Barion Pixel TASZ | Keresés

Kereső

Romákat sújtó kettős mérce a rendőrség bírságolási gyakorlatában

A Társaság a Szabadságjogokért jelentése szélsőséges szervezetek jogellenes közbiztonsági tevékenységének, valamint a szegénységre visszavezethető, csekély társadalmi veszélyességű szabálysértések rendőrségi kezeléséről

A Kúria szerint nem törvénytelen megtiltani a béketüntetést, ezért a TASZ Alkotmánybírósághoz fordul

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet alkotmánybírósági panaszt terjeszt elő azzal a kúriai döntéssel szemben, amely nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a bizonyítékok ellenére feltételezésekre alapozza a gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetések betiltását. A TASZ szerint a rendőrség és a Kúria döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni. A jogvédő szervezet rámutat, hogy a döntés alapján tüntetésen most csak egyféle véleményt lehet kifejezni, így azonban nem lehetséges a valódi párbeszéd a közügyekről.

A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében

A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.

Tüntetések tiltása a gázai konfliktus kapcsán

A magyar rendőrség október 13-án két tüntetést is megtiltott (1. határozat, 2. határozat), amelyeken a szervezők bejelentése szerint a Gázában elhunyt civil áldozatokról szerettek volna megemlékezni. A rendőrség szerint ezek a tüntetések a Hamász palesztin terrorszervezet támogatásáról szóltak volna, mert a Hamász vezetője éppen erre a péntekre hívta fel a világ muszlimjait Izrael elleni haragjuk kinyilvánítására. A tiltás alapjául a rendőrség arra hivatkozott, hogy a jelenleg is zajló háború fényében a tüntetések közvetlenül veszélyeztetnék a közrendet és a közbiztonságot, és nem garantálható az sem, hogy egy esetleges ellentüntetés esetén nem alakul ki konfliktus.

Több jogi biztosítékot a gyülekezés szabadságához!

Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.

Az ombudsman nem ugorhat el a feladata elől – jogvédők válasza Kozma Ákosnak

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy évvel ezelőtt kérte Kozma Ákostól, az alapvető jogok biztosától, hogy vizsgálja ki a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesülését a koronavírus-járvány idején bevezetett gyűléstilalommal és az annak ellenére megtartott tüntetések rendőrségi kezelésével összefüggésben. Tíz hónap hallgatás után az ombudsman arról tájékoztatta a kezdeményezőket, hogy nem indít vizsgálatot. A civil jogvédők válaszlevélben hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztosnak a vizsgálatot le kellene folytatnia.

No gyülekezési jog, no party

Pont fél éve korlátozza szükségtelenül a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát. A koronavírus-járvány elején is elrendelt gyülekezési tilalom miatt tavaly szeptember óta várja az ombudsman fellépését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Azóta a kormány ismét elrendelte a tilalmat, a büntetések szigorodtak, de az ombudsmantól válasz nem érkezett.

Rossz döntést hozott a kormány, gyülekezési jogot sértett a rendőrség – ombudsmanhoz fordultunk

Hibás döntés volt, hogy a kormány tavasszal a járványhelyzetre hivatkozva általánosan megtiltotta a tüntetéseket, ezért a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt az alapvető jogok biztosához fordultunk, mert a megtartott tüntetések félresikerült rendőri kezelése megsértette a békés gyülekezéshez való jogot.

Strasbourg: Törvénytelenül tiltották meg az Orbán háza elé szervezett tüntetést

A miniszterelnök háza elé szervezett tüntetést sem lehet önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani – ezt mondta ki Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban a hét éve húzódó ügyben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy devizahiteles aktivistát képviselt.

A hazai gyülekezési jognak erősebb garanciákra van szüksége

A magyar állam nem orvosolta azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyek a múltban többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és Magyarország strasbourgi elmarasztalásához vezettek. Hiába született időközben új gyülekezési törvény, továbbra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivédenék a békés gyülekezéshez való jog ismételt sérelmét – mutat rá a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványa, amelyet a strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottságnak írtak.

Indokolatlan jogkorlátozásokra adott lehetőséget az új gyülekezési törvény

A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai közös cikkben foglalták össze az új törvény első másfél évében született határozatokból levonható következtetéseket.

Így léphetsz fel, ha megbírságoltak, mert dudálva tiltakoztál - Frissítve!

Mintabeadványokat adunk közre, amelyekkel meghallgatást kérhetsz a rendőrségtől, illetve írásbeli vallomást tehetsz.

Pride2019 - szabadság és biztonság

A kordonok nélküli Pride-felvonulás egy különleges emberi jogi siker. Évek hosszú során át küzdöttek a szervezők, hogy a menetet érő támadásokat, az esetleges attrocitásokat a rendőrség ne a felvonulás lekordonozásával, gyakorlatilag elkerítésével, hanem a jól szervezett menetbiztosításban bízva előzze meg. Az idei felvonulás ismét bizonyította: a szervezők és a rendőrség közötti kooperáció mellett lehet szabadon és biztonságosan tüntetni az egyenlő emberi jogokért.

Alkotmánybírósághoz fordultunk és mintabeadvánnyal segítjük az igazságtalanul megbírságolt tüntetőket

Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.

Tartsa távol a rendőrség a szélsőséges provokátorokat a Pride-tól!

A Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvánnyal felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Budapest Pride fesztivál ellenzői alaptalanul követelik a felvonulás betiltását, és hogy komoly következményekkel járhat a fesztivál rendezvényeinek megzavarása. Öt pontban foglaltuk össze álláspontunkat Toroczkai László és a szélsőségesek fenyegetőzésével kapcsolatban.

Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.