Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Választás és szavazás
Szervezeti hírek
Jogok az egészségügyben
Munkajog
Nők jogai
Hátrányos megkülönböztetés
Gyerekjogok
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Tüntetés, tiltakozás
Sajtó- és szólásszabadság
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Adatvédelem
Jogállam
Romákat sújtó kettős mérce a rendőrség bírságolási gyakorlatában
A Társaság a Szabadságjogokért jelentése szélsőséges szervezetek jogellenes közbiztonsági tevékenységének, valamint a szegénységre visszavezethető, csekély társadalmi veszélyességű szabálysértések rendőrségi kezeléséről
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Tüntetések tiltása a gázai konfliktus kapcsán
A magyar rendőrség október 13-án két tüntetést is megtiltott (1. határozat, 2. határozat), amelyeken a szervezők bejelentése szerint a Gázában elhunyt civil áldozatokról szerettek volna megemlékezni. A rendőrség szerint ezek a tüntetések a Hamász palesztin terrorszervezet támogatásáról szóltak volna, mert a Hamász vezetője éppen erre a péntekre hívta fel a világ muszlimjait Izrael elleni haragjuk kinyilvánítására. A tiltás alapjául a rendőrség arra hivatkozott, hogy a jelenleg is zajló háború fényében a tüntetések közvetlenül veszélyeztetnék a közrendet és a közbiztonságot, és nem garantálható az sem, hogy egy esetleges ellentüntetés esetén nem alakul ki konfliktus.
Megújítottuk és bővítettük roma jogtudatosító programunkat
2021 őszén megújult formában indítottunk jogtudatosító programot az északkelet-magyarországi roma közösségek számára. Két roma női szervezet – az edelényi székhelyű, Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete, valamint a nyíregyházi székhelyű, XXI. Századi Roma Nők Országos Egyesülete – aktivista vezetői jogi tudást kaptak jogászainktól a közösségeik számára legfontosabb témákban, így a gyermekvédelem, szabálysértési jog, végrehajtás, betegjogok, oktatási jogok kérdéseiben. A program célja az volt, hogy a közösségek legaktívabb tagjai maguk alakítsanak ki egy olyan oktatási modellt, amelyben közösségeik megerősödve, saját csoportjuk igényeinek, lehetőségeinek megfelelően sajátíthatják el a jogi tudást a gyakorlatban, az adott tágabb közösség mindennapi élethelyzetének, problémáinak kezelése érdekében.
A szabálysértési bírságok tovább büntetik azokat, akiknek valójában segítségre lenne szüksége
Az Országgyűlés szakmai egyeztetés nélkül döntött: szeptember 1-től megemelik a szabálysértési bírságok összegét. Az emelés független attól, hogy az érintett milyen szabálysértést követett el és milyen vagyoni helyzetben van. Súlyos problémának tartjuk, hogy a jogalkotó láthatóan egy szimpla költségvetési kérdésnek tekinti a szabálysértési bírságolást, amitől plusz bevételt remél.
INCLO-jelentés: Szigorúbban kell szabályozni a tömegoszlató fegyvereket
Magyarországon 2006 óta mindenki pontosan tudja, milyen súlyos sérüléseket tud okozni a tömegoszlató fegyverek önkényes alkalmazása a tüntetéseken. Szerencsére gumilövedéket azóta nem alkalmazott a rendőrség, de egyéb tömegoszlató fegyverek, mint például a paprika-spray, vagy újabban az elektromos sokkoló bármikor előkerülhetnek a politikai demonstrációkon is. A tüntetések karhatalmi leverése azonban súlyos egészségügyi és emberi jogi károkat okozhat – mutat rá a tömegoszlató fegyverekről szóló eddigi legátfogóbb kutatás, a Lethal in Disguise 2: How Crowd-Control Weapons Impact Health and Human Rights, ami a Physicians for Human Rights (PHR), az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO), valamint az Omega Research Foundation együttműködésével készült.
Rendőri bántalmazás miatt marasztalta el Magyarországot a strasbourgi bíróság
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy rendőrök bántalmazták a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelét.
Az ombudsman szerint sem lehet szankciókkal kezelni az iskolai lemorzsolódást
A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek iskolai lemorzsolódása évtizedek óta közismert jelenség, amellyel a hazai iskolarendszer nem tud mit kezdeni, sőt, a gyerekeket és a szülőket még szankciókkal is sújtja az állam. Tornanádaskán kirívóan rossz a helyzet, ezért négy évvel ezelőtt az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk, aki mindenben igazat adott nekünk.
Romák elleni, törvénytelen önkormányzati ellenőrzés miatt marasztalta el Magyarországot a strasbourgi bíróság
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének magánélethez való jogát, amikor az önkormányzat jogalap nélküli ellenőrzést végzett gyöngyöspatai lakosok házaiban.
Megalakult a Roma Jogok Hálózata Európában
Ma, a nemzetközi roma napon megalakult az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) új szerveződése, a Roma Jogok Hálózata. Az első találkozó hibrid formában, Budapesten került megrendezésre. A hálózat tagja 18 emberi jogi szervezet 15 különböző országból, akiknek közös célja, hogy olyan roma és nem roma jogvédőket, aktivistákat kössön össze egymással, akik a roma közösséghez tartozók alapvető jogait védik Európa különböző térségeiben. A hálózathoz csatlakozott a Társaság a Szabadságjogokért is.
A kiközösítő kérdések jóváhagyása sérti a népszavazáshoz való jogot, ezért Alkotmánybírósághoz fordultunk
A Nemzeti Választási Bizottság átengedte, a Kúria felülvizsgálta, az Országgyűlés elrendelte, a köztársasági elnök pedig kitűzte – ezt a gördülékeny utat járta be a kormány öt homofób és transzfób kérdése nyár óta. Egy kivétellel mindegyik kérdés átment a szűrőkön, azonban a Kúria döntéseit – mint bármelyik alapjogsértő bírói döntést – egyéni panaszra még megsemmisítheti az Alkotmánybíróság, megállítva a folyamatot, melyben a demokratikus fékek nem léptek működésbe.
Igazat adott a bíróság: az EBH méltatlan döntést hozott a Hős utca ügyében
Több száz családot üldözött el az önkormányzat végiggondolt tervezés és szakmai koncepció nélkül a Hős utcából. Ezért a Kontúr Egyesülettel közösen panasszal fordultunk az EBH-hoz, akik nem kívántak érdemben foglalkozni a számtalan kiszolgáltatott ember ügyével, így bíróságra vittük az ügyet. A bíróság igazat adott nekünk és a hatóságot új eljárásra kötelezte.
Szavazzunk érvénytelenül a kormány kiközösítő népszavazásán!
Bejelentette Áder János köztársasági elnök a kormány gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő népszavazásának dátumát, ami a választásokkal egy napon, április 3-án lesz. A civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak minden szavazópolgárt, hogy Magyarországon mindannyian biztonságban és egyenlőségben élhessünk.
Az Alkotmánybírósághoz fordultunk hét civil partnerünkkel a kormány homofób és transzfób népszavazásával szemben
Kedden átment a homofób és transzfób népszavazás négy kérdése az országgyűlésen, de az ötödik kérdésről sem mondott le a kormány: a népszavazás útjába álló kúriai ítéletet megtámadta az Alkotmánybíróságon. Nyolc civil szervezet annak érdekében írt most az Alkotmánybíróságnak, hogy a kormány kezdeményezése a lehető legkevesebb kárt okozhassa, és az ötödik kérdésben ne lehessen elrendelni népszavazást.
Visszalépés a strasbourgi gyűlölet-bűncselekmény joggyakorlatban
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021.szeptember 2-i döntésével elutasította a 2016-ban Andrea Giuliano melegjogi aktivista képviseletében benyújtott kérelmünket. A strasbourgi bíróság ezzel elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy tovább fejlessze a kisebbségekkel szembeni előítéletes bűncselekmények nem kellően hatékony nyomozásával kapcsolatos joggyakorlatát.
Stratégiai per a jogellenes gyermekkiemelések ellen - Összefoglaló
Több megkeresés érkezett hozzánk 2015 tavaszán egy felerészt romák lakta borsodi faluból amiatt, hogy a mélyszegénységben élő roma családokból tömegesen emeltek ki gyerekeket, akik hosszú távra állami gyermekvédelmi ellátásba kerültek. A szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemeléseket ugyan tiltja a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), mégis régóta elterjedt ez a gyakorlat hazánkban.
