Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Nők jogai
Választás és szavazás
Munkajog
Jogállam
Sajtó- és szólásszabadság
Jogok az egészségügyben
Adatvédelem
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Gyerekjogok
Hátrányos megkülönböztetés
Tüntetés, tiltakozás
Blog »
Már bíróságra sem kell menni, hogy kiderüljön: alaptalanul fosztanak meg családokat a GYOD-tól
A kormányhivatal kapásból rosszhiszeműséget feltételezett egy súlyosan fogyatékos kisfiút nevelő édesanyától, és elvette tőle a támogatást. Miután egy nagyon hasonló ügyben nemrég pert nyertünk, most a bíróságig sem kellett elmenni, hogy a hivatal elismerje, hogy védhetetlenül rossz döntést hozott.
Az egyfokúvá váló közigazgatási eljárás hatása a polgárok jogorvoslathoz való jogára
2020. március 1-től a járási hivatalok előtti közigazgatási eljárás egyfokúvá vált: az elsőfokú hatósági határozatokkal szemben főszabály szerint közigazgatási pert lehet indítani, fellebbezésre csak kivételesen van lehetőség. Azt tapasztaljuk, hogy az egyébként is alacsony érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkező ügyfélkör számára ezzel a módosítással lényegében megszűnt a jogorvoslat lehetősége. Tapasztalatainkat jelen kutatással támasztjuk most alá.
Az alapvető jogok új biztosát átlátható folyamatban, valódi konzultációt követően kell kiválasztani
Húsz civil szervezet nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, amelyben arra
kérik: az alapvető jogok új biztosát átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást
előmozdító, a nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárás során válassza ki, és
folytasson széles körű, érdemi konzultációt a civil és szakmai szervezetekkel a
biztosjelölt kiválasztása kapcsán.
Ez lehet a legnagyobb jogi győzelem a kormányzati propaganda ellen
A Miniszterelnöki Kabinetiroda jogellenesen kezelte a vakcinainfo.gov.hu-n megadott személyes adatokat, amikor a regisztráló állampolgároknak nem járványügyi, hanem politikai tartalmú üzeneteket küldött – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, még nem jogerős ítélete. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével indított per eredményeként a bíróság eltiltotta a Kabinetirodát az ilyen adatkezeléstől, és elrendelte az ítélet közzétételét is.
Blog »
A TASZ betiltva is bátrabb lesz, mint a most rettegő hatalom
A kormány bekényszeríthet minket a föld alá, de azt az elkötelezettséget és hitet, amivel védjük a legkiszolgáltatottabb magyar emberek jogait is, nem vehetik el tőlünk. Taszosnak lenni hivatás, mindegy hol és hogyan működünk, mi mindig hinni és tenni fogunk a bátor, egyenlő és szabad országért.
Blog »
Mit kockáztatsz, ha kimész a Pride-ra?
A kormánynak nem a Pride szervezőivel van baja, hanem veled, aki kimennél tüntetni a jogegyenlőségért. Téged akar elriasztani, megfélemlíteni. Miért tennéd meg neki azt a szívességet, hogy otthon maradsz? Összeszedtük a leggyakoribb kérdéseket a mostani törvénymódosítással kapcsolatban.
Mélyülő válságban az európai demokrácia, az Európai Unió eszközei hatástalanok
A 2019 óta hatodik alkalommal elkészült, ezúttal ezer oldalas éves jelentés részletesen dokumentálja az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes küzdelem, a médiaszabadság, a fékek és ellensúlyok rendszere, a civil társadalmi tér és az emberi jogok legsúlyosabb jogsértéseit az EU-ban. A Civil Liberties Union for Europe (Liberties) által koordinált, 21 EU-tagállamból 43 emberi jogi szervezet részvételével készült átfogó elemzés a jogállamiság helyzetéről szóló eddigi legmélyrehatóbb független „árnyékjelentés”. Megállapításai az Európai Bizottság jogállamisági konzultációs folyamatát erősítik, míg a jelentésben közreműködő szervezetek saját országaik helyzetéről is beszámolnak az idei uniós országlátogatások során.
A TASZ beavatkozott harmadik félként a “Stop Soros” törvénycsomaggal kapcsolatos, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásba
Az Amnesty International Magyarország, a Helsinki Bizottság és a Open Society Foundations (OSF) az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB, Bíróság) 2018-ban külön-külön beperelte a magyar államot törvények miatt, a TASZ pedig most beavatkozott az EJEB előtti eljárásokba, az ún. third party intervention keretében.
Az önkényvédelmi törvényt hatályon kívül kell helyezni
Magyar civil szervezetek üdvözlik a Velencei Bizottság véleményét, amely szerint semmi szükség a Szuverenitásvédelmi Hivatalra (SZVH), amely ráadásul aránytalan és indokolatlanul nagy hatalommal rendelkezik, így arra is alkalmas, hogy visszarettentse az embereket és közösségeiket az aktív közéleti részvételtől. A vélemény szerint az SZVH-t meg kellene szüntetni.
1313. napja van veszélyhelyzet, de nem ma ér véget
Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért véleménye a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetéről.
Érdemes felhívni a figyelmet az Alapjogi Charta használatára
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját viszonylag ritkán hivatkozzák és alkalmazzák bíróságokon. Ennek oka részben az, hogy kevesen ismerik, még a jogászi hivatások képviselői között is, ezért sok olyan esetben sem merül fel, hogy érdemben hivatkozzanak rá a bíróságok előtt, amikor ennek feltétlen helye volna. Érdemes megvizsgálni, illetve a jogi képviselőnkkel megvizsgáltatni, hogy az adott jogvitában használhatóak-e az Alapjogi Charta rendelkezései. Ha gyanús, hogy az Európai Unió intézményei, szervei vagy jogának alkalmazása folytán ez indokolt lehet, hívjuk fel ennek lehetőségére az ügyben eljáró jogászok figyelmét!
Több civil szervezettel közösen utasítjuk el az önkényvédelmi törvényt és segítjük a célba vetteket
Az alulírott civil szervezetekkel közösen a parlament által megszavazott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítjuk. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A közös állásfoglalásunk emlékeztet arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg, és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetekkel együtt segítséget kínálunk azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt formáló polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.
Alig vagyunk közelebb az uniós pénzekhez, mint voltunk fél éve
Civil jogvédők friss értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormányerő nem tett határozott lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi problémák teljes körű kezelése érdekében. Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.
Szuverenitásvédelemnek álcázott megfélemlítés: a hatalom ismét az önkény eszközét veti be a vele kritikus hangokkal szemben
A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.
Alapvető jogok az EU-ban - Háromrészes videósorozatunk a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen
A sorozat az Európai Unió támogatásával készült.
