A TASZ ügyfelét nem sokkal azután bocsátotta el az egyetem, hogy „katolikus szellemiséget sértőnek” bélyegezte a docens kutatását a melegek társadalmi megítéléséről. Az elsőfokú bíróság szerint kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán rendszeresen retorziók érik az LMBTQ témákban megszólalókat, Bognár Bulcsu pedig ennek a jogsértő gyakorlatnak esett áldozatul.

A PPKE rendkívül ellentmondásos indoklással támadta meg az elsőfokú ítéletet. A fellebbezést elsősorban arra alapozzák, hogy az egyetem a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott jogi személy, így alkotmányos joga a saját szellemiségének meghatározása és védelme. Arra hivatkozva, hogy hitéleti kérdésekben a vallási közösségek teljes autonómiát élveznek, a PPKE nemcsak arra tartja fenn a jogot magának, hogy meghatározza, milyen magatartást, publikációt, tudományos álláspontot tart összeegyeztethetőnek a „katolikus szellemiséggel”, de arra is, hogy szabadon, bírói kontroll nélkül döntsön arról, hogy ennek milyen jogi következményei vannak az egyetem oktatóira és hallgatóira nézve.

A TASZ álláspontja szerint az egyetem tévúton jár, amikor olyan vallási közösségként tekint magára, amely a vallásszabadság miatt érinthetetlen a világi bíróságok által. Bár a PPKE valóban ún. belső egyházi jogi személy, de egyúttal a nemzeti felsőoktatási rendszer részeként működő akkreditált intézmény is, amely államilag elismert diplomát ad ki, működését részben közpénzből finanszírozzák, tevékenysége pedig felöleli a világi tárgyak, témák oktatását és kutatását. Olyan világi jogviszonyokban van jelen, mint az oktatókkal, kutatókkal fennálló munkaviszony, illetve a hallgatókkal fennálló felsőoktatási jogviszony, ezekben pedig nem vonhatja ki magát a világi jogszabályok hatálya alól. 

Emellett Bognár Bulcsu munkaviszonyának megszüntetésekor az egyetem nem a katolikus szellemiség megsértésére, hanem gazdasági és szervezeti okokra hivatkozott, a vallási autonómiával való indoklás így eleve nem igazolhatja az elbocsátás jogszerűségét.

„A Pázmány fellebbezésének logikája messze túlmutat Bognár Bulcsu ügyén. Az egyetem lényegében azt állítja, hogy a katolikus szellemiségre hivatkozva szabadon alkalmazhat retorziókat tudományos nézetek, kutatási témák vagy megszólalások kapcsán, és ezzel szemben a világi bíróságokon nem kérhető jogorvoslat. Ha ezt elfogadnánk, az nemcsak az oktatók és a hallgatók jogaira, de az egyetemi oktatás és az akadémiai szabadság egészére nézve is súlyos következményekkel járna” – mondta Vissy Beatrix, a TASZ Közéleti Részvételi Programjának szakértője.

Bognár Bulcsút az eljárásban a TASZ megbízásából Pető Márk és Székhelyi Réka ügyvédek képviselik.