Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Nők jogai
Választás és szavazás
Munkajog
Jogállam
Sajtó- és szólásszabadság
Jogok az egészségügyben
Adatvédelem
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Jogok az oktatásban
Fogyatékos emberek jogai
Szociális ellátások
Jogok a pszichiátrián
Gyerekjogok
Hátrányos megkülönböztetés
Tüntetés, tiltakozás
A Kúria döntése következtében csak a szélsőséges nézeteknek van helye az utcákon
A Kúria szerint nem lehet szabadon élni a békés gyülekezéshez való joggal és felvonulást tartani a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége mellett Magyarországon – derült ki a bíróság döntéséből, amit azután hozott, hogy az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a rendőrség legutóbbi szivárványos felvonulásukat megtiltó határozatát megtámadta.
Blog »
Egy igazgató személyes bosszúja a szegregált oktatásból menekülő gyerekek ellen
A TASZ legújabb sikertörténetének főszereplője egy nyolcfős roma család, akik egy vidéki városban élnek mélyszegénységben, mégis rengeteg eltökéltséggel. A szülők 2024 tavaszán úgy döntöttek: gyerekeik jövője fontosabb annál, mint hogy beletörődjenek a szegregált oktatásba. A gyerekek akkori iskolájának igazgatója viszont nem örült a szülők döntésének. Azt mondta, „meglesznek a következményei”, ha tényleg elviszik a gyerekeket az iskolából. A szülők ekkor persze még nem hitték, hogy ezt szó szerint kell érteniük.
Kúria: a szivárványos felvonulás rendőrségi tiltása nem volt jogszerű
A rendőrség jogszerűtlenül tiltotta meg a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a jogegyenlőségért szervezett szivárványos felvonulását – döntött ma a Kúria. A hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.
Nem a Pride-ot tiltotta meg a rendőrség június 28-án
A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért) már korábban június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását.
Siker: szabad a szivárványos menet Budapesten
Hiába szeretné Orbán Viktor, sem a Kúria, sem a rendőrség nem tudott olyan indokot találni, amely szerint a szivárványos felvonulás bárkit veszélyeztetne, így megalapozta volna a tiltást.
Visszavették az iskolába azt a roma fiút, akit azért rúgtak ki, mert felszólalt a diszkrimináció ellen
Az igazgató „közös megegyezéssel” szüntette meg a jogviszonyát, tájékoztatás nélkül, nyomás alatt íratták vele alá a papírt. A TASZ jogsegélyszolgálatának hála mégis sikerült elérni, hogy visszavonják a döntést, így Gábor hamarosan meg is szerzi a szakmáját.
Romákat sújtó kettős mérce a rendőrség bírságolási gyakorlatában
A Társaság a Szabadságjogokért jelentése szélsőséges szervezetek jogellenes közbiztonsági tevékenységének, valamint a szegénységre visszavezethető, csekély társadalmi veszélyességű szabálysértések rendőrségi kezeléséről
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Tüntetések tiltása a gázai konfliktus kapcsán
A magyar rendőrség október 13-án két tüntetést is megtiltott (1. határozat, 2. határozat), amelyeken a szervezők bejelentése szerint a Gázában elhunyt civil áldozatokról szerettek volna megemlékezni. A rendőrség szerint ezek a tüntetések a Hamász palesztin terrorszervezet támogatásáról szóltak volna, mert a Hamász vezetője éppen erre a péntekre hívta fel a világ muszlimjait Izrael elleni haragjuk kinyilvánítására. A tiltás alapjául a rendőrség arra hivatkozott, hogy a jelenleg is zajló háború fényében a tüntetések közvetlenül veszélyeztetnék a közrendet és a közbiztonságot, és nem garantálható az sem, hogy egy esetleges ellentüntetés esetén nem alakul ki konfliktus.
Megújítottuk és bővítettük roma jogtudatosító programunkat
2021 őszén megújult formában indítottunk jogtudatosító programot az északkelet-magyarországi roma közösségek számára. Két roma női szervezet – az edelényi székhelyű, Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete, valamint a nyíregyházi székhelyű, XXI. Századi Roma Nők Országos Egyesülete – aktivista vezetői jogi tudást kaptak jogászainktól a közösségeik számára legfontosabb témákban, így a gyermekvédelem, szabálysértési jog, végrehajtás, betegjogok, oktatási jogok kérdéseiben. A program célja az volt, hogy a közösségek legaktívabb tagjai maguk alakítsanak ki egy olyan oktatási modellt, amelyben közösségeik megerősödve, saját csoportjuk igényeinek, lehetőségeinek megfelelően sajátíthatják el a jogi tudást a gyakorlatban, az adott tágabb közösség mindennapi élethelyzetének, problémáinak kezelése érdekében.
A szabálysértési bírságok tovább büntetik azokat, akiknek valójában segítségre lenne szüksége
Az Országgyűlés szakmai egyeztetés nélkül döntött: szeptember 1-től megemelik a szabálysértési bírságok összegét. Az emelés független attól, hogy az érintett milyen szabálysértést követett el és milyen vagyoni helyzetben van. Súlyos problémának tartjuk, hogy a jogalkotó láthatóan egy szimpla költségvetési kérdésnek tekinti a szabálysértési bírságolást, amitől plusz bevételt remél.
INCLO-jelentés: Szigorúbban kell szabályozni a tömegoszlató fegyvereket
Magyarországon 2006 óta mindenki pontosan tudja, milyen súlyos sérüléseket tud okozni a tömegoszlató fegyverek önkényes alkalmazása a tüntetéseken. Szerencsére gumilövedéket azóta nem alkalmazott a rendőrség, de egyéb tömegoszlató fegyverek, mint például a paprika-spray, vagy újabban az elektromos sokkoló bármikor előkerülhetnek a politikai demonstrációkon is. A tüntetések karhatalmi leverése azonban súlyos egészségügyi és emberi jogi károkat okozhat – mutat rá a tömegoszlató fegyverekről szóló eddigi legátfogóbb kutatás, a Lethal in Disguise 2: How Crowd-Control Weapons Impact Health and Human Rights, ami a Physicians for Human Rights (PHR), az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO), valamint az Omega Research Foundation együttműködésével készült.
Rendőri bántalmazás miatt marasztalta el Magyarországot a strasbourgi bíróság
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy rendőrök bántalmazták a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelét.
Az ombudsman szerint sem lehet szankciókkal kezelni az iskolai lemorzsolódást
A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek iskolai lemorzsolódása évtizedek óta közismert jelenség, amellyel a hazai iskolarendszer nem tud mit kezdeni, sőt, a gyerekeket és a szülőket még szankciókkal is sújtja az állam. Tornanádaskán kirívóan rossz a helyzet, ezért négy évvel ezelőtt az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk, aki mindenben igazat adott nekünk.
Romák elleni, törvénytelen önkormányzati ellenőrzés miatt marasztalta el Magyarországot a strasbourgi bíróság
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének magánélethez való jogát, amikor az önkormányzat jogalap nélküli ellenőrzést végzett gyöngyöspatai lakosok házaiban.
Megalakult a Roma Jogok Hálózata Európában
Ma, a nemzetközi roma napon megalakult az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) új szerveződése, a Roma Jogok Hálózata. Az első találkozó hibrid formában, Budapesten került megrendezésre. A hálózat tagja 18 emberi jogi szervezet 15 különböző országból, akiknek közös célja, hogy olyan roma és nem roma jogvédőket, aktivistákat kössön össze egymással, akik a roma közösséghez tartozók alapvető jogait védik Európa különböző térségeiben. A hálózathoz csatlakozott a Társaság a Szabadságjogokért is.
