Kereső

Nem kellően megalapozott hatósági döntésekhez vezethet, ha nincs társadalmi részvétel a zöld ügyekben, mondja a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes. A mi ügyfeleink ügyére is reflektáló állásfoglalás pont az, amit magunk is mondunk: a zöld ügyekben különösen fontos, hogy valódi társadalmi vitát kell folytatni, a véleménynyilvánítást pedig nem elég formálissá tenni, hanem az állami, önkormányzati szerveknek kifejezetten segítenie kell, hogy minél többen részt vehessenek a döntésben.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a kínzástól és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól megvédjék. Szerencsére sokaknak egyáltalán nem kell ilyesmitől tartania, de vannak olyanok, akik alappal félnek ettől a mindennapjaikban. Azok az emberek, akik valamiért egy, a világ elől elzárt helyen élnek, és megfosztották őket szabadságuktól, teljesen kiszolgáltatottak ilyen szempontból is. Erre reagál az ENSZ Kínzás Elleni Egyezménye és ennek Fakultatív jegyzőkönyve, az OPCAT (Optional Protocol to the Convention Against Torture), amit Magyarország törvényben hirdetett ki 2011-ben. Az OPCAT célja, hogy megerősítse azoknak a védelmét az embertelen bánásmóddal szemben, akik fogvatartottként élnek valahol. Az OPCAT alapján fogvatartási helynek nem csak börtönök vagy más büntetésvégrehajtási helyek számítanak, hanem bármilyen intézmény, amit az érintett nem hagyhat el önkéntesen. Így tehát ide tartoznak olyan intézmények, ahol a TASZ Egyenlőségprojektjének ügyfelei élnek: a gyermekotthonok, fogyatékossággal élőket gondozó szociális intézmények és a pszichiátriai zárt osztályok is.

A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek iskolai lemorzsolódása évtizedek óta közismert jelenség, amellyel a hazai iskolarendszer nem tud mit kezdeni, sőt, a gyerekeket és a szülőket még szankciókkal is sújtja az állam. Tornanádaskán kirívóan rossz a helyzet, ezért négy évvel ezelőtt az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk, aki mindenben igazat adott nekünk.

Személyes politikai célokat szolgáló döntést hozott az egri polgármester a rendkívüli helyzetet felhasználva, a képviselő-testület megkerülésével. Emiatt egy önkormányzati képviselő a segítségünkkel az alapvető jogok biztosához fordult. Az ombudsman megerősítette, hogy a rendkívüli jogrend idején is csak jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét szem előtt tartva szabad intézkedéseket tenni.

Magyarországon évek óta vitatott kérdés, hogy ha valaki gyermeket vár, akkor részt kell-e vennie orvosi vizsgálatokon vagy sem. A szabályokból ugyanis nem derül ki teljes bizonyossággal, hogy a szokásos 12. és 18. heti ultrahang vagy a vérvétel kötelező-e, esetleg megteheti-e a várandós nő, hogy ezeken nem jelenik meg. Emberi jogi szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a polgárokat kötelezik valamire, vagy azt csupán lehetővé teszik nekik. Erre a kérdésre szeretnénk végre választ kapni, ezért tavaly decemberben az ombudsmanhoz fordultunk. Pár napja kaptuk a hírt, hogy átfogó vizsgálat indult az ügyben. Ez azt jelenti, hogy az ombudmsan ki fogja deríteni, hogyan kell értelmeznünk a jogi szabályozást.

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni ENSZ egyezmény 1988-ban vált a magyar jogrend részévé, míg az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét 2011-ben fogadta el az Országgyűlés a 2011. évi CXLIII. törvénnyel. A fakultatív jegyzőkönyv célja, hogy a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítsa.

Véleményt nyilvánított a külföldről támogatott szervezeteket megbélyegző törvényről az alapvető jogok biztosa is. Álláspontját hivatalból küldte meg az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének. Az álláspont szerint a szervezetek megkülönböztetése a pluralizmus alkotmányos értékét befolyásolhatja.