Kereső

Ma lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. Azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.

Elfogadhatatlan az, ahogyan a kormányzat módosítani akarja az egyháztörvényt. A módosító javaslat nincs összhangban az eddig meghozott alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletekkel és nyíltan szembefordul az alkotmányosság elveivel. A jogsértő helyzet miatt az adófizetőknek már így is épp elég sokat, 176 millió forintot kellett fizetniük az egyházakat ért jogsértések kompenzálására; a helyzet fenntartása a közpénzek pazarlása is lenne egyben.

Az INCLO (International Network of Civil Liberties Organizations) felkérésére, kilenc másik szervezettel együtt mi is aláírtuk azt a beadványt, amelyet az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához juttattunk el annak érdekében, hogy érveket sorakoztassunk fel a Masterpiece Cakeshop, Ltd. v. Colorado Civil Rights Commission ügyben David Mullins és Charlioe Craig oldalán.

Mi tanítható az erkölcstan keretei között? Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.

Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.

Tegnap az Alkotmánybíróság nagyon helyesen, visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a hírhedté vált, Toroczkai-féle ásotthalmi rendeletet. A rendelet lényegében betiltotta volna az iszlám vallás gyakorlását, valamint a nem-hagyományos család- és házasságfelfogások melletti kiállást.

A modern társadalmakat a világnézeti sokféleség jellemzi. Egymástól eltérő, egymással versengő életfelfogásokat való emberek élnek együtt, egy jogrendszer hatálya alatt. Ennek a ténynek a jelentőségét az évtizedek óta zajló bevándorlási folyamat csak fokozta – a menekültválság pedig kiélezte és mindenki számára nyilvánvalóvá tette. A világnézeti, erkölcsi, kulturális pluralizmus jelensége azonban egyáltalán nem újdonság. Olyannyira nem, hogy a modern, nyugati típusú alkotmányos demokráciák egész intézményes berendezkedése erre tekintettel van kialakítva: az állam és az egyház – általánosabban: a közszféra és a magánszféra – elválasztása, az állam világnézeti semlegességének a követelménye, a minden embert világnézetétől függetlenül egyenlő mértékben megillető alapjogok – ezek a maguktól értetődő követelmények mind a világnézeti pluralizmusra tekintettel lettek intézményesítve. Igaz persze, hogy ma már nem az okoz problémát, hogy katolikusok, kálvinisták, zsidók és ateisták cselekvéseit kell a jognak egyenlő mércével mérnie, hanem inkább az, hogy nagyszámú, más nyelvet beszélő, más kulturális mintákkal rendelkező bevándorlók és menekültek jelenlétére tekintettel kell kialakítani egyenlő mércéket és a mindenkit egyaránt megillető jogok és egyaránt terhelő kötelezettségek rendszereit.

Toroczkai László hírhedt rendelete alaptörvény-ellenesen korlátozza az Ásotthalmon tartózkodók alapjogait: lényegében betiltja az iszlám vallás gyakorlását, valamint a nem-hagyományos család- és házasságfelfogások melletti kiállást. Az alapvető jogok biztosánál kezdeményeztük a rendelet Alkotmánybíróság előtti megtámadását.

  Toborzásra hívták több megyében a közfoglalkoztatottakat. Ellentmondásos híreket olvashattunk  arról, hogy a közfoglalkoztatottak számára a megjelenés, és a felajánlott katonai szolgálat, mint állásajánlat elvállalása kötelező-e. A Honvédelmi Minisztérium közleménye és néhány megszólaló állami hivatalnok mindenesetre tagadta ezt. Mivel azonban ezzel ellentétes hírek is napvilágot láttak, ezért legalább az kétséges volt, hogy a közvélemény és minden érintett megfelelő tájékoztatást kapott erről az akcióról. Ennél pedig súlyosabb problémára is rávilágít ez a történet.  Először a helyzet tisztázására kértük a két érintett minisztériumot. A Honvédelmi Minisztérium egy napon belül jelezte, hogy nem illetékes az ügyben, a Belügyminisztérium válaszából pedig az derül ki, hogy nem zárnak ki senkit a közfoglalkoztatásból, azokat sem, akik nem mennek el a toborzásra. Pár napja azonban a kisalfold.hu oldalon megjelent egy olyan levélnek a másolata, amelyet a foglalkoztatási hivatal a közfoglalkoztatottak részére elküldött. Ha ezt megelőzően kétséges is volt, hogy a toborzáson való megjelenés és/vagy a szolgálat vállalása kötelező, a levél ismeretében már nem kérdéses.  

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyháztörvény kapcsán mai döntésével 554 800 euro, azaz 176 millió forint kár- és költségtérítésre kötelezte a magyar államot. A kormány 2011 óta számtalan figyelmeztetést kapott hazai és nemzetközi szereplőktől, így ennek az elképesztő összegnek a kifizetése csak a kormány ostoba csökönyösségének az eredménye. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra kéri az állampolgárokat, hogy követeljék ki a kormányzattól az egyháztörvény és az Alaptörvény helyes módosítását, így vegyék elejét egy újabb – az adófizetőket terhelő – értelmetlen kifizetésnek!

Lezárult a „Negyedik pont” című kampányunk első szakasza, melyben az új egyházügyi törvény elfogadását szorgalmaztuk. Petíciónkat eddig többszáz állampolgár írta alá, tiltakozva egyúttal a magyar kormány által tavaly kidolgozott törvénymódosítási javaslat ellen, melyben továbbra sem érvényesül maradéktalanul a jogegyenlőség, valamint az állam és az egyház elválasztásának elve.

  A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest. Az első részért kattints ide. 

A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.

A lelkiismereti szabadság és az egyenlőség olyan alapvető jogok, amelyeket az emberi jogi egyezmények és az egyes országok alkotmányai is részleteznek. „A határ meghúzása – A lelkiismereti szabadság és az egyenlőséghez való jog ütközéseinek kezelése” c. jelentés e jogok három, egymással összefüggő aspektusát vizsgálta: a lelkiismereti szabadság és egyenlőség az LMBT+ személyek viszonylatában; lelkiismereti szabadság és reprodukciós jogok; a viseletben, hajviseletben és más vallási külsőségekben megnyilvánuló lelkiismereti szabadság.

November 5-én Hossam Bahgat, újságíró és az Egyptian Initiative for Personal Rights emberi jogi csoport alapítója, idézést kapott a katonai titkos szolgálattól.

Magyarországon erősödő tendencia, hogy a közoktatást az állam kiszervezi az egyházaknak: egyre több iskolát vesz át fenntartóként valamelyik egyház. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ilyenkor köznevelési szerződést köt az egyházi fenntartóval. Ezekből a szerződésekből derül ki, hogy az állam milyen feltételekkel adja át az egyházaknak a közoktatási feladatok ellátását. Tudni szerettük volna, mik ezek a feltételek, ezért kikértük az EMMI-től a köznevelési szerződéseket. Az EMMI azonban megtagadta a szerződések kiadását. Pereltünk és nyertünk: a bíróság elsőfokon kötelezte az EMMI-t a szerződések kiadására. Az ítélet nem jogerős.