A roma gyerekek jogainak érvényesüléséről egyeztettek civilek a nemzetiségi ombudsmanhelyettessel
A roma gyerekek jogainak érvényesülése érdekében kezdeményezett találkozót civil szervezetekkel a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, dr. Gyeney Laura, aki 2025 ősze óta tölti be tisztségét. A június 16-i találkozón az alapvető jogok biztosa is képviseltette magát munkatársai, illetve hivatalának főtitkár-helyettese révén.
A találkozó kezdeményezését a civil szervezetek pozitívan értékelték, különös tekintettel arra, hogy az alapvető jogok biztosa 2022-ben a jelölésének és megválasztásának nem kellően átlátható és inkluzív módja mellett (melyet a 2025-ös választási folyamat sem orvosolt), éppen a különösen sérülékeny csoportokkal kapcsolatos jogvédelmi tevékenységének hiányosságai miatt vesztette el “A” státuszát és ezzel szavazati jogát a nemzeti emberi jogi intézményeket tömörítő ENSZ-testületben. Márpedig a roma gyermekek a magyar társadalom különösen sérülékeny csoportját képezik, jogaik érvényesítése az ombudsman és a kisebbségi biztoshelyettes egyik legfontosabb feladata. A területen dolgozó civilek és a nemzetiségi biztoshelyettes lehetséges jövőbeli együttműködése (amely építhet a korábbi nemzetiségi biztoshelyettes, Szalayné dr. Sándor Erzsébet alatt már megindult munkára) e feladat ellátásának lehet fontos eszköze, ha a kisebbségi biztoshelyettes kihasználja a rendelkezésére álló eszközöket és mozgásteret.
Éppen emiatt tartottuk különösen problémásnak, hogy a tavaly hivatalba lévő új ombudsman, dr. Juhász Imre eltávolíttatta a korábbi nemzetiségi biztoshelyettes figyelemfelhívását a romaellenes kirekesztésre is lehetőséget adó helyi önazonossági törvényről,, noha ilyen figyelemfelhívást a kisebbségi biztoshelyettes önállóan is kiadhat. A dokumentum azóta sem érhető el az alapvető jogok biztosának honlapján.
A jelen lévő civilek sérelmezték azt is, hogy a biztos honlapjáról ugyancsak eltávolították az egyházi fenntartású iskolák szegregációs hatásairól szóló elvi állásfoglalást. Arra kérték a nemzetiségi biztoshelyettest, hogy álljon ki az egyházi iskolákról szóló anyagban szereplő fontos és alapos megállapítások mellett, és érvényesítse az abban foglaltakat.
A civilek erős kritikát fogalmaztak meg az ombudsmani hivatal alá besorolt Egyenlő Bánásmód Főigazgatósággal kapcsolatban, amely függetlensége elvesztése óta megnehezíti a diszkriminációt elszenvedett személyek jogérvényesítését azzal, hogy már nem tart helyszíni tárgyalásokat, és perköltség iránti igényt érvényesít a hozzá fordulókkal szemben, ha azok nem értenek egyet a főigazgatóság döntésével és bírósághoz fordulnak. A TASZ külön kiemelte, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak az ombudsmani hivatal alá sorolásával együtt megszüntetett megyei referens rendszer hiánya is erőteljesen hozzájárul a sérülékeny csoportok jogvédelmének gyengüléséhez. A találkozón megjelent civilek azon a véleményen voltak, hogy ezek miatt nincs értelme az Egyenlő Bánásmód Főigazgatósághoz fordulni, mert az jelenlegi formájában nem biztosít hatékony jogvédelmet.
A Polgár Alapítvány hiányolta a biztos és a biztoshelyettes megszólalását a gyermekvédelmet övező botrányok kapcsán, illetve a választási kampány alatt a közbeszédet uraló romaellenesség ellen, amelyet korábbi kormánytagok is felerősítettek.
Az alapítvány Gyermekjogi Programjának tapasztalatai alapján felhívta a figyelmet a a jogellenes etnikai elkülönítés gyakorlatára és kiterjedtségére az oktatás területén, a roma tanulók indokolatlanul magas arányára az SNI státuszú tanulók körében, illetve a közoktatási intézményekben felnőttek által gyerekek sérelmére elkövetett abúzusokra. A gyermekvédelem kapcsán a Polgár Alapítvány hangsúlyozta a gyermekvédelmi rendszer reformjának égető szükségét. Felhívta a figyelmet a a gyermekek anyagi okokra visszavezethető jogellenes nevelésbe vételére, amely nagy arányban érinti a roma családokat, a hatóságok családokra gyakorolt nyomására, illetve a zárt, vagy félig zárt intézményekben történő, felnőttek által a gyerekek, fiatalkorúak sérelmére elkövetett abúzusra.
A Hintalovon Alapítvány felhívta a figyelmet a roma gyerekeket érintő kortárs és egyéb intézményen belüli bántalmazások kezelésének szükségességére, valamint a gyerekeket érintő ombudsmani jelentések elmúlt években tapasztalt csökkenő számára.
A Gyermekjogi Civil Koalíció emlékeztetett arra, hogy több alkalommal kérte az Alapvető jogok biztosának fellépését a gyermekek jogainak sérelme ügyében, eddig sikertelenül.
Az UCCU Alapítvány képviselője a szervezet oktatási és szemléletformáló munkája során szerzett tapasztalatokat osztotta meg. Elmondta, hogy az országszerte megvalósított iskolai foglalkozások, valamint a pedagógusoknak és szociális szakembereknek tartott képzések során továbbra is erőteljesen érzékelhetők a roma gyermekeket érintő előítéletek és sztereotípiák. A szervezet tapasztalatai szerint a kirekesztés nem csupán a hátrányos helyzetű, hanem valamennyi roma gyermeket érinti. Az előítéletek és a rendszerszintű rasszizmus számos esetben az intézményi működésben is megjelennek. A pedagógus- és szociális szakember-képzésben nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a szemléletformálásnak, az előítéletek felismerésének és a roma közösségekkel kapcsolatos korszerű ismeretek átadásának.
Az UCCU Alapítvány programjai során továbbra is találkozik a szegregáció különböző formáival. Az ún. „C osztályok” az integrált oktatási környezeten belül megvalósuló elkülönítés egyik formáját jelenthetik, amelyek hozzájárulnak a társadalmi és oktatási egyenlőtlenségek fennmaradásához és újratermelődéséhez. A szervezet szerint az ombudsmani hivatal következetes és látható fellépése nemcsak a jogsérelmekre irányíthatná rá a figyelmet, hanem erősíthetné az oktatásban dolgozó szakemberek, valamint a szemléletformáló és jogvédő munkát végző civil szervezetek tevékenységét is
A Magyar Helsinki Bizottság arra kérte a biztoshelyettest: javasolja az ombudsmannak, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az “önazonossági törvény” megsemmisítését, figyelemmel a korábbi kisebbségi biztos nyilvános figyelemfelhívásában foglalt alkotmányos aggályokra, amelyeket azóta több kormányhivatali vizsgálat is alátámasztott.
A menedékeseket érintő, több lépcsőben bevezetett korlátozások nem pusztán lakhatási krízisbe sodortak több száz kárpátaljai, többségében magyar ajkú roma gyereket, de ezzel párhuzamosan az oktatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket is megnehezítették. A menedékesek helyzetével kapcsolatban szintén azt kérte a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a kisebbségi biztos javasolja az ombudsmannak az alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezését a korlátozásokat előíró rendeletekkel szemben.
A szervezet továbbá felhívta a figyelmet a gyermekvédelmi és büntetés-végrehajtási intézményrendszer szétválasztásának fontosságára, kérve a biztoshelyettest, hogy jelezze a kormánynál: a javítóintézeteknek a gyermekvédelemnél van a helye. A civil jogvédő szervezet a TASZ-szal közösen azt is javasolta, hogy az ombudsman helyettese lépjen fel annak érdekében, hogy a jogvédő civil szervezetek 2017-ben megszüntetett emberi jogi célú zárt intézeti monitorozó látogatásaira ismét lehetőség nyíljon.
A találkozó végén a civilek és a biztosi hivatal munkatársai a párbeszéd folytatásának szükségessége mellett érveltek. A civilek pedig arra biztatták a nemzetiségi biztoshelyettest, hogy éljen a figyelemfelhívás eszközével, ha a nemzetiségek jogainak sérelmét észleli, abban az esetben is, ha az alapvető jogok biztosa jóváhagyása nélkül nem adhat ki jelentést vagy állásfoglalást az ügyben.
