Barion Pixel TASZ | Jogklinika ügyek

Jogklinika ügyek

Vajon mi az értelme a vagyonnyilatkozatnak? Hogy megmutassa, hogy egy adott évben a képviselő milyen vagyonnal rendelkezik? A VII. kerület előzetes letartóztatásban lévő polgármesterének vagyonnyilatkozatát kezelő önkormányzati bizottság elnöke szerint csak az éppen aktuális ciklus vagyonnyilatkozatai nyilvánosak, ezért újságíróknak nem engedte meg, hogy az ingatlan-panamák időszaka (2003, 2004) alatt benyújtott nyilatkozatokat megnézhessék. A TASZ álláspontja, hogy vagyonnyilatkozat intézményének elvi alapja a korrupciómentes közélet biztosítása. Ezt a célt azonban kizárólag akkor tudja betölteni, ha a korábbi vagyonnyilatkozatok is megismerhetőek és összevethetőek egymással. Ezt támasztja alá az is, hogy egy adat az idő múlásával nem veszíti el nyilvános jellegét. A TASZ az egész országban, szúrópróbaszerűen adatigényléseket adott be megyei önkormányzatokhoz, melyben kérte az összes frakcióval rendelkező párt egy-egy képviselőjének a vagyonnyilatkozatát. Az Országgyűléstől is kértünk nyilatkozatokat. Érdekesség, hogy már mandátummal nem rendelkező képviselők vagyoni dokumentumait is igényeltük. Pécsen a TAKA-nál dolgozó Gólya Bernadette igényelt a TASZ számára információt.

A környezettudatosságból sok ember gyűjti szelektíven a hulladékot. Örömteli, ha egy önkormányzat úgy dönt, hogy áldoz a hulladék környezetbarát hasznosítására forrásokat, s megbíz egy vállalatot, hogy az utcáról felsepert szemetet szétválogatva hasznosítsa újra az anyagokat. Az már kevésbé ad okot az elégedettségre, ha a nem tudhatja meg az érdeklődő állampolgár, hogy mennyibe kerül ez az adófizetőknek és milyen feltételek mellett látja el a feladatot a megbízott gazdasági társaság. Márpedig a Fővárosi Közterület fenntartó Zrt. ezt teszi.Az EMLA egyesületnél Dobozy Lilla, adatigénylésével a VII. kerületi önkormányzat és a FKF Zrt. között létrejött szerződést szerette volna megismerni. A szerződés képzi az alapját a kerület és a vállalat közötti együttműködésnek.

Az adatigénylésére jóval a 15 napos határidőn túl érkezett válasz, amelyben megtagadta a FKF. Zrt. az adatigénylés kiadását, mert a VII. kerülettel kötött megállapodás alapján „közszolgáltatáson kívüli szolgáltatást” végez. Az EMLA-nál dolgozó a hallgató kerestet adott be az FKF Zrt. ellen.  

A 2009. április 20. napján tartott tárgyaláson az alperes jogi képviselője azt az álláspontot képviselte, hogy a szerződés alapját képző tevékenységet a FKF Zrt. nem közszolgáltatásként nyújtja. Ennek igazolásaként csatolta a vitatott szerződés kivonatolt másolatát, amelyből az állítólagosan üzleti titkot képző pénzügyi adatok ki voltak takarva. A közérdekű adatok kiadásáért indított perek sajátossága, hogy jellemzően a per tárgyát képző információkat nem teszik a per anyagává, hiszen a fegyverek egyenlőségének alapelve következtében a per iratait minden részvevő peres fél jogosult megismerni. Amennyiben a teljes szerződés másolata bekerülne az iratok közé, úgy a per lényegében kiüresedne, hiszen az adatigénylő fél ítélet nélkül is hozzájutna az adatokhoz. Ez azt eredményezi, hogy a bíróság is úgy dönt általában az adott ügyről, hogy az adatokat nem ismeri. A PKKB eljáró bírója ítélethirdetésre elnapolta a tárgyalást.

Ide kattintva olvashatja el a keresetlevelet, amelyből kiderül, hogy a környezeti információk milyen speciális jogszabályok alapján nyilvánosak.

Uszkiewicz Erik két adatigénylésre várja a megkeresett szervek válaszát. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Igazgatójától a szentkirályszadadjai repülőtér bővítésével kapcsolatos adatokat kért. Ennek a beruházásnak komoly környezetkárosító hatása lehet, ezért fontos, hogy független környezetvédelmi szervezetek is vélemény formálhassanak, amelyhez azonban kulcsfontosságúak a kikért adatok. A Veszprémi önkormányzattól a város és a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. között kötött érvényes közszolgáltatói szerződést igényelte a Reflex munkatársa. Az adatigénylő leveleket ide kattintva elolvashatja.

Orwellt idéző időket élünk: az Európai Unió tagállamaiban a hírközlési szolgáltatók kötelesek megőrizni a lakosság által folytatott összes hírközlési eszköz használatakor keletkezett forgalmi adatokat. A forgalmi adatok mutatják például, hogy kit és mikor hívunk, milyen hosszan beszélgetünk az illetővel, milyen honlapokat látogatunk, kivel folytatunk elektronikus levelezést. Ezek alkotmányos védelmet élvező személyes adatok, amelyekhez rendkívül egyszerű, garanciákat nélkülöző eljárásban férhet hozzá a rendőrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok. A TASZ arra kíváncsi, hogy a felhatalmazott hatóságok milyen gyakran élnek az adatlekérés lehetőségével, ezért statisztikai adatok szolgáltatását kérték a TASZ-nál dolgozó diákok a Legfőbb Ügyészségtől, a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól és az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az adatkérésekre a Legfőbb Ügyészség válaszolt, a nemzetbiztonsági szolgálatok (NBH, NBSZ) megtagadták a teljesítést államtitokra hivatkozva, míg az ORFK-tól nem érkezett válasz. A szabályozás alapját jelentő uniós irányelv értelmében a tagállamok kötelesek az Európai Bizottsághoz a jogintézmény használatára vonatkozó statisztikai adatokat eljuttatni, azonban a magyar jogszbályok ezt a kérdést elfelejtették rendezn. A TASZ kerestben kifejtett álláspontja szerint az irányelv a magyar jogalkalmazó előtt közvetlenül kikényszeríthető, így ezek az adatok nyilvánosak.

A Budai Vár középkorból fennmaradt régi várfalának egy részét lebontották ingatlan-fejlesztés miatt: mélygarázs épül az I. kerületben. Az építési engedélyt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adta ki. Tóth Viktória, az EMLA gyakornoka ezt az engedélyt kérte ki közérdekű adatigénylésében, amelyből kiderülhet, hogy milyen szempontok alapján döntött úgy a Hivatal a több száz éven át fennálló várfalból legyen kőhalom. A mélygarázst 290 férőhelyesre tervezték. A hatályos szabályok értelmében 50 férőhely felett kötelező városrendészeti hatástanulmányt készíteni. Feltehetően ebből is kiderülhetnek a rombolás indokai. Ide kattintva elolvashatja az adatigénylő levelet!

Az EMLA a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Project kapcsán fordult közérdekű adatigényléssel Pécs Város Önkormányzatához. A város újraszervezi a hulladék kezelésével kapcsolatos feladatokat, amelyet kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokon keresztül valósít meg. Az EMLA adatigénylése arra irányul, hogy kiderüljön, hogy vajon mennyire hatékony és gazdaságos az új rendszer. Az önkormányzat válaszlevelében több dokumentumot is megküldött, azonban több adat vonatkozásában is adatkezelőnek a Dráva – Mecset Önkormányzati Társulást nevezte meg.

A Társaság a Szabadságjogokért szervezetnél dolgozó diákok egy felmérés elkészítését kapták feladatul. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján az önkormányzat felhatalmazásával (és anyagi támogatásával) a rendőrség térfigyelő-kamerákat helyezhet el, amitől a közbiztonság és a bűnüldözési mutatók javulását várják a közhatalom gyakorlói. A kamerás térfigyelés korlátozza az információs önrendelkezéshez való jogunkat, mindenütt, ahol kamerát szerelnek fel, ott magunkon érezhetjük az ismeretlen megfigyelő tekintetét. Semmi nem utal arra, hogy a térfigyelés valóban biztonságot adna, de azt biztosra vehetjük, hogy a magánszféránk jelentősen beszűkült. Különösen aggasztó, hogy ez a jogkorlátozás rengetek pénzbe kerül az adófizetőknek évről-évre. Az adatigénylésben szereplő kérdések arra irányulnak, hogy kiderüljön, hogy hány forint megy el évente a térfigyelő-rendszerek üzemletetésére és fejlesztésére, illetve hogy mely biztonságtechnikai cégek kapják a megbízásokat. Több száz oldalt kitevő válasz érkezett, melyekből a hallgatók (Kaszás Dóri és Sáling Noémi) egy összesítő táblázatot készítenek, amely hamarosan elérhető lesz a jogklinika honlapján is. Ide kattintva letöltheti a VII. kerületi önkormányzat válaszát, melyből kiderül, hogy Erzsébetvárosban működő 84 darab kamera fenntartására mennyi pénzt áldoz az önkormányzat.

Reflex információ szerint a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Városstratégiai Bizottsága 2008. május 20-i ülésén a 6. napirendi pontban tárgyalta a Győr Város Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálatáról szóló előterjesztést. Uszkiewicz Erik az önkormányzati ülés jegyzőkönyvét

kérte ki,

amelyből kiderülhet, hogy milyen szempontok szerint hoznak döntéseket a helyi politikusok.

A faipari lobbi egy igen erős csoport Magyarországon. Környezetvédelem iránt kevésbé elkötelezett emberek sem örülnek, ha egy erdőt kiirtanak. A TAKA – és ott dolgozó Gólya Bernadett – arra kíváncsi, hogy a Mecseki Erdészet Zrt . mennyi fát szállít egyes nagyvállalatoknak és milyen ellenszolgáltatást kap ezért.

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.