik, hogy

Magyarország nem partnere az Európai Unió intézményeinek abban, hogy az uniós források felhasználásának szabálytalanságait feltárják és szankcionálják.Ehelyett inkább lemond a magyar kormány a támogatások iránti igényéről, amint az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálatot indít egy ügyben. Az uniós forrásokkal való visszaélés sem valamiféle elvont probléma, hanem érezhetően ronthatja az itt élők életminőségét. Gyálon – több más településhez hasonlóan – a közvilágítás felújítása óta esténként sötét utcákon kénytelenek hazabotorkálni a helyiek. Az Eleven Gyál nevű civil közösség szeretné, ha a gyáli lakosok megtudhatnák, hogy az OLAF milyen visszásságokat talált a felújításra adott uniós források felhasználásával kapcsolatban. Ehhez a civileknek információszabadság-pert kellett indítaniuk, melyben mi nyújtunk számukra képviseletet. Szintén képviseljük Zöldi Blankát, a Direkt36 újságíróját, aki a „közpénz” Alaptörvény-módosítással szűkített fogalma ellenére szeretné feltárni, hogy mi lett azoknak az uniós forrásoknak a sorsa, amelyek a Mészáros és Mészáros Kft. magánzsebébe kerültek.

A 2021-es jelentés a sajtó függetlensége és sokszínűsége terén is komoly problémákra utal.Azzal, hogy a kormányközeli médiumokat egyetlen tulajdonos, a KESMA alá vonták, a tartalmukat tekintve is összehangolttá váltak, ami – különösen a megyei lapokat tekintve – a kormányzati narratívák túlsúlyához vezetett a nyilvánosságban. Perbe szálltunk, hogy a KESMA monopóliumát versenyjogi eszközökkel megtörjük, segítve ezzel a hazai olvasók, nézők, hallgatók sokszínű közéleti tájékozódását. Kiálltunk a Klubrádió mellett is: a rádió segítségünkkel bíróságon támadta meg a Médiatanács döntését, amely – a jelentés szerint is aggályosan – megfosztotta frekvenciájától. A jelentés kiemeli azon ügyeinket, amelyekben a Forbes-t és a Magyar Narancsot képviseljük olyan vagyonos személyek ellenében, akik a bíróságokat és az ideiglenes intézkedés jogintézményét arra használják fel, hogy a közügyekről tudósítani próbáló sajtót elhallgattassák.

A jelentés kitér a kormánytól független, nehéz helyzetben lévő embereken segítő civil szervezetek állami vegzálására is.Bár a civil szervezetek egy részét külföldi ügynöknek bélyegző, általunk is jogi úton támadott civiltörvény elbukott, a civilek régóta fennálló és új kihívásai mellett külön foglalkozik a jelentés a legújabb szabályozással is. Ez álláspontunk szerint alaptörvény-ellenes módon ad felhatalmazást az Állami Számvevőszéknek arra, hogy magánszervezetek irataiban kutakodjon, ahelyett, hogy az állami szervek gazdálkodásának törvényességét felügyelné.

(Címlapi illusztráció: pxfuel.com)

Támogass bennünket, hogy tovább dolgozhassunk egy szabadabb Magyarországért!

Tovább romlott a magyar jogállamiság állapota az Európai Bizottság jelentése szerint

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden vizsgált területen súlyos problémákat mutat Magyarországon, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. Érdemi javulást nem tudott azonosítani az Európai Bizottság egyetlen területen sem, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország jelentős uniós forrásoktól eshet el. Nyolc hazai civil szervezet közös értékelése az uniós jelentésről.

Fellélegezhetnek a mentális segítők – nem büntethetik őket azért, mert a munkájukat végzik

Az Alkotmánybíróság óvatoskodva döntött: a kuruzslótörvény velünk marad, de nem lehet alkalmazni, mert alaptörvény-ellenes. A több ezer szakember számára fontos ítélet a TASZ ügyfelének beadványára született meg.

Elbukott a „kuruzslótörvényként” hírhedtté vált Btk.-módosítás, ami másfél évig tartotta bizonytalanságban a művészetterapeutákat, coach-okat, szociális ellátásban dolgozókat és más segítő szakmák tagjait. Ügyfelünk beadványa nyomán az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a jogszabályt.

A kuruzslás büntetőjogi fogalmát kiterjesztő módosítás elvileg az áltudományos „terápiákat" nyújtó sarlatánok ellen irányult, de olyan homályosra sikerült a törvényszöveg, hogy több ezer valódi, képzett szakembernek kellett aggódnia amiatt, hogy büntetőeljárás indul ellenük pusztán azért, mert a munkájukat végzik. Ügyfelünk, Németh László, a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület elnöke korábban úgy fogalmazott:

Azt érzékelem, hogy meghatározóvá vált a félelem a szakmában, az emberek elkezdik a saját tevékenységüket átnevezni, elrejteni.

A bizonytalanságot az alapozta meg, hogy egy, a szakmával való érdemi egyeztetés nélkül, összecsapott törvénymódosítás során egészségügyi szakképesítéshez kötötték a pszichoterápiás gyakorlat végzését, de nem határozták meg pontosan, hogy mit tekintenek pszichoterápiás gyakorlatnak. Ehelyett egy olyan elnagyolt definícióra hivatkoztak, ami olyan szakemberek munkájára is illeszkedhet, akik nem klinikai szakpszichológusok vagy szakorvosok, de a saját feladatuk elvégzéséhez nyilvánvalóan megvan a tudásuk és végzettségük: ilyenek például a nevelési tanácsadóban, családsegítésben, krízisambulancián, drogprevencióban, egyházi segítő szakszolgálatnál dolgozók, a tanácsadó pszichológusok, családterapeuták, művészetterapeuták, mozgásterapeuták, a pszichodráma-vezetők, mentálhigiénés szakemberek és a coach-ok.

Az Alkotmánybíróság elfogadta érvelésünket, és kimondta, hogy az alkotmányos büntetőjog legalapvetőbb elveivel ellentétes, ha nem lehet előre látni, hogy ki és pontosan milyen cselekedettel követ el bűncselekményt. A testület arra is utalt, hogy a szabályozás nem egyeztethető össze a foglalkozás szabad megválasztásához való alapvető joggal: a pontatlan megfogalmazás miatt ugyanis olyan tevékenységekre is kiterjedhet, amelyek a munkához való jog védelme alá esnek.

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, amit az Országgyűlésnek jövő március 31-ig kell orvosolnia. Mindenképpen üdvözlendő, hogy a döntés fényében ez a büntetőtényállás kiüresedik: az ügyészségnek vagy a bíróságnak minden olyan ügyben meg kell szüntetnie a büntetőeljárást, amit a jövőben a „kuruzslótörvényre” alapozva indítanak, különben az Alkotmánybíróság semmisíti meg az így született ítéletet.

Úgy tudjuk, eddig sem indultak eljárások és abban bízunk, hogy jövő márciusig sem fognak. Mégis érthetetlen, hogy az Alkotmánybíróság miért nem semmisítette meg azonnali hatállyal a rendelkezést, noha ez kötelessége lett volna. Ehelyett bizonytalan helyzetet teremtett azzal, hogy megtart a jogrendszerben egy saját maga által is alaptörvény-ellenesnek tartott normát, ami így elvileg továbbra is alkalmazható, bár az az ítélet, ami ezen a rendelkezésen alapul, mindenképpen alkotmányellenes lenne. A jogi anomáliára nem találunk más magyarázatot, mint hogy a kormányt akarja az Alkotmánybíróság megkímélni a szabályozás megsemmisítésével járó kommunikációs kellemetlenségektől.

Nem számítunk arra, hogy az Alkotmánybíróság óvatoskodásának gyakorlati jelentősége lenne, de ha mégis indulnának büntetőeljárások, ingyenes jogi segítséget kínálunk az érintett mentális segítőknek.

Támogass bennünket, hogy minél többeknek segíthessünk kiállni a saját és mások jogaiért!

Kisokos a betegjogokról

Ez egy könnyen érthető kisokos a beteg emberek jogairól.

Kedden jelenik meg az Európai Bizottság második jogállamisági jelentése

A hírek szerint július 20-án jelenik meg az Európai Bizottság 2020-ról szóló jogállamisági jelentése. A 2019-ről szóló, előző jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. A kormány jogállamiságot sértő tavalyi lépései fényében meglepő lenne, ha idén más lenne az összkép. A civil szervezetek abban bíznak, hogy idén a kritika mellett ajánlásokat is megfogalmaz majd az Európai Bizottság a jelentésben, és a problémák beazonosítását konkrét lépések követik majd.