Védőoltás 1x1

Kérdések és válaszok az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról.

Minden védőoltás kötelező?

Nem. A védőoltásoknak három fajtája van:

  • a kötelező védőoltások ingyenesek és kötelezőek;
  • az ajánlott védőoltások ingyenesek, de nem kötelezőek; végül
  • a választható védőoltások, ezekért fizetni kell (térítési díjasak).

A kötelező védőoltások két csoportba sorolhatóak:

  1. vannak életkorhoz kötött oltások, ezeket újszülöttek és gyerekek számára kötelező bizonyos életkorban beadni.
  2. vannak olyanok is, amelyek egy-egy megbetegedési veszély miatt válnak kötelezővé. Bizonyos sérülések esetén kötelező pl. a tetanuszfertőzés elleni oltás. De tömegoltást is elrendelhetnek, pl. egy árvíz idején keletkező tífuszjárvány veszélye miatt. Vannak olyan oltások is, amelyek akkor kötelezőek, ha bizonyos veszélyeztetett területekre utazik az ember (pl. Afrikába vagy a Távol-Keletre) – ezeket viszont mindenkinek magának kell fizetnie. Egyes foglalkozások végzéséhez is előírhatnak kötelező védőoltásokat, ezek költségét a munkáltató köteles állni.

Ez a tájékoztató az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokkal foglalkozik.

Mik az életkorhoz kötötten kötelező és ajánlott védőoltások?

A kötelező védőoltásokat jogszabály sorolja fel, az EMMI pedig minden évben módszertani levelet ad ki, amelyben összefoglalják a védőoltásokkal kapcsolatos  tudnivalókat, előírásokat és állami feladatokat, és meghatározzák a kampányoltások időszakát. Ez a módszertani levél tartalmazza az oltások ellenjavallatait is. A jogszabály alapján 2018-ban a kötelező oltások és beadásuk időpontja a következő: TÁBLÁZAT

Miért kötelezőek Magyarországon?

A védőoltások kötelezővé tétele a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges. A védőoltások olyan betegségek ellen védenek, amelyek korábban sok embernek okoztak súlyos és marandó károsodást, illetve halált. A védőoltások Magyarországon azért kötelezőek, mert a magyar állam úgy óvja az állampolgárait, hogy a lehető legtöbb embert beoltva általános védettséget alakít ki a fenti betegségek ellen: ha elég nagy az átoltottság aránya, akkor nem tud járvány kialakulni, ezért nemcsak a beoltott egyént védi a védőoltás, hanem a környezetét is. Ezek az oltások jogi értelemben azért lehetnek kötelezőek, mert a társadalom védelme olyan közérdek, amely az állampolgári szabadságjogok jogszerű és indokolt korlátozását teszi lehetővé. Ezért a védőoltásokat jogszerűen írhatja elő az egészségügyi törvény, amelynek az 56–58. §-a foglalkozik a fertőző betegségek és járványok leküzdésével és a kötelező védőoltásokkal. Magyarországon az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások miatt az átoltottság 99% körül mozog, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó arány.

Mihez van jogom az oltás beadása során?

A védőoltás ugyanolyan egészségügyi beavatkozás, mint bármely más ellátás – így az egészségügyi törvényben megfogalmazott betegjogok az oltás beadása során is érvényesek. A kötelező védőoltás beadásakor is mindenkit megillet a tájékoztatáshoz való jog (ezzel kapcsolatban lásd később). Az ellátáshoz való jog értelmében a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a kötelező védőoltást ingyenesen megkapja. A kapcsolattartáshoz való jog ebben az esetben azt jelenti, hogy a szülő jelen lehet az oltás beadásakor. A szülőnek joga van ahhoz is, hogy ha a gyermek egészségi állapota azt kívánja, akkor kérhesse az oltás beadásának elhalasztását, vagy a védőoltás alóli végleges mentesítést. A mentesítéssel kapcsolatos eljárás során a döntéssel kapcsolatban fellebbezési, jogorvoslati joga is van. Az állam kötelessége garantálni a biztonságos oltóanyagot. Ha valaki oltási szövődmény esetén súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítani köteles. Két betegjog ugyanakkor nem érvényesül a kötelező védőoltások esetében: az önrendelkezés és az ellátás visszautasításának jogával nem lehet élni, hiszen a védőoltást kötelezően be kell adni, vagyis az nem visszautasítható.

Minek kell megtörténnie a védőoltás beadása előtt?

  • Írásbeli tájékoztatás az oltásról.
  • Szóbeli, személyre szabott tájékoztatás az oltásról az orvos részéről. Ekkor tehetjük fel kérdéseinket az oltással kapcsolatban.
  • Vizsgálat, tájékozódás az oltandó gyermek egészségügyi állapotáról. Az oltóorvos az oltás beadása előtt köteles tájékozódni a gyermek aktuális egészségi állapotáról, hogy eldöntse, oltható-e a gyermek.

Milyen tájékoztatást kell kapnom a védőoltásokról?

Az egészségügyi törvény előírja, hogy még akkor is személyre szabott tájékoztatást kell adni, ha olyan egészségügyi ellátásról van szó, amivel kapcsolatban nem dönthetünk, hogy kérjük-e vagy sem. Tehát attól még, hogy kötelező az oltás, a részletes tájékoztatás megilleti a szülőt. A BCG-oltást még a kórházban megkapja a kisbaba, tehát erről a tájékoztatást ott adják meg. A későbbi, életkorhoz kötött oltásokkal kapcsolatban a védőnő feladata, hogy az oltás előtt legalább 8 nappal írásban értesítse az oltandó gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét) az oltással kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre kell választ kapjunk írásban:

  • hol és mikor adják be az oltást,
  • milyen betegség ellen véd,
  • mik lehetnek a mellékhatásai, szövődményei,
  • mi történhet a gyermekkel, ha elmulasztják az oltás beadatását.

Ezen túl az oltásról egyénesített, szóbeli tájékoztatás is megilleti a szülőt (törvényes képviselőt): az oltóorvosnak érthetően el kell magyaráznia az oltással kapcsolatos tudnivalókat és a felmerülő kérdéseket is meg kell válaszolnia. A tájékoztatásnak arra is ki kell térnie, hogy milyen mellékhatások, szövődmények fordulhatnak elő. Fontos, hogy a szülő tudja, hogy hová forduljon ilyen esetben, így a gyermek gyorsabban kaphasson megfelelő ellátást, ha szövődmény merül fel. A megfelelően részletes tájékoztatás a védőoltásokban való bizalom növeléséhez is elengedhetetlen.

Az iskolás korban esedékes, úgynevezett kampányoltásokkal kapcsolatban is írásbeli tájékoztatást kapnia a szülőnek az iskolai védőnőtől. A  szülőn (törvényes képviselőn) kívül a gyermeket is megilleti a tájékoztatás. A hetedikes gyerekeknek adott, Hepatitis B védőoltás beadása előtt például a szülőket és az oltandó gyermeket is tájékoztatni kell az oltás indokáról, esetleges veszélyeiről, az elmaradásának kockázatairól. Az iskolai védőoltással kapcsolatos tájékoztatót a szülőnek és a gyermeknek is alá kell írnia és mindkettőnek lehetőséget kell adni – még az oltás előtt – a felmerülő kérdések tisztázására. Ezt általában egy iskolaorvosi fogadóóra keretében teszik lehetővé.

Ki adja be a védőoltást?

A védőoltást legtöbb esetben az érintett háziorvosa vagy iskolaorvosa adja be. Őket nevezzük összefoglaló néven oltóorvosnak. Az oltóorvos felügyelete mellett beadhatja az oltást egészségügyi szakdolgozó (ápoló, nővér) is.

Mi a védőnő feladata az oltásokkal kapcsolatban?

A védőnő feladata gondoskodni arról, hogy mindenki megkapja a számára éppen aktuális védőoltást. A védőnő vezeti a nyilvántartást az illetékességi területén az oltandó gyerekekről, és arról, hogy mindenki megkapta-e az oltást. A védőnők feladata az is, hogy írásbeli tájékoztatót adjanak át a gyermek törvényes képviselőjének az oltásról. Ha az oltást nem tudják beadni, a védőnő feladata a jogi lépések megtétele. Erről ld. részletesen később.

Honnan tudom, hogy az oltóanyag biztonságos-e?

Az oltóanyagok biztonságával és forgalomba hozatalával több jogszabály is foglalkozik – a forgalomba hozatali engedélyt Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, az OGYÉI adja ki. Az oltóanyagok biztonságosságával és hatásosságával nem csak országos szintű, hanem európai uniós irányelvek is foglalkoznak, európai irányelvek szabályozzák az engedélyezési eljárást is. Ezen irányelvek megtalálhatók az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA honlapján. Ha valakit a kötelező védőoltás miatt ér súlyos egészségkárosodás, vagy meghal, akkor az állam köteles kártalanítani őt vagy hozzátartozóját.

Mi a teendő, ha szövődményt, oltási reakciót tapasztalok?

A védőoltásokat követő nemkívánatos eseményeket három csoportba szokták sorolni:

enyhe oltási reakciók: gyakran előforduló, oltást követő, kisebb kóros jelenségek, pl. bőrpír, hőemelkedés;

súlyos oltási reakciók (oltási szövődmények): a védőoltásoknak nem szükségszerű és rendszeres velejárói, az oltás következtében fellépő súlyos kóros jelenségek, pl izomgörcs, anafilaxiás sokk. Amennyiben oltási szövődmény, súlyos reakció lép fel, érdemes rögtön visszamenni az orvoshoz. Azt is célszerű kérni, hogy a tüneteket írásban rögzítsék. Az oltási szövődményt az orvosnak kötelessége jelenteni, de az érintett, vagy hozzátartozója is jelentheti. Két helyre kell eljuttatni a jelentést: a járási (kerületi) hivatal népegészségügyi osztályára, és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez.

oltási balesetek: az oltóanyag nem megfelelő minősége, tévedés vagy a helytelen oltási technika miatt keletkező egészségkárosodás.

Az oltással kapcsolatos nemkívánatos események éves jelentése az Oltást Követő Nemkívánatos Események (OKNE) felügyelete oldalán található.

Mit tegyek, ha éppen beteg a gyerekem az oltás időpontjában?

Az oltóorvos feladata, hogy a gyermek aktuális egészségi állapotát figyelembe véve eldöntse, hogy az oltás beadható-e. Ha beteg a gyerekünk, mindenképp hívjuk fel erre az orvos figyelmét, és kérdezzünk rá, hogy a betegsége nem akadálya-e az oltás beadásának! Ha a gyermek épp beteg, és a betegségét károsan befolyásolná a védőoltás beadása, de várható, hogy ez az állapot hamarosan megszűnik, a kezelőorvos dönthet úgy, hogy a védőoltást egy későbbi időpontban adja be. Ezt nevezzük a védőoltás halasztásának.

Az EMMI által kiadott módszertani levél meghatározza, hogy mely esetekben kell az oltást elhalasztani. A jelenlegi legfrissebb verzió a 2018. évre vonatkozik és itt érhető el. A jelenleg érvényes módszertani levél szerint ilyen oltási ellenjavallat például a lázas betegség. Az ellenjavallatokról a WHO-nak is létezik ajánlása.

Mit tegyek, ha szerintem halasztani kellene az oltást, de az orvos mégis be akarja adni?

Az orvos erőszakkal nem olthatja be a gyermeket. Amennyiben a szülő úgy gondolja, hogy a gyermeke védőoltását egészségügyi okok miatt el kell halasztani, de ezzel az orvos nem ért egyet, akkor érdemes jelezni, hogy nem értünk egyet a szakvéleményével. Kérjük, hogy, ezt rögzítsék írásban és azt is, hogy milyen indokkal szeretnénk az oltást elhalasztani. Ilyenkor érdemes egy másik orvoshoz elvinni a gyermeket és kikérni az ő szakvéleményét is. Ha a másik orvos úgy ítéli meg, hogy a halasztás indokolt, akkor az erről szóló írásos dokumentummal célszerű visszamenni a háziorvoshoz. Ha a gyermek oltása úgy marad el, hogy annak nincs dokumentált egészségügyi indoka és a gyermek nem kapott halasztást, vagy mentesítést, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Lásd lejjebb.

Mi történik, ha nem viszem el beoltatni a gyerekemet az értesítésen szereplő időpontban?

A szülőnek (törvényes képviselőnek) kötelessége a gyermekkel az oltásra kijelölt időpontban megjelennie a kijelölt helyen. Ha erre nem kerül sor, akkor a védőnő még kétszer értesíti írásban az érintett gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét). Az értesítésnek tartalmaznia kell a következőket:

  • oltás esedékessége és jelentősége;
  • a beoltás helyszíne és időpontja;
  • a várható általános reakciók; és
  • a védőoltás elmulasztásának jogi következményei.

Ha beteg a gyermek, akkor is el kell menni, vagy jelezni és kérni az orvost, hogy a betegségre való tekintettel ne most adja be az oltást, hanem határozzon meg egy későbbi időpontot. Ez a védőoltás elhalasztása. Lásd bővebben a halasztásról szóló részben.

Ha a szülő a gyermekével bármilyen más okból nem tud elmenni az oltásra, köteles ezt haladéktanul bejelenteni. Ilyenkor új időpontot kap. Ha háromszor nem megy el az időpontra, akkor már írásbeli felszólítást kap. Ha  az írásbeli felszólítás is eredménytelen, akkor a járási (Budapesten a kerületi) népegészségügyi hatóság határozattal rendeli el a védőoltás beadását. Ha még ennek ellenére sem történik meg a védőoltás beadatása, akkor a népegészségügyi hatóság általában úgy ítéli meg, hogy a szülő a gyermekét veszélyezteti a védőoltás elhagyásával, ezért értesíteni fogja a gyermekvédelmet. A lehetséges következményekről lásd lejjebb.

Mi van, ha én egyáltalán nem szeretném, hogy a gyerekem védőoltást kapjon?

Mivel az életkorhoz kötött védőoltások kötelezőek, ilyen választásra nincs lehetőség. Érdemes azonban pontosan tisztában lenni azzal, hogy mely oltások kötelezőek és melyek csak ajánlottak. Az ajánlott védőoltások beadásához a szülő kifejezett beleegyező nyilatkozata szükséges. A jelenlegi szabályozás alapján csak akkor lehetséges, hogy egy oltást egyáltalán ne adjanak be, ha egy orvosi eljárás végén a gyermek mentesítést kap alóla. Ennek azonban komoly egészségügyi indoka kell, hogy legyen. A mentesítésről ld. részetesen itt.

Mi a különbség a halasztás és a mentesítés között?

A halasztás azt jelenti, hogy a védőoltást később kell megkapni. A halasztásról  a kezelőorvos dönt. Az orvos akkor dönt az oltás elhalasztásáról, ha a gyermeknek olyan betegsége van, amelyet károsan befolyásolna a védőoltás beadása, de várható, hogy ez az állapot hamarosan meg fog szűnni. Ezek az okok meglehetősen gyakoriak, például lázas megbetegedés, vírusfertőzés, stb. Az indok megszűnte után haladéktalanul pótolni kell az oltást. Amennyiben a betegség előreláthatóan olyan sokáig tart, hogy a gyermek tartósan nem oltható, akkor mentesítést kell kérvényezni. 

A mentesítés azt jelenti, hogy a védőoltást egyáltalán nem kell megkapni. Vagyis végleges mentesülést jelent a védőoltásra vonatkozó kötelezettség alól. A mentesítést a gyermek kezelőorvosa, illetve a szülője (törvényes képviselője) kezdeményezheti. Erre akkor van lehetőség, ha a gyermeknek olyan krónikus betegsége van, amelyet károsan befolyásolna a védőoltás beadása, és a körülményekben nem várható változás, mert a betegségből nem lehet meggyógyulni. Abban az esetben is mentesítést kell kérelmezni, ha olyan hosszan tartó betegsége van a gyermeknek, amely tartósan nem teszi lehetővé az oltás beadását. Az orvosi indokokat egy jogi eljárásban mérlegelik és ez engedélyezik, vagy utasítják el a mentesítést. Erről lásd a következő kérdést.

A halasztáshoz iratmintát itt talál:

letöltés »

A mentesítéshez iratmintát itt talál:

letöltés »

Hogyan kezdeményezhetem a mentesítést?

A mentesítést a gyermek kezelőorvosa, illetve szülője (törvényes képviselője) kezdeményezheti. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási (Budapesten: kerületi) hivatal népegészségügyi osztályához  kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a gyermek háziorvosa vagy kezelőorvosa által készített szakvéleményt, amely kifejti, hogy milyen egészségügyi indok miatt javasolja a mentesítést. Tehát csak támogató orvosi vélemény birtokában érdemes próbálkozni, mert ha a háziorvos vagy a kezelőorvos szerint nincs orvosi ok a mentesítésre, akkor a kérelmünket biztosan el fogja utasítani a hatóság. A már említett módszertani levél tartalmazza azokat az indokokat, amelyek alapján dönt a hatóság. Akkor adják meg a mentesítést, ha a gyereknek olyan meglévő betegsége van, amelyet egyértelműen károsan befolyásolna, ha megkapná a védőoltást és nem várható, hogy ez a betegség elmúlik, vagy javul a gyermek állapota. Jelenleg nehéz elérni a mentesítést, mert a lehetséges ellenjavallatok köre a módszertani levél szerint meglehetősen szűk, vagyis kevés olyan eset van, amikor megengedik. Sőt a módszertani levél még azokat a betegséget is név szerint felsorolja, amelyeket nem tekint elegendőnek ahhoz, hogy a mentesítést megadják.

Fontos tudni, hogy a mentesítés mindig csak egy adott védőoltásfajtára vonatkozik. Olyan tehát nem képzelhető el, hogy valakit az összes létező, kötelező védőoltás alól egyszerre felmentsenek.

Elrendelhetik-e a védőoltást addig, amíg nem zárult le a mentesítési eljárás?

A mentesítési eljárás jogerős befejezéséig nincs helye sem írásbeli felszólításnak, sem a védőoltás elrendelésének. Ha a védőoltást el is rendelnék, addig, amíg a mentesítési eljárás még nem zárult le, a gyereket jogellenes beoltani.

Mit tegyek, ha folyamatban van a mentesítés, mégis megindítottak ellenem valamilyen eljárást?

Amennyiben megindítanak egy eljárást, mielőtt a mentesítési eljárás lezárult volna, akkor a felszólításban szereplő fellebbezési határidőn belül (általában 15 napon belül) feltétlenül fellebbezni kell, melyben felhívjuk a hatóság figyelmét arra, hogy a gyermek olthatóságával kapcsolatban mentesítési eljárás van folyamatban és az Eütv. 58. § (4) bekezdése alapján ennek jogerős lezárultáig írásbeli felszólításnak, illetve az adott védőoltás elrendelésének nincs helye.

Ha elutasítják a mentesítési kérelmet, lehet valahogyan fellebbezni?

Ha elutasítják a mentesítési kérelmet, az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet. A fellebbezés határideje 15 nap onnantól, hogy a határozatot kézhez vettük. A fellebbezés illetéke jelenleg 3000 forint. A fellebbezést a megyei (fővárosi) kormányhivatal népegészségügyi főosztálya  bírálja el, szintén 15 napon belül. Az eljárás során a hatóság kikéri az illetékes orvos szakfelügyelő véleményét, illetve elrendelhet meghatározott vizsgálatokat is. Lehetőségünk van arra, hogy javaslatot tegyünk az eljárásban résztvevő orvosszakértő személyére. Csak olyan szakértő rendelhető ki, aki szerepel az igazságügyi szakértői nyilvántartásban. Ha a hatóság nem is rendeli ki azt a szakértőt, akit mi szeretnénk, az ő véleménye bizonyítékként ekkor is figyelembe vehető, de a szakértő költségeit nekünk kell állnunk. Be lehet nyújtani olyan szakvéleményt is, amit a szakértői nyilvántartásban nem szereplő szakember írt. 

Ha a fellebbezést elutasítják, vagyis nem engedélyezik a mentesítést, az erről szóló döntés ellen a bíróságon lehet élni jogorvoslattal. Ehhez az kell, hogy a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül beküldjük a kérelmet. A bírósági jogorvoslatban jogsértésre kell hivatkozni, így ehhez érdemes jogász segítségét igénybe venni.

A fellebbezés előterjesztéséhez az alábbi formanyomtatvány segítségül szolgálhat:

letöltés »

Mi történik, ha nem oltatom be a gyerekem?

Aki nem oltatja be a gyerekét, és nem kezdeményez halasztást vagy mentesítést (vagy ha ezeket elutasították), több következményre is számíthat.

Népegészségügyi bírság:

A népegészségügyi hatóság 10.000-től 500.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki az előírt a védőoltás beadatásának elmulasztása miatt. Ez akár ismételten is kiszabható, mindaddig, amíg a jogsértés fennáll, vagyis a védőoltás beadatásáig. Erről az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 77. §-a szól.

Szabálysértési bírság:

Aki elmulasztja a gyermekét beoltatni, azzal szemben a fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása nevű szabálysértés miatt szabálysértési bírság  is kiszabható (a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 239. §-a értelmében). A pénzbírság összege 5.000-től 150.000 forintig terjedhet.

Gyermekvédelmi eljárás:

A fenti kényszerítő eszközökkel párhuzamosan a kötelező oltás elmaradása miatt sokszor a gyermekvédelmi jelzőrendszer is beindul. Első lépésben a védőnő jelzi a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatnak, illetve a gyámhatóságnak az oltás elmaradását. Ezt a hatóság általában a gyermek veszélyeztetésének minősíti és védelembe vételi eljárást indít. Ezt a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) 68. §-a és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet szabályozza.

Ha a hatóság elrendeli a védelembe vételt, akkor a gyermeket még nem emelik ki a családból, de a szülőknek egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően a kirendelt családsegítővel és esetmenedzserrel kell együttműködniük. Az együttműködést egy év múlva felülvizsgálják és ez alapján szüntetik meg, vagy hosszabbítják meg a védelembe vételt. A kötelező védőoltás elmaradása esetén viszont általában nem várják meg az egy év leteltét. Hamarabb is dönthetnek úgy, hogy a szülők nem működnek együtt, ami már súlyos veszélyeztetésnek minősül, és így a gyermeket akár nevelésbe is vehetik, azaz kiemelhetik a családból. Ha ez megtörténik, akkor a szülő már nem tudja megakadályozni, hogy az oltást beadják. Erről a gyermekvédelmi törvény 130/A. § (3) bekezdése szól.

Fontos hangsúlyozni, hogy a népegészségügyi és a szabálysértési bírság két külön szankciótípus, így párhuzamos alkalmazásuk sem kizárt, és ezek mellett megindulhat a gyermekvédelmi eljárás is.

Tényleg jogszerűen elvehetik a gyerekemet, ha nem adatom be az oltást?

2019 áprilisában az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panasz elutasítása során kimondta, hogy ha a szülők jogszerű indok nélkül tagadják meg a kötelező védőoltás(ok) beadatását, akkor a szülők neveléshez fűződő joga korlátozható. Ez mindenkire vonatkozhat, akinél nem engedélyezték a halasztást (vagy ennek hatálya lejárt), vagy a mentesítést. Az oltás megtagadását a gyermeket súlyosan veszélyeztető magatartásnak minősítették és kimondták, hogy ez esetben a gyermek családból való kiemelése is alkotmányosnak minősülhet, azaz a gyerek a családból jogszerűen kiemelhető, hogy ez idő alatt az oltás(oka)t megkapja. (Arról, hogy mi a folyamata a kiemelésnek lásd a Mi történik, ha nem oltatom be a gyerekem? kérdés alatt)

Igaz, hogy bűncselekmény, ha nem oltatom be a gyerekemet?

Nem igaz! A Kúria elvi döntése alapján a szülők bűnössége nem állapítható meg kiskorú veszélyeztetése bűntettében, ha gyermekük életkorhoz kötött védőoltásainak beadatását megtagadják, ha ezzel a kiskorú testi fejlődését ténylegesen (közvetlenül) nem veszélyeztetik. Közvetlen veszélyeztetés pedig csak akkor állapítható meg, ha pl. éppen járvány van, és a gyermek az ellen az adott betegség ellen nincs beoltva.

Mi történik, ha külföldre költözöm?

Annak ellenére, hogy minden országban más az oltási program és több olyan európai ország is van, ahol nincsenek életkorhoz kötötten kötelező védőoltások, hanem csak ún. ajánlott oltási naptár van, a külföldre költözés nem jelent végleges felmentést a Magyarországon kötelező védőoltások beadása alól.

Ha úgy költözünk külföldre, hogy az állandó lakóhelyünk továbbra is Magyarországon van, továbbra is kötelező beadatnunk az oltásokat. Ha ezt elmulasztjuk, a fent leírt eljárásokat előbb-utóbb le fogják folytatni, ugyanúgy, mintha Magyarországon élnénk. Szélsőséges esetben a gyámhatóság kérésére akár rendőrség segítségével fel is kutathatnak.

Ha a lakcímünket is külföldre helyezzük, az sem jelent végleges mentesülést a Magyarországon kötelező védőoltások beadása alól. Ha ugyanis a gyermek visszaköltözik Magyarországra, ismét a magyarországi szabályozás fog rá vonatkozni, és az oltásokat meg kell kapnia. Ha a hazaköltözéskor még nem múlt el hétéves, az általános jogszabályi előírások alapján oltják be a gyermeket az elmaradt védőoltásokkal. Ha a hazaköltözéskor már elmúlt hétéves, a legrövidebb időn belül hatósági határozattal kötelezik a szülőt (törvényes képviselőt) az elmaradt védőoltás(ok) pótlására, kivéve azokat a védőoltásokat, amelyeket az életkori sajátosságok miatt már nem szükséges megkapnia. Az oltások pótlásának szabályairól és sorrendjéről itt tájékozódhat.

Igaz, hogy egy bizonyos életkor felett már nem kell beoltatni a gyerekem?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy ha valaki külföldről Magyarországra költözik, vajon kell-e pótoltatnia a be nem adott kötelező védőoltásokat és egyáltalán kiderül-e a hatóság számára ezek hiánya. Azoknak az orvosoknak és védőnőknek, akik gyermekközösségbe, oktatási intézménybe járó gyermekek orvosi, védőnői ellátását végzik, ellenőrizniük kell a életkorhoz kötött kötelező védőoltások meglétét, tehát a közösségbe járó gyermekről előbb-utóbb kiderül, hogy hiányoznak-e oltásai. Ha hiányoznak, a gyermek hetedik életévének betöltése előtt a védőoltás beadásának a jogszabályi előírás szerint a lehető leghamarabban eleget kell tenni,  ennek elmulasztása esetén pedig ugyanolyan szankciókra lehet számítani, mint amikről korábban már írtunk. Ha a gyermek elmúlt hétéves és még mindig nincs beoltva, akkor a hatóság határozattal kötelezi a szülőt az elmaradt védőoltás(ok) pótlására, kivéve azokat a védőoltásokat, amelyeket az életkori sajátosságok miatt már nem szükséges megkapnia. Az oltások pótlásának szabályairól és sorrendjéről itt tájékozódhat.

Járhat-e közösségbe a gyermekem, ha hiányzik valamelyik oltása?

Igen, jogellenes, ha emiatt utasítják el a felvételét vagy nem engedik közösségbe! 2016-ban vált nyilvánossá, hogy általános az a gyakorlat, hogy az óvodák, iskolák elutasítják azoknak a gyerekeknek a felvételét, akiknek valamelyik védőoltása hiányzik. Az intézmények az Országos Epidemiológiai Központ ajánlására hivatkoztak, amely szerint az óvodába és az oktatási intézménybe csak a megfelelő oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel. Az alapjogi szempontból aggályos helyzetre reagálva az ombudsman jelentést adott ki. Ebben ezt a gyakorlatot jogsértőnek minősítette. Jelenleg tehát nincs olyan rendelkezés, amely az óvodai és iskolai beiratkozást oltások meglétéhez kötné, viszont a hiányzó oltásokkal kapcsolatban az intézményi védőnőnek jelentési kötelezettsége van, aminek következményeként a korábban ismertetett szankciókra lehet számítani.

Csak a magyar állampolgárokra vonatkozik a szabályozás?

A szabályozás az ország területén tartósan (három hónapot meghaladóan) tartózkodó személyeket, tehát nemcsak a magyar állampolgárokat érinti. Vonatkozik a bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárokra, továbbá a menekültekre és menedékesekre is.

Miért nem lehet jogi úton elérni, hogy ne kelljen oltatni a gyerekemet, ha nem akarom?

Azért, mert már az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy nem jogellenes a védőoltások kötelező előírása. Korábban tehát már megpróbálkoztak ezzel, de a legfőbb jogorvoslati fórum is úgy döntött, hogy nem jogellenes a védőoltások kötelező előírása. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások ugyan korlátoznak bennünket szabadságjogainkban, de a társadalom fertőző betegségektől való védelme olyan közérdek, amely lehetővé teszi e szabadságjogok korlátozását. Magyarul a kötelező védőoltások előírása olyan alapjog-korlátozás, ami egy alkotmányos cél érdekében szükséges, és a mértéke is arányos az elérni kívánt céllal. Ezért tehát nem jogellenes.

A határozatban azonban azt is kimondta az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes volt az a szabályozás, amely nem biztosított hatékony jogorvoslati lehetőséget azokban az esetekben, amikor a mentesítési kérelmet elutasították. Ennek hatására módosították az egészségügyi törvényt, így egyrészt jelenleg már van mód a mentesítés megtagadásával szemben jogorvoslatra (lásd fent), másrészt nem lehet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtani az oltást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az oltás beadásához mindenképp meg kell várni a fellebbezést elbíráló döntést. Mindebből következik, hogy a kötelező védőoltás alól való végleges mentesítés egyetlen módja az, ha orvosi indokra hivatkozva egy mentesítési eljárás során felmentik a gyermeket a kötelező védőoltás alól.

Védelembe veheti-e, nevelésbe veheti-e a gyámhatóság a gyermekemet az alatt az idő alatt, amíg a mentesítési eljárás tart?

Nem! A gyámhatóság mindaddig nem indíthat – a védőoltás elmaradására hivatkozva – gyermekvédelmi eljárást, így nem is állapíthatja meg a gyermek veszélyeztetését, amíg a mentesítési eljárás le nem zárult. Ugyanez vonatkozik a hatósági intézkedésekre is, tehát például az ideiglenes hatályú elhelyezésre. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy mentesítési eljárást kezdeményezzen, és mindaddig, amíg ebben döntés nem születik, nem állapítható meg, hogy az oltás hiánya jogellenes lenne. Vagyis az oltás be nem adatása csak akkor lesz jogellenes, és akkor jelentheti a gyermek veszélyeztetését, ha a mentesítési eljárásban kimondják, hogy a gyermeket be kell oltani, mert az oltásnak nincs egészségügyi kockázata. Ez pedig egészen addig nem dől el hivatalosan, amíg a népegészségügyi hatóság (vagy a határozatát felülvizsgálaó bíróság) el nem bírálta a mentesítési kérelmet.

Ha a kérelemnek nem adnak helyt, akkor a gyermeket be kell oltatni. Ha a szülő a továbbiakban is megtagadja az oltás beadatását, azzal már megvalósítja a veszélyeztetést. Ha viszont az derül ki, hogy a mentesítési kérelem jogos, és tényleg fennáll a gyermeknél olyan ok, ami miatt nem szabad beoltani, akkor a gyermekvédelemnek ezt természetesen el kell fogadnia.

Ha a gyermekvédelem eljárást indított, védelembe vétel vagy nevelésbe vétel van folyamatban gyermekünk ügyében, akkor, amikor még a mentesítési eljárás is tart, akkor a gyermekvédelmi eljárásban hivatkozhatunk arra, hogy a mentesítési eljárás még nem zárult le, és annak lezárultáig a védelembe vagy nevelésbe vétel nem jogszerű. Ha valamilyen jogkorlátozó döntést hoznának azért, mert a gyerek nincs beoltva – például védelembe veszik vagy ideiglenes hatállyal elhelyezik – azalatt, amíg a mentesítési eljárás tart, a döntést erre hivatkozva megfellebbezhetjük, megtámadhatjuk bíróságon.

Még egyszer: mire számíthatok, ha nem oltatok?

  • Népegészségügyi bírság (10.000–500.000 forint)
  • Szabálysértési bírság (5.000–150.000 forint)
  • Gyermekvédelmi eljárás (védelembe vétel, kiemelés, oltás)

Könnyen érthető folyamatábra itt érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

„Gyerekkel vagyok” - a TASZ felmérése és kampánya a szülői jelenlétért a kórházakban

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet egy, Magyarországon soha korábban még nem végzett felméréssel keres meg szülészetet, illetve gyermekosztályt működtető egészségügyi intézményeket; összesen hatvanötöt. A „Gyerekkel vagyok” című kezdeményezés célja, hogy a közérdekű adatigénylések eredményeit összegezve először teljes képet kapjunk a kórházban születő, illetve ott gyógyuló gyerekek és szüleik helyzetéről, majd egy országos kampány és egyeztetés-sorozat során szorgalmazza a szervezet a hazai jó gyakorlatok minél szélesebb körben történő átvételét.

TASZ vélemény az otthonszülés szabályozásáról

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma 2010 októberétől kezdve két, a sajtónak is nyilvános egyeztetést tartott a tervezett intézeten kívüli szülés szabályozása kapcsán. A második egyeztetésen már konkrét Kormányrendelet szövegről mondták el a résztvevők a véleményüket. Az egyeztetések után egy, a kórházi és a tervezett intézeten kívüli, háborítatlan szülés és más releváns szakembereket tömörítő szakmai bizottság tárgyalta a rendelet megismert szövegének szigorúan szakmai részeit, például a kontraindikációkat és a kórházba szállítás feltételeit.

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.