Mindenkinek van egy története: vagy ő maga emlékszik, milyen félelmetes volt, mikor gyerekként kórházba került, vagy szülőként élte meg az egyik legnehezebb élethelyzetet, amikor beteg gyerekét ott kellett hagyni éjszakára egy egészségügyi intézményben.

A MONDO egy kártyajáték, amelyet a TASZ a Csillagház Általános Iskola pedagógusaival fejlesztett ki, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek felismerjék, ha jogaikat korlátozzák. A játék témái azonban minden gyerek számára fontosak és hasznosak.

Magyarországon egyre nagyobb kockázatot vállalnak azok az újságírók és közéleti vitákban aktív polgárok, akik politikusokat kritizálnak. Azért indítottuk a PolitiKuss című kampányt 2015-ben, hogy bemutassuk a problémát és megoldási javaslatokat kínáljunk. A megoldás ugyanis nem az, hogy elnémulunk: arra biztatunk mindenkit, hogy emelje fel a hangját, és nyilvánítson bátran véleményt.

1848-ban a forradalmárok 12 pontja közül a negyedik így szólt: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Több mint másfél évszázados követelése és elvárása a magyar polgároknak, hogy ne a politikai hatalom határozza meg, hogy mi a vallás, és ne biztosítsanak széles előjogokat egyes egyházaknak sem a hitélet és a közhasznú tevékenységek állami finanszírozása, sem a közoktatásban való részvétel és az adózás terén.

Az elvesztegetett éveket senki sem adhatja vissza a szegénység miatt szétszakított családoknak. Nemcsak a közösen eltöltött idő tűnik el, hanem ezzel együtt a közös emlékek, a gyerek életének legfontosabb pillanatai és szépen lassan mindaz, amit a szülő a gyerekéről tudott, ahogyan megismerte őt. Nem tudja már, hogy mi nyugtatja meg éjszaka, ha sír, mi a kedvenc rajzfilmje, mi nevetteti meg, kibe lesz szerelmes. Ezek a közös emlékek kötik össze a családokat, amiktől megfosztják mind a felnőtteket, mind a gyerekeket a jogtalan gyerekkiemelések során.

A modern kommunikációs eszközök és csatornák egyre nagyobb mennyiségű információt tesznek elérhetővé rólunk egyre szélesebb kör számára. Ezek között gyakran vannak szenzitív, személyes adatok is. Az információs önrendelkezési jog folyamatosan sérül az állami és a piaci szereplők megfigyelései során. Legféltettebb, személyes titkainkból listák állnak össze, adatainkat különböző hivatalok és cégek kapcsolhatják össze, és alkothatnak belőlük további visszaélésre lehetőséget adó profilokat. Személyes és gazdasági károk sorát okozhatják a titokban utánunk kémkedő programok és alkalmazások.

Egy gyerek kórházba kerülése mindig drámai esemény az egész családnak, és különösen nehéz a helyzet, ha az ünnepekre esik a kórházi tartózkodás. Ünnepek a kórházban akciónkban ezért azoknak a gyerekeknek igyekeztünk segíteni, akik 2017 végét kórházban töltötték.

Évek óta foglalkozunk már a kórházi fertőzések témájával. Azt szeretnénk elérni, hogy vizsgálják ki a kórházi fertőzéses eseteket. Hogy lehet az, hogy tömegek fertőződnek meg a kórházakban, mégsem változik semmi? 2017-ben a panaszok beküldésével rámutattunk: az állami szervek felelőssége, hogy fellépjenek a szabálytalanul működő kórházakkal szemben.

Propaganda; azt hittük, hogy a huszadik század elnyomó rendszereivel ez is elmúlt, de mégis újra életünk részévé vált. 2019-ben ott tartottunk, hogy a közmédia épületében ellenzéki képviselőket vernek biztonsági emberek, de közben az épület előtt zajló tüntetésről nem hajlandóak beszámolni. Közben akkor is értesülünk a propagandában terjesztett álhírekről, ha nem szeretnénk. Ott vannak az autónkban zenehallgatás közben, a sportközvetítések félidejében, a metróban, és sok esetben háttérzajként a családi ebédlőasztalnál is. Többet tudunk Soros György állítólagos terveiről, mint az időközben külföldre költözött barátainkéról.

Több mint félmillió magyar állampolgár a mindennapi önálló életvitelében az egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt segítségre szorul. Ők az államtól nem kapnak megfelelő támogatást, ezért szeretteiknek kell gondoskodni róluk, így ma Magyarországon ez a probléma legalább minden tizedik embert érint. Mi azt szeretnék, ha ők mind önállóan élhetnének, de nem magukra hagyva problémáikkal!

A drogstratégia, amely 2020-ra kábítószermentes Magyarországot vizionált, kemény szankciókat hirdetett, de ezzel nyolc év alatt sem került közelebb a kitűzött céljához. A legfrissebb felmérés szerint mára majdnem minden negyedik magyar kipróbált valamilyen tiltott szert. A szigorú törvények ugyanis alkalmatlanok a droghasználat megfékezésére, viszont növelhetik a fogyasztással együtt járó problémákat.