Amit tudni kell az egészségügyi dolgozók új szolgálati jogviszonyáról

Ebben
a tájékoztatóban összeszedtük, hogy kiknek kell megkötniük a
szerződést ahhoz, hogy megmaradjon a munkahelyük, mi történik,
ha valaki nem írja alá, és azt is, hogy milyen változásokat hoz
az új szolgálati jogviszony az egészségügyi dolgozók
foglalkoztatásában.

Sokan elküldték nekünk azokat a szerződésmintákat vagy
-terveket, amelyeket az egészségügyi szolgálati jogviszony
létesítésekor akarnak a munkavállalókkal aláíratni. Sajnos azt
tapasztaljuk, hogy a szerződések sokszor csak azokat a dolgokat
tartalmazzák, amiket a rendelet kötelezően előír. Így viszont
nagyon rövidek, másfél-két oldalasak, és lényeges elemek
hiányoznak belőlük, mint például a másodállások, pótlékok
szabályozása vagy épp a felmondás feltételei.

Nem jogellenes, hogy a szerződések ezekre az elemekre nem térnek
ki, ám a rövid, keretszerződésszerű megállapodás aláírásával
rosszul járhatnak az egészségügyi dolgozók. Megvan a veszélye
annak, hogy később a jogalkotó átírja ezeket a szabályokat,
vagyis úgy tudja módosítani a jogviszony lényeges tartalmi
elemeit, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges.
Aki ilyen, részletekre nem kiterjedő dokumentumot ír alá, az
gyakorlatilag egy egyoldalúan módosítható szerződést fogad el.

A felmondási tilalommal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő
kérdéseket is kigyűjtöttük. A veszélyhelyzet fennálltáig
ugyanis jogszabály tiltja, hogy az egészségügyi dolgozók
felmondjanak. Ez a tilalom egyedülálló, a rendszerváltás óta
nem volt még hasonlóra példa, és külföldi demokráciákból sem
ismerünk ilyet. Szerintünk a tilalom sérti az egészségügyi
dolgozók Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben
lefektetett alapvető jogait, ezért az Alkotmánybírósághoz
fordulunk. Ez az eljárás azonban hosszan elhúzódhat, ezért
addig is összeszedtük, hogy milyen lehetőségeik vannak az
egészségügyi dolgozóknak ebben a helyzetben.