Jogellenesen akadályozta egy bíró áthelyezését Handó Tünde

Hiába rangsorolták mindannyiszor az első helyre bíró ügyfelünk pályázatát, amit a Fővárosi Ítélőtáblán kiírt állásra adott be, Handó Tünde – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnökeként – újra és újra érvénytelenítette a pályázatot, érdemi indoklás nélkül. Most már jogerős ítélet mondja ki, hogy Handó Tünde jogellenesen járt el.

Dr. Vasvári Csaba a Fővárosi Törvényszéken dolgozó bíróként 2017-ben pályázott a Fővárosi Ítélőtáblán kiírt bírói állásra. A pályázatát első helyre rangsorolták, de hiába: az OBH elnöke nem helyezte át a megpályáztatott álláshelyre, inkább érvénytelenítette a pályázatot – bármiféle érdemi indoklás nélkül. Nem sokkal azután, hogy indokolatlannak ítélte meg a betöltését, Handó Tünde újra meghirdette ugyanazt az álláshelyet. Megint ügyfelünk pályázata került első helyre, Handó ismét érvénytelenítette a pályázatot, és kezdődött a folyamat elölről.

Ezt ügyfelünk nem hagyta annyiban, és pert indított az OBH elnöke, valamint akkori munkáltatója, a Fővárosi Törvényszék, illetve a pályázaton meghirdetett álláshely gazdája, a Fővárosi Ítélőtábla ellen. Első fokon Dr. Vasvári Csaba nyert, de a másodfokon eljáró bíróság megszüntette az eljárást. Ezután a Kúriára került az ügy, amely hatályon kívül helyezte a másodfokú döntést, és új másodfokú eljárás lefolytatását rendelte el. Ebben a Győri Ítélőtábla jogerősen ügyfelünknek adott igazat.

Az ítélet nemcsak Handó Tünde eljárásának jogellenességét állapította meg, de fontos garanciákat is lefektetett a hasonló igazgatási önkénnyel szemben a bírói állások pályáztatása során.

Érvénytelenített pályázat esetén is van jogorvoslat

Az OBH elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy bármiféle jogorvoslat nélkül érvénytelenítheti a bírósági pályázatokat, ám a Kúria, és annak nyomán a jogerős másodfokú ítélet ezt máshogy látta. Tehát lehet bírósághoz fordulni az OBH elnökének bírói álláspályázatot érvénytelenítő döntése ellen – a pályázatok érvénytelenítése ugyanis nem pusztán általános igazgatási kérdés, hanem a pályázók jogos érdekeit érintő egyedi munkáltatói intézkedés, amivel szemben biztosítani kell a bírósági jogorvoslatot a pályázók számára. Így a jövőben sem maradhat jogi következmények nélkül a bírósági igazgatás vezetőjének önkénye, ha jogellenesen próbálja befolyásolni a bírói pozíciókat.

Az uniós jog itthon is védi a bírák függetlenségét

Az ítélet egyik legelőremutatóbb eleme, hogy az uniós jogra alapozza a bírói állásokra pályázó személyek jogát a pályázat érvénytelenítésével szembeni jogorvoslathoz. Az uniós jog a jogállamiság és a hatékony jogvédelem elveinek érvényre jutását követeli meg minden tagállamban, ennek során pedig az EU Alapjogi Chartájában biztosított jogok, köztük a jogorvoslathoz való jog érvényre juttatására kötelezi a tagállamokat. Az uniós jog elsőbbségénél fogva a magyar bíróságoknak a jelenlegihez hasonló eljárásokban akkor is biztosítaniuk kellene a jogorvoslathoz való jogot, ha ennek a hazai jogszabályok ellentmondanak.

A pályázat érvénytelenítése nem lehet önkényes

A jogerős ítélet egyértelművé tette, hogy a bírósági álláspályázatok érvénytelenítése olyan munkáltatói intézkedés, amelyet – pl. a felmondáshoz hasonlóan – érdemben indokolni kell, az arra okot adó ténybeli körülmények részletezésével. A közvetlen érintettek, vagyis a pályázók csak így tudnak élni a jogorvoslathoz való jogukkal. Handó a per tárgyát képező határozatait mindössze annyival indokolta, hogy hivatkozott arra a jogszabályi rendelkezésre, amely felhatalmazza őt a pályázatok érvénytelenítésre. A bíróság most tisztázta, hogy ez nem elég – az OBH elnöke a pályázatokat jogellenesen érvénytelenítette, mert indokolási kötelezettségének nem tett eleget.

Nem számít, ha betöltötték már az álláshelyet

A bíróság azt is kimondta, hogy a pályázatot megnyert bíró áthelyezésének nem lehet akadálya, hogy az adott sorszámon meghirdetett álláshelyet már betöltötték más módon. A kérdés az, hogy van-e munkaerőhiány, munkaerő-bővítést indokló ügyteher az adott bíróságon. Ha igen, a pályázó áthelyezhető oda attól függetlenül, hogy milyen sorszámú álláshelyet pályáztattak meg az adott bíróságon, és azt a sorszámú álláshelyet betöltötték-e vagy sem. Puszta iktatási trükkökkel tehát nem lehet útját állni a bírói pályázatokat megnyerő személyek kinevezésének, de azzal sem, ha ideiglenes kirendeléssel érik el azt a látszatot, hogy az álláshely betöltése már nem indokolt.

Ami ezután jön

A bíróság arra kötelezte az OBH elnökét – azóta már Dr. Senyei György Barna tölti be ezt a tisztséget –, hogy érdemben orvosolja az okozott jogsérelmet, és járjon el jogszerűen ügyfelünk első helyre rangsorolt pályázata nyomán. A jogszabályok alapján három dolgot tehet:

  • áthelyezi ügyfelünket az általa megnyert pályázatnak megfelelően a Fővárosi Ítélőtáblára, vagy

  • ha nem a nyertes pályázót akarja áthelyezni, illetve kinevezni, akkor ehhez megszerzi az Országos Bírósági Tanács egyetértését, vagy

  • a pályázatot jogszerűen érvényteleníti.

Az OBH elnöke maga dönti el, hogy ezek közül melyik utat választja, de az már egyértelmű, hogy kénye-kedve szerint nem érvénytelenítheti a pályázatot. A per során kialakult jogértelmezésnek köszönhetően pedig az eddigieknél sokkal könnyebben perelhetnének az érintett bírók a korábbiakhoz hasonló önkényes, esetleges jövőbeli pályázati döntések ellenében. A per tehát egy fontos lépést jelent a bírói függetlenséget jobban védő bírói szolgálati munkajog felé.

„Megnyugtató érzés, hogy győzött az igazság, bár minden jogerős ítélet annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. A labda most Senyei György OBH-elnöknél pattog” – mondta a pert jogerősen megnyert ügyfelünk, dr. Vasvári Csaba.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

Közös alapértékeink vannak veszélyben

Az emberi jogi szervezetek az utolsó bástyái Magyarországon a jogállamiság, demokrácia és alapvető jogok védelmének, amelyek közös értékei az Uniónak.

Titkolóznak a lehetséges új strasbourgi bíró személyéről

Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bíró-jelöltje – derül ki civilszervezeteknek az igazságügyi miniszterhez küldött mai leveléből. A tiltakozók szerint még megelőzhető lenne, hogy a kormány lejárassa magát és a jelölteket.