Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Nők jogai
Választás és szavazás
Munkajog
Jogállam
Sajtó- és szólásszabadság
Jogok az egészségügyben
Adatvédelem
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Jogok az oktatásban
Fogyatékos emberek jogai
Szociális ellátások
Jogok a pszichiátrián
Gyerekjogok
Hátrányos megkülönböztetés
Tüntetés, tiltakozás
Kérdések és válaszok a 2025-ös Pride-dal kapcsolatban
A Helsinki Bizottsággal és az Utcajogásszal összefogva jogi tudástárat készítettünk a 2025-ös Pride felvonulást érintő leggyakoribb kérdésekről.
A Kúria döntése következtében csak a szélsőséges nézeteknek van helye az utcákon
A Kúria szerint nem lehet szabadon élni a békés gyülekezéshez való joggal és felvonulást tartani a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége mellett Magyarországon – derült ki a bíróság döntéséből, amit azután hozott, hogy az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a rendőrség legutóbbi szivárványos felvonulásukat megtiltó határozatát megtámadta.
Kúria: a szivárványos felvonulás rendőrségi tiltása nem volt jogszerű
A rendőrség jogszerűtlenül tiltotta meg a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a jogegyenlőségért szervezett szivárványos felvonulását – döntött ma a Kúria. A hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.
Nem a Pride-ot tiltotta meg a rendőrség június 28-án
A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért) már korábban június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását.
Siker: szabad a szivárványos menet Budapesten
Hiába szeretné Orbán Viktor, sem a Kúria, sem a rendőrség nem tudott olyan indokot találni, amely szerint a szivárványos felvonulás bárkit veszélyeztetne, így megalapozta volna a tiltást.
A keddi tüntetésen a gyülekezési jog érvényesülhetett – és ez így van rendjén
Az ehhez hasonló, arányos és visszafogott rendőri fellépés nemcsak a bejelentett és tudomásul vett rendezvények résztvevőinek jár. Ugyanez az elbánás illeti meg a be nem jelentett gyűlések résztvevőit, valamint azokat is, akik jövőbeli, politikai indokokból jogsértően megtiltott tüntetéseken fejezik ki véleményüket.
Romákat sújtó kettős mérce a rendőrség bírságolási gyakorlatában
A Társaság a Szabadságjogokért jelentése szélsőséges szervezetek jogellenes közbiztonsági tevékenységének, valamint a szegénységre visszavezethető, csekély társadalmi veszélyességű szabálysértések rendőrségi kezeléséről
Alkotmánybíróság előtt támadjuk a béketüntetések ellehetetlenítését
Alkotmánybírósági panaszt terjesztettünk elő egy gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetés bejelentőjének képviseletében. A kúriai döntés szerint nem jogsértő, hogy a rendőrség feltételezésekre és önkényesen szelektált tényekre alapozva tiltotta meg ezt és más hasonló tüntetés megtartását is.
A Kúria szerint nem törvénytelen megtiltani a béketüntetést, ezért a TASZ Alkotmánybírósághoz fordul
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet alkotmánybírósági panaszt terjeszt elő azzal a kúriai döntéssel szemben, amely nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a bizonyítékok ellenére feltételezésekre alapozza a gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetések betiltását. A TASZ szerint a rendőrség és a Kúria döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni. A jogvédő szervezet rámutat, hogy a döntés alapján tüntetésen most csak egyféle véleményt lehet kifejezni, így azonban nem lehetséges a valódi párbeszéd a közügyekről.
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Tüntetések tiltása a gázai konfliktus kapcsán
A magyar rendőrség október 13-án két tüntetést is megtiltott (1. határozat, 2. határozat), amelyeken a szervezők bejelentése szerint a Gázában elhunyt civil áldozatokról szerettek volna megemlékezni. A rendőrség szerint ezek a tüntetések a Hamász palesztin terrorszervezet támogatásáról szóltak volna, mert a Hamász vezetője éppen erre a péntekre hívta fel a világ muszlimjait Izrael elleni haragjuk kinyilvánítására. A tiltás alapjául a rendőrség arra hivatkozott, hogy a jelenleg is zajló háború fényében a tüntetések közvetlenül veszélyeztetnék a közrendet és a közbiztonságot, és nem garantálható az sem, hogy egy esetleges ellentüntetés esetén nem alakul ki konfliktus.
Több jogi biztosítékot a gyülekezés szabadságához!
Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.
Eleshetünk az EU-s pénzektől, ha a kormány áterőlteti a státusztörvényt
Bár a kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleletetésével, valójában a kormány erődemonstrációja, a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni. Ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket: nem hoznak alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül.
INCLO-jelentés: Szigorúbban kell szabályozni a tömegoszlató fegyvereket
Magyarországon 2006 óta mindenki pontosan tudja, milyen súlyos sérüléseket tud okozni a tömegoszlató fegyverek önkényes alkalmazása a tüntetéseken. Szerencsére gumilövedéket azóta nem alkalmazott a rendőrség, de egyéb tömegoszlató fegyverek, mint például a paprika-spray, vagy újabban az elektromos sokkoló bármikor előkerülhetnek a politikai demonstrációkon is. A tüntetések karhatalmi leverése azonban súlyos egészségügyi és emberi jogi károkat okozhat – mutat rá a tömegoszlató fegyverekről szóló eddigi legátfogóbb kutatás, a Lethal in Disguise 2: How Crowd-Control Weapons Impact Health and Human Rights, ami a Physicians for Human Rights (PHR), az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO), valamint az Omega Research Foundation együttműködésével készült.
Teljes a tiltakozási tilalom: még a dudálós tüntetőket sem védte meg az Alkotmánybíróság
Nem szabad az a társadalom, amelyik nem tiltakozhat. A véleménynyilvánítás szabadsága és annak közösségi módja, vagyis a gyülekezéshez való jog is alapvető szabadságjogok, amelyek gyakorlását az állam köteles biztosítani. Alapvető jog gyakorlását az állam csak akkor korlátozhatja, ha csak korlátozás árán érvényesíthet egy adott esetben fontosabb másik alapjogot, de akkor is csak arányosan, a feltétlenül szükséges mértékben járhat el. Veszélyhelyzet kihirdetésekor azonban az Alaptörvény szerint különleges jogrend érvényesül, amiben akár fel is függeszthető az alapjogok gyakorlása. Különösen felértékelődik így az Alkotmánybíróság szerepe: garantálnia kell, hogy a kormány – kezében az alapvető jogaink felfüggesztésének lehetőségével – nem él vissza a hatalmával, melyet kizárólag a veszélyhelyzet elhárítására kapott.
