Kereső

Magyar civil szervezetek üdvözlik a Velencei Bizottság véleményét, amely szerint semmi szükség a Szuverenitásvédelmi Hivatalra (SZVH), amely ráadásul aránytalan és indokolatlanul nagy hatalommal rendelkezik, így arra is alkalmas, hogy visszarettentse az embereket és közösségeiket az aktív közéleti részvételtől. A vélemény szerint az SZVH-t meg kellene szüntetni.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért véleménye a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetéről.

Az Európai Unió Alapjogi Chartáját viszonylag ritkán hivatkozzák és alkalmazzák bíróságokon. Ennek oka részben az, hogy kevesen ismerik, még a jogászi hivatások képviselői között is, ezért sok olyan esetben sem merül fel, hogy érdemben hivatkozzanak rá a bíróságok előtt, amikor ennek feltétlen helye volna. Érdemes megvizsgálni, illetve a jogi képviselőnkkel megvizsgáltatni, hogy az adott jogvitában használhatóak-e az Alapjogi Charta rendelkezései. Ha gyanús, hogy az Európai Unió intézményei, szervei vagy jogának alkalmazása folytán ez indokolt lehet, hívjuk fel ennek lehetőségére az ügyben eljáró jogászok figyelmét!

Az alulírott civil szervezetekkel közösen a parlament által megszavazott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítjuk. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A közös állásfoglalásunk emlékeztet arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg, és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetekkel együtt segítséget kínálunk azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt formáló polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.

Civil jogvédők friss értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormányerő nem tett határozott lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi problémák teljes körű kezelése érdekében. Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.

A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.

A sorozat az Európai Unió támogatásával készült.

A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.

Nem kellően megalapozott hatósági döntésekhez vezethet, ha nincs társadalmi részvétel a zöld ügyekben, mondja a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes. A mi ügyfeleink ügyére is reflektáló állásfoglalás pont az, amit magunk is mondunk: a zöld ügyekben különösen fontos, hogy valódi társadalmi vitát kell folytatni, a véleménynyilvánítást pedig nem elég formálissá tenni, hanem az állami, önkormányzati szerveknek kifejezetten segítenie kell, hogy minél többen részt vehessenek a döntésben.

Az Alkotmánybíróság egy jogsértően zárt osztályon kezelt ügyfelünk ügyében megállapította, hogy jár a kártalanítás azoknak, akiket alaptalanul vetnek alá kötelező pszichiátriai gyógykezelésnek. Megállapította azt is, hogy a jogalkotó mulasztott azzal, hogy ezt a jogosultságot nem foglalta törvénybe, és utasította az országgyűlést, hogy rendezze a helyzetet. Az Alkotmánybíróság ezzel hatalmas lépést tett az állami szervek felelősségre vonhatóságának megteremtésében.

2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.

A Kúria egy jogegységi határozatában a falfirkával elkövetett rongálás tényállását értelmezi. A határozatban olyannyira kitágítja a tényállás értelmezési keretét, hogy szigorúan véve, akár már egy játszótéri krétarajz is bűncselekmény lehet. A TASZ szerint a Kúria jogértelmezése alapjogsértő, és szembemegy az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával is.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a kínzástól és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól megvédjék. Szerencsére sokaknak egyáltalán nem kell ilyesmitől tartania, de vannak olyanok, akik alappal félnek ettől a mindennapjaikban. Azok az emberek, akik valamiért egy, a világ elől elzárt helyen élnek, és megfosztották őket szabadságuktól, teljesen kiszolgáltatottak ilyen szempontból is. Erre reagál az ENSZ Kínzás Elleni Egyezménye és ennek Fakultatív jegyzőkönyve, az OPCAT (Optional Protocol to the Convention Against Torture), amit Magyarország törvényben hirdetett ki 2011-ben. Az OPCAT célja, hogy megerősítse azoknak a védelmét az embertelen bánásmóddal szemben, akik fogvatartottként élnek valahol. Az OPCAT alapján fogvatartási helynek nem csak börtönök vagy más büntetésvégrehajtási helyek számítanak, hanem bármilyen intézmény, amit az érintett nem hagyhat el önkéntesen. Így tehát ide tartoznak olyan intézmények, ahol a TASZ Egyenlőségprojektjének ügyfelei élnek: a gyermekotthonok, fogyatékossággal élőket gondozó szociális intézmények és a pszichiátriai zárt osztályok is.

Nemcsak az érintettek jogai sérülnek azzal, hogy nem vehetnek részt egy valódi közmeghallgatáson, hanem végsősoron a környezet, a helyi közösségek érdekérvényesítése és a demokrácia is. A kormány április végi rendelete beérett: már nem mindig lehet hangot adni az ipari beruházásokkal szembeni tiltakozásoknak, és nem mindig tudja számonkérni a helyi lakosság a döntéshozókat. Van azonban esély a változásra: ehhez a TASZ érintett ügyfeleket keres.

Bár a kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleletetésével, valójában a kormány erődemonstrációja, a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni. Ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket: nem hoznak alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül.

A kormány továbbra sem változtat azon a szándékán, hogy az Országgyűlés elé terjessze a pedagógusok jogállását átalakító törvényt. Teszi ezt annak ellenére, hogy a vállalások alapján a törvénynek illeszkednie kell az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapjogokhoz.