Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Nők jogai
Választás és szavazás
Munkajog
Jogállam
Sajtó- és szólásszabadság
Jogok az egészségügyben
Adatvédelem
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Jogok az oktatásban
Fogyatékos emberek jogai
Szociális ellátások
Jogok a pszichiátrián
Gyerekjogok
Hátrányos megkülönböztetés
Tüntetés, tiltakozás
A TASZ segítségével perli a Pázmányt az egyetem kirúgott oktatója
A TASZ segítségével bíróságon támadja meg júniusi elbocsátását a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának volt docense. „Nem lehet elfogadni azt, hogy egy egyetem a tudományos érdemek helyett az ideológiai megfelelést jutalmazza” – mondja Bognár Bulcsu, akit azután rúgtak ki, hogy nem volt hajlandó beletörődni abba, hogy az egyetem „katolikus szellemiséget sértőnek” minősítette a vallásosság és a melegek társadalmi megítélése közötti kapcsolatról szóló tanulmányát.
A nyíregyházi önkormányzat üzleti titkot csinált volna a szegregátumok felszámolásából – ügyfelünk pert nyert a város ellen
Öt éven át igyekezett megakadályozni a nyíregyházi önkormányzat, hogy a közvélemény megtudja, mi a tartalma azoknak az európai uniós városrehabilitációs pályázatoknak, amelyek keretében az egyik helyi szegregátum lakóit egyszerűen egy másikba költöztették. A támogatási célokkal és az uniós alapértékekkel ellentétes felhasználás miatt az Európai Bizottság 2022-ben 1,7 milliárd forintot vont meg a várostól. Glonczi László roma jogvédő a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével végérvényesen megnyerte az adatok megismeréséért régóta zajló pert, az önkormányzat nem titkolózhat tovább.
Az egyfokúvá váló közigazgatási eljárás hatása a polgárok jogorvoslathoz való jogára
2020. március 1-től a járási hivatalok előtti közigazgatási eljárás egyfokúvá vált: az elsőfokú hatósági határozatokkal szemben főszabály szerint közigazgatási pert lehet indítani, fellebbezésre csak kivételesen van lehetőség. Azt tapasztaljuk, hogy az egyébként is alacsony érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkező ügyfélkör számára ezzel a módosítással lényegében megszűnt a jogorvoslat lehetősége. Tapasztalatainkat jelen kutatással támasztjuk most alá.
Kérdések és válaszok a 2025-ös Pride-dal kapcsolatban
A Helsinki Bizottsággal és az Utcajogásszal összefogva jogi tudástárat készítettünk a 2025-ös Pride felvonulást érintő leggyakoribb kérdésekről.
A Kúria döntése következtében csak a szélsőséges nézeteknek van helye az utcákon
A Kúria szerint nem lehet szabadon élni a békés gyülekezéshez való joggal és felvonulást tartani a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége mellett Magyarországon – derült ki a bíróság döntéséből, amit azután hozott, hogy az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a rendőrség legutóbbi szivárványos felvonulásukat megtiltó határozatát megtámadta.
Blog »
Egy igazgató személyes bosszúja a szegregált oktatásból menekülő gyerekek ellen
A TASZ legújabb sikertörténetének főszereplője egy nyolcfős roma család, akik egy vidéki városban élnek mélyszegénységben, mégis rengeteg eltökéltséggel. A szülők 2024 tavaszán úgy döntöttek: gyerekeik jövője fontosabb annál, mint hogy beletörődjenek a szegregált oktatásba. A gyerekek akkori iskolájának igazgatója viszont nem örült a szülők döntésének. Azt mondta, „meglesznek a következményei”, ha tényleg elviszik a gyerekeket az iskolából. A szülők ekkor persze még nem hitték, hogy ezt szó szerint kell érteniük.
Kúria: a szivárványos felvonulás rendőrségi tiltása nem volt jogszerű
A rendőrség jogszerűtlenül tiltotta meg a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a jogegyenlőségért szervezett szivárványos felvonulását – döntött ma a Kúria. A hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.
Nem a Pride-ot tiltotta meg a rendőrség június 28-án
A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért) már korábban június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását.
Siker: szabad a szivárványos menet Budapesten
Hiába szeretné Orbán Viktor, sem a Kúria, sem a rendőrség nem tudott olyan indokot találni, amely szerint a szivárványos felvonulás bárkit veszélyeztetne, így megalapozta volna a tiltást.
Visszavették az iskolába azt a roma fiút, akit azért rúgtak ki, mert felszólalt a diszkrimináció ellen
Az igazgató „közös megegyezéssel” szüntette meg a jogviszonyát, tájékoztatás nélkül, nyomás alatt íratták vele alá a papírt. A TASZ jogsegélyszolgálatának hála mégis sikerült elérni, hogy visszavonják a döntést, így Gábor hamarosan meg is szerzi a szakmáját.
Romákat sújtó kettős mérce a rendőrség bírságolási gyakorlatában
A Társaság a Szabadságjogokért jelentése szélsőséges szervezetek jogellenes közbiztonsági tevékenységének, valamint a szegénységre visszavezethető, csekély társadalmi veszélyességű szabálysértések rendőrségi kezeléséről
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Tüntetések tiltása a gázai konfliktus kapcsán
A magyar rendőrség október 13-án két tüntetést is megtiltott (1. határozat, 2. határozat), amelyeken a szervezők bejelentése szerint a Gázában elhunyt civil áldozatokról szerettek volna megemlékezni. A rendőrség szerint ezek a tüntetések a Hamász palesztin terrorszervezet támogatásáról szóltak volna, mert a Hamász vezetője éppen erre a péntekre hívta fel a világ muszlimjait Izrael elleni haragjuk kinyilvánítására. A tiltás alapjául a rendőrség arra hivatkozott, hogy a jelenleg is zajló háború fényében a tüntetések közvetlenül veszélyeztetnék a közrendet és a közbiztonságot, és nem garantálható az sem, hogy egy esetleges ellentüntetés esetén nem alakul ki konfliktus.
Megújítottuk és bővítettük roma jogtudatosító programunkat
2021 őszén megújult formában indítottunk jogtudatosító programot az északkelet-magyarországi roma közösségek számára. Két roma női szervezet – az edelényi székhelyű, Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete, valamint a nyíregyházi székhelyű, XXI. Századi Roma Nők Országos Egyesülete – aktivista vezetői jogi tudást kaptak jogászainktól a közösségeik számára legfontosabb témákban, így a gyermekvédelem, szabálysértési jog, végrehajtás, betegjogok, oktatási jogok kérdéseiben. A program célja az volt, hogy a közösségek legaktívabb tagjai maguk alakítsanak ki egy olyan oktatási modellt, amelyben közösségeik megerősödve, saját csoportjuk igényeinek, lehetőségeinek megfelelően sajátíthatják el a jogi tudást a gyakorlatban, az adott tágabb közösség mindennapi élethelyzetének, problémáinak kezelése érdekében.
A szabálysértési bírságok tovább büntetik azokat, akiknek valójában segítségre lenne szüksége
Az Országgyűlés szakmai egyeztetés nélkül döntött: szeptember 1-től megemelik a szabálysértési bírságok összegét. Az emelés független attól, hogy az érintett milyen szabálysértést követett el és milyen vagyoni helyzetben van. Súlyos problémának tartjuk, hogy a jogalkotó láthatóan egy szimpla költségvetési kérdésnek tekinti a szabálysértési bírságolást, amitől plusz bevételt remél.
