Mit tehetnek a döntéshozók?

A kábítószerfogyasztás ne legyen bűncselekmény!

Az úgynevezett „dekriminalizációban” a kábítószerek fogyasztói szabálysértést követnek el, nem bűncselekményt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tettenérés esetén nem indul ellenük rengeteg papírmunkával járó büntetőeljárás – ami a rendőröknek, az ügyészeknek és bíróknak is sok munkát ad –, hanem pénzbírság kiszabását követően szabadon távozhatnak. Az állam ugyanakkor gondoskodik és segít kezelésbe irányítani azokat, akik számára már valós problémát jelent a kábítószer-használat. Ez a rendszer számos előnnyel jár. 

Portugália 2001-ben dekriminalizálta a kábítószer-fogyasztást és a csekély mennyiségű birtoklást. Tizenöt évvel a kísérlet megkezdése után egy elemzés és egy tanulmány a következő eredményeket állapította meg: 

• Csökkent a kábítószerek kipróbálásának aránya a a 15-24 éves korosztályban

• Csökkentek droghasználathoz köthető fertőzések (HIV, Hepatitis C) és a halálesetek

• A fogyasztók elleni büntetőeljárások ezreinek megszűnésével jelentős pénz szabadult fel, amit a kezelés és ellátás fejlesztésébe fektettek

• A fogyasztók bátrabban kérnek orvosi segítséget 

• A csekélyebb jelentőségű kábítószeres esetek egy orvosból, szociális munkásból és jogászból álló független bizottság elé kerülnek, akik arról döntenek, hogy szükséges-e szankció (pénzbírság, közmunka) kiszabása, vagy sem. A függőket büntetés helyett kezelésbe irányítják.

• A fogyasztókkal és a függőkkel is tisztelettel, emberi lényként bánnak. A traumákat elszenvedett, erőszakhoz és bűncselekményekhez szokott páciensek a tiszteletteljes környezetben hamar megnyílnak és együttműködővé válnak. Ez igen fontos lépés az erőszak visszaszorítására és a társadalmi visszailleszkedés eléréséhez.

Működjenek komplex ártalomcsökkentő szolgáltatások!

Magyarországon még a 2000-es években, az ártalomcsökkentés fénykorában sem működtek olyan komplex szolgáltatások, amelyek a tűcserétől az absztinencia eléréséig lefedték volna a szerhasználók igényeit. Pedig világszerte egyre több ilyen szolgáltatást látni. Követendő példaként a kanadai InSite-ot érdemes megemlíteni. Az InSite egy legálisan működő, intravénás kábítószer-használó szoba, amit a nyílt színi drogfogyasztás felszámolására, a HIV fertőzések és túladagolási halálesetek visszaszorítására nyitottak meg. Az intézmény több mint egymillió belövést felügyelt 2003 óta, egyetlen haláleset nélkül. A fogyasztók steril körülmények között adhatják be a szert, és túladagolás esetén a személyzet beavatkozik. Ez önmagában azonban nem elegendő a droghasználat csökkentéséhez vagy megszüntetéséhez, ezért az az InSite-ot működtető civil szervezet, a Portland Hotel Society a második emeleten detoxikálót üzemeltet azok számára, akik tisztulni szeretnének, majd onnan továbbléphetnek a harmadik szintre, ahol terápiás közösségekben vagy éppen jógatanfolyamokon épülhetnek fel. Külön bentlakásos részlegen ápolják azokat, akiknek jelentősen leromlott az egészségügyi állapota. És ami a legfontosabb: a vancouveri rendőrség nem zaklatja többé a fogyasztókat, kizárólag a kereskedőkre összpontosít! Egyre több hasonló intézmény működik Európában is. Egy korábbi, ártalomcsökkentő konferenciánkon például az antwerpeni Free Clinic mutatkozott be, amely a tűcsere és a metadonterápia mellett általános egészségügyi ellátást, pszichoterápiás tanácsadást, sebészeti ellátást, fogászatot és a társadalmi visszailleszkedést segítő tevékenységeket nyújt a hozzájuk fordulóknak. 

Gyógyászatikannabisz-programok a közegészségügyben

A szigorú tilalom és a drogmentes ideológia nem csak a fogyasztókat sújtja indokolatlanul, de a betegeket is elvágja a hathatós segítségtől. Kifejezetten igaz ez Magyarországon, ahol a kannabisz gyógyászati alkalmazását a politika összemossa a kábítószerekre irányuló szabályozással. Az emberi erőforrások minisztere 2019 novemberében úgy válaszolt  a hazai gyógyászatikannabisz-program elindítására irányuló kérdésre, hogy „a kannabisz és származékai Magyarországon kábítószernek minősülnek, a magyar jogi szabályozás a témában egyértelmű, a Kormány álláspontja tiszta és világos, ezen változtatás nincs folyamatban.” Amíg a magyar kormány mereven elutasítja a kannabisz gyógyászati célú alkalmazását, sérül a betegek egészséghez való alapvető joga.

A sclerosis multiplex, az epilepszia, a krónikus fájdalom, a glaukóma, a Tourette-szindróma, a Crohn-betegség, valamint az AIDS és a kemoterápia során felmerülő mellékhatások esetében egyaránt bizonyított, hogy a kannabisz alkalmazása jótékony lehet. Kellő tudományos bizonyítékok és tapasztalatok alapján mára Európa-szerte közel 20 országban működik gyógyászatikannabisz-program, azzal együtt, hogy a kannabisz szabadidős használatát és illegális kereskedelmét továbbra is tiltják. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Milliárdokért riogat drogokkal a kormány

A kormány Európai Uniós forrásból 1,9 milliárd forintot készül költeni arra, hogy a gyermekotthonok lakóit elrettentse a droghasználattól, miközben az iskolai drogprevenció az utóbbi időszakban országos szinten ennek huszadából tengődik. Az aránytalanság mellett az államtitkár kifejezte, hogy „nem hisz az ártalomcsökkentésben”. Mintha ez hit kérdése lenne. Ez történik, ha a drogpolitikát a tudományos bizonyítékok helyett politikai víziók alakítják.

Felépülés-központúság egy leépülő szakmában

Hogyan képesek talpon maradni és helytállni a drogszakma szervezetei az elmúlt évek politikai klímájában? Kizárja-e egymást a most uralkodó felépülés-központú megközelítés és a hányattatott sorsú ártalomcsökkentés? Ezek voltak a fő kérdései az „Ismerjük-e és értjük-e egymást eléggé?” című, a MADÁSZSZ, a KCKT és az ELTE PPK által közösen szervezett konferenciának, mely egyben a 2013 végén indult Dro§osultság NCTA projekt záróeseménye is volt. A szakmai szervezetek túlélésért folytatott hősies küzdelme és a kormányzat önfejűen, szakmai szempontokat félresöprő döntései nagyobb kontrasztot mutattak, mint valaha, így a konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetésen súlyos állítások és komoly kételyek hangzottak el a civilek részéről. 

Drogmentes Svédország: Minden áron?

A TASZ filmje a drogmentes Svédország álmáról: valóban olyan sikeres a svéd drogpolitika, mint ahogyan azt a szövetségeseik állítják? Már magyar és angol felirattal is!