Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Választás és szavazás
Szervezeti hírek
Jogok az egészségügyben
Munkajog
Nők jogai
Hátrányos megkülönböztetés
Gyerekjogok
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Tüntetés, tiltakozás
Sajtó- és szólásszabadság
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Adatvédelem
Jogállam
Egymondatos indokolással tervezik meghosszabbítani a veszélyhelyzetet
2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
Közmeghallgatás üzenetrögzítőn – Fordulj hozzánk, ha a te városodban is csak távközmeghallgatást tartanak
Nemcsak az érintettek jogai sérülnek azzal, hogy nem vehetnek részt egy valódi közmeghallgatáson, hanem végsősoron a környezet, a helyi közösségek érdekérvényesítése és a demokrácia is. A kormány április végi rendelete beérett: már nem mindig lehet hangot adni az ipari beruházásokkal szembeni tiltakozásoknak, és nem mindig tudja számonkérni a helyi lakosság a döntéshozókat. Van azonban esély a változásra: ehhez a TASZ érintett ügyfeleket keres.
Ismét megváltoztatta a választási jogszabályokat a kormánytöbbség – értékeltük a módosításokat
2020, 2021 és 2022 után zsinórban negyedszer is, ismét egyeztetés nélkül, feltehetőleg politikai céllal változtatta meg a választási jogszabályokat a kormánytöbbség. A választási és népszavazási anyagi- és eljárásjogi szabályok is érintettek. A módosítás több ponton is átírja az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályokat is, kicsit több mint egy évvel a választások előtt. A modellben megjelenik a korábbiakhoz hasonló politikai motiváció is: az, hogy az aktuális politikai erőviszonyoknak megfelelő jelöltállításra kényszerítsék az ellenzéket egy közelgő választáson. Emellett a módosítás értelmében elmarad több, már kitűzött időközi önkormányzati választás és elmosódik a határ az egyéni és a listás mandátumok között azokban az esetekben, amikor időközi választás helyett listáról lehet pótolni a kiesett egyéni képviselőt.
Gyengül a demokrácia az EU országaiban, Magyarország továbbra is a legrosszabb helyen áll
Berlin-Brüsszel-Budapest, 2023. február 21. – A legtöbb uniós kormány 2022-ben nem próbálta megoldani a jogállamisági problémáit, hanem vagy hagyta, hogy a meglévő hiányosságok megmaradjanak, vagy tovább rontott a helyzeten. Továbbra is Magyarország és Lengyelország áll legrosszabbul – derül ki az európai jogállamiságról szóló, civilek által közzétett átfogó éves értékelésből.
Legalizálja a fiktív lakcím létesítését egy frissen elfogadott salátatörvény
Az Országgyűlés megszavazta azt a javaslatot, ami a TASZ és a Political Capital (PC) szerint az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.
Közösségi együttélés – mit tehet meg az önkormányzat?
Számtalan települést és állampolgárt érint az a probléma, hogy az önkormányzatok által kiadott közösségi együttélési rendeletek alapjogsértő szabályokat tartalmaznak. Legtöbbször a szabályt megalkotó képviselő-testületek sincsenek tisztában azzal, hogy miről rendelkezhetnek a közösségi együttélés alapvető szabályaként és miről nem. Ezen szeretnénk változtatni, és hozzájárulni egy egységes, jogszerű gyakorlat kialakításához.
Rendkívüli jogrend után Átmeneti Törvény - civilek közös elemzése a jogszabályról
A rendeleti kormányzásnak a jogrend normális működésének helyreállításával sem mondhatunk búcsút.
Megvédjük az emberek jogait, ha a kormány visszaél a ma elfogadott törvénnyel
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az emberek jogaival foglalkozó szervezeteknek mindent meg kell tenniük azért, hogy a kormány kizárólag eredeti céljával összhangban élhessen azzal a példátlan felhatalmazással, amelyet a kétharmados parlamenti többség ma megszavazott számára. A szervezet szerint régóta nem tapasztalt egyetértés van abban, hogy a járvány hatásainak enyhítése érdekében gyors cselekvésre van szükség, ideértve azt is, hogy a kormány ebben a rendkívüli helyzetben rendeletekkel irányíthat. A ma elfogadott törvényt kritizálók nem ezt kérdőjelezik meg, nem a járvány elleni fellépést kívánják gyengíteni.
Ki mondja meg, hogy mit nem szabad?
5 megyében 125 önkormányzat közösségi együttélési rendeletében találtunk a magánszférát súlyosan sértő szabályokat. 2018 végén arra kértük a vizsgált megyék kormányhivatalait, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat a jogsértő rendeleti szabályok hatályon kívül helyezésére.
