Függetlenségünk egyik záloga, hogy a politikai pártokkal való viszonyunk átlátható legyen. A pártoktól azért kell függetlennek lennünk, mert ezek a szervezetek annak a közhatalomnak a megszerzésére és a közhatalmi szerveken keresztül való gyakorlására jönnek létre, amelynek ellenőrzése a mi elsődleges feladatunk.
TASZ mint jogvédő szervezet a közhatalom birtokosainak emberi jogi tevékenységét monitorozza, valamint deklarált célja a közhatalom gyakorlóinak befolyásolása annak érdekében, hogy az emberi jogokat és demokratikus értékeket tiszteletben tartó módon működjenek. A függetlenségünk garanciája, a munkánkat e tekintetben irányító elvek nyilvánossága, illetve tevékenységünk ezen részének átlátható módon dokumentált volta.
A közhatalommal folytatott kommunikációnk átláthatósága mellett szól a demokratikus közéletben betöltött szerepünk is. Civil jogvédő szervezetként a közhatalom – a népképviseleti és kormányzati szervek – döntéseinek befolyásolására irányuló tevékenységünket a társadalmi egyeztetési folyamatok szerves részének tekintjük. A civil szervezetek bevonásával történő társadalmi egyeztetés minden demokratikus jogállamban a közjó érdekében történő, alkotmányos jogalkotás elengedhetetlen része. A társadalmi egyeztetés azonban csak akkor tudja betölteni demokratikus funkcióját, ha a nyilvánosság előtt zajlik. A választott képviselők és a kormányzati szervek döntéseinek befolyásolására irányuló tevékenységünk ezért is kell, hogy nyilvános és átlátható legyen.
Működésünk pártokkal és a választásokkal kapcsolatos alapelvei:
1. A TASZ nem kötelezi el magát egyetlen jelölt vagy jelölő szervezet mellett sem semmilyen választáson, amelynek célja valamely közmegbízatás megszerzése (népképviseleti szervben betöltött mandátum vagy kormányzati szervben betöltött pozíció). Ez nem zárja ki, hogy következetes, kizárólag a TASZ céljaival összhangban álló szakmai szempontok alapján értékeljünk jelölteket, jelölőszervezeteket, illetve programjukat.
2. A TASZ egyesület tagja vagy annak munkavállalója nem indulhat jelöltként semmilyen választáson, amelynek célja valamely közmegbízatás megszerzése.
3. A TASZ munkatársa nem lehet párt, jelölő szervezet tagja.
4. A TASZ és munkatársai nem írnak párt részére programot, illetve nem vesznek részt ilyen program megírásában. Amennyiben pártprogramnak a TASZ programjaihoz, tevékenységéhez kapcsolódó részét véleményezzük, akkor annak eredményét a honlapunkon nyilvánosságra hozzuk.
5. A TASZ nyilvános álláspontját valamennyi parlamenti párt képviselőjével megoszthatja.
6. Párt rendezvényén történő megjelenés és felszólalás jóváhagyása a TASZ Ügyvivői Testületének hatáskörébe tartozik.
7. A TASZ által rendezett nyilvános eseményekre, amennyiben a téma indokolja, meghívhatók a pártok képviselői. Amennyiben a TASZ valamely nyilvános rendezvényére meghívottak között valamely felszólaló párt képviseletében szerepel, a TASZ a pártok közötti kiegyensúlyozottság szem előtt tartásával hív meg további résztvevőket a rendezvényre.
8. A TASZ kizárólag a szervezet vagy egyes programjai által kitűzött stratégiai célok elérése érdekében nyújthat jogi segítséget, képviseletet pártok tagjainak, népképviseleti és kormányzati szervekben közmegbízatást betöltő személyeknek, jelölteknek, jelölő szervezeteknek. Az erről való döntést - bármely más jogi segítségnyújtásról, képviseletről szóló döntéshez hasonlóan - a TASZ Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell meghozni.
9. A TASZ nyilvántartást vezet a politikai pártoktól és más jelölő szervezetektől, jelöltektől, valamint más hazai népképviseleti szervekben mandátummal vagy kormányzati szervekben közmegbízatással rendelkező személyektől érkező megkeresésekről, illetve az azokra adott válaszokról. A nyilvántartás, amelyet havonta frissítünk, nyilvános.
A pártokkal kapcsolatos elveink alól egyetlen fontos kivétel volt: a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Meggyőződésünk szerint ez a párt az általunk vallott értékekkel, mint például a polgárok egyenlő méltóságával alapvető módon helyezkedik szembe. Egyrészt azonban a jelenlegi belföldi politikai helyzetben a Jobbik álláspontja több esetben már nem egyedülálló, sőt van olyan kérdések, mint például a romákkal szembeni hatósági diszkrimináció, továbbá a menekültekkel kapcsolatos állami politika, amelyek tekintetében a kormány álláspontja egybeesik a Jobbikéval. Másrészt tudományos eredményekre alapozott álláspontunk, hogy az emberi jogok és az alkotmányosság értékei melletti támogatás csak akkor növelhető egy politikai közösségben, ha nem zárkózunk el az alkotmányos demokrácia ezen alapelveivel összeegyeztethetetlen ideológiákat képviselő politikai erőkkel való vitától sem. Ezért 2016 tavaszától kezdve a fenti elvek valamennyi pártra érvényesek.