Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Nők jogai
Választás és szavazás
Munkajog
Jogállam
Sajtó- és szólásszabadság
Jogok az egészségügyben
Adatvédelem
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Jogok az oktatásban
Fogyatékos emberek jogai
Szociális ellátások
Jogok a pszichiátrián
Gyerekjogok
Hátrányos megkülönböztetés
Tüntetés, tiltakozás
A rendőrség példaszerűen biztosította a Budapest Pride-ot, kár lenne ezt tömeges bírságolással elrontani
A gyülekezési szabadság jogellenes korlátozásával és az abból fakadó bizonytalansággal a kormány nemcsak az alapjogaikat gyakorló embereket, az őket képviselő jogvédő szervezeteket és a Budapest Pride szervezőit, hanem a rendőrséget is szinte lehetetlen helyzetbe hozta. A szombati történelmi Budapest Pride a kormány minden szándéka és próbálkozása ellenére óriási siker lett, amelynek békés és biztonságos megrendezéséhez a gyülekezési hatóság elmúlt években megszokott szakszerű biztosítási munkája is elengedhetetlen volt.
Kérdések és válaszok a 2025-ös Pride-dal kapcsolatban
A Helsinki Bizottsággal és az Utcajogásszal összefogva jogi tudástárat készítettünk a 2025-ös Pride felvonulást érintő leggyakoribb kérdésekről.
A Kúria döntése következtében csak a szélsőséges nézeteknek van helye az utcákon
A Kúria szerint nem lehet szabadon élni a békés gyülekezéshez való joggal és felvonulást tartani a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége mellett Magyarországon – derült ki a bíróság döntéséből, amit azután hozott, hogy az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a rendőrség legutóbbi szivárványos felvonulásukat megtiltó határozatát megtámadta.
Kúria: a szivárványos felvonulás rendőrségi tiltása nem volt jogszerű
A rendőrség jogszerűtlenül tiltotta meg a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a jogegyenlőségért szervezett szivárványos felvonulását – döntött ma a Kúria. A hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.
Nem a Pride-ot tiltotta meg a rendőrség június 28-án
A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért) már korábban június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását.
Siker: szabad a szivárványos menet Budapesten
Hiába szeretné Orbán Viktor, sem a Kúria, sem a rendőrség nem tudott olyan indokot találni, amely szerint a szivárványos felvonulás bárkit veszélyeztetne, így megalapozta volna a tiltást.
A keddi tüntetésen a gyülekezési jog érvényesülhetett – és ez így van rendjén
Az ehhez hasonló, arányos és visszafogott rendőri fellépés nemcsak a bejelentett és tudomásul vett rendezvények résztvevőinek jár. Ugyanez az elbánás illeti meg a be nem jelentett gyűlések résztvevőit, valamint azokat is, akik jövőbeli, politikai indokokból jogsértően megtiltott tüntetéseken fejezik ki véleményüket.
Romákat sújtó kettős mérce a rendőrség bírságolási gyakorlatában
A Társaság a Szabadságjogokért jelentése szélsőséges szervezetek jogellenes közbiztonsági tevékenységének, valamint a szegénységre visszavezethető, csekély társadalmi veszélyességű szabálysértések rendőrségi kezeléséről
Alkotmánybíróság előtt támadjuk a béketüntetések ellehetetlenítését
Alkotmánybírósági panaszt terjesztettünk elő egy gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetés bejelentőjének képviseletében. A kúriai döntés szerint nem jogsértő, hogy a rendőrség feltételezésekre és önkényesen szelektált tényekre alapozva tiltotta meg ezt és más hasonló tüntetés megtartását is.
A Kúria szerint nem törvénytelen megtiltani a béketüntetést, ezért a TASZ Alkotmánybírósághoz fordul
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet alkotmánybírósági panaszt terjeszt elő azzal a kúriai döntéssel szemben, amely nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a bizonyítékok ellenére feltételezésekre alapozza a gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetések betiltását. A TASZ szerint a rendőrség és a Kúria döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni. A jogvédő szervezet rámutat, hogy a döntés alapján tüntetésen most csak egyféle véleményt lehet kifejezni, így azonban nem lehetséges a valódi párbeszéd a közügyekről.
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Tüntetések tiltása a gázai konfliktus kapcsán
A magyar rendőrség október 13-án két tüntetést is megtiltott (1. határozat, 2. határozat), amelyeken a szervezők bejelentése szerint a Gázában elhunyt civil áldozatokról szerettek volna megemlékezni. A rendőrség szerint ezek a tüntetések a Hamász palesztin terrorszervezet támogatásáról szóltak volna, mert a Hamász vezetője éppen erre a péntekre hívta fel a világ muszlimjait Izrael elleni haragjuk kinyilvánítására. A tiltás alapjául a rendőrség arra hivatkozott, hogy a jelenleg is zajló háború fényében a tüntetések közvetlenül veszélyeztetnék a közrendet és a közbiztonságot, és nem garantálható az sem, hogy egy esetleges ellentüntetés esetén nem alakul ki konfliktus.
Több jogi biztosítékot a gyülekezés szabadságához!
Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.
Eleshetünk az EU-s pénzektől, ha a kormány áterőlteti a státusztörvényt
Bár a kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleletetésével, valójában a kormány erődemonstrációja, a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni. Ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket: nem hoznak alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül.
INCLO-jelentés: Szigorúbban kell szabályozni a tömegoszlató fegyvereket
Magyarországon 2006 óta mindenki pontosan tudja, milyen súlyos sérüléseket tud okozni a tömegoszlató fegyverek önkényes alkalmazása a tüntetéseken. Szerencsére gumilövedéket azóta nem alkalmazott a rendőrség, de egyéb tömegoszlató fegyverek, mint például a paprika-spray, vagy újabban az elektromos sokkoló bármikor előkerülhetnek a politikai demonstrációkon is. A tüntetések karhatalmi leverése azonban súlyos egészségügyi és emberi jogi károkat okozhat – mutat rá a tömegoszlató fegyverekről szóló eddigi legátfogóbb kutatás, a Lethal in Disguise 2: How Crowd-Control Weapons Impact Health and Human Rights, ami a Physicians for Human Rights (PHR), az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO), valamint az Omega Research Foundation együttműködésével készült.
