Mit tehetnek a döntéshozók?

A kábítószerfogyasztás ne legyen bűncselekmény!

Az úgynevezett „dekriminalizációban” a kábítószerek fogyasztói szabálysértést követnek el, nem bűncselekményt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tettenérés esetén nem indul ellenük rengeteg papírmunkával járó büntetőeljárás – ami a rendőröknek, az ügyészeknek és bíróknak is sok munkát ad –, hanem pénzbírság kiszabását követően szabadon távozhatnak. Az állam ugyanakkor gondoskodik és segít kezelésbe irányítani azokat, akik számára már valós problémát jelent a kábítószer-használat. Ez a rendszer számos előnnyel jár. 

Portugália 2001-ben dekriminalizálta a kábítószer-fogyasztást és a csekély mennyiségű birtoklást. Tizenöt évvel a kísérlet megkezdése után egy elemzés és egy tanulmány a következő eredményeket állapította meg: 

• Csökkent a kábítószerek kipróbálásának aránya a a 15-24 éves korosztályban

• Csökkentek droghasználathoz köthető fertőzések (HIV, Hepatitis C) és a halálesetek

• A fogyasztók elleni büntetőeljárások ezreinek megszűnésével jelentős pénz szabadult fel, amit a kezelés és ellátás fejlesztésébe fektettek

• A fogyasztók bátrabban kérnek orvosi segítséget 

• A csekélyebb jelentőségű kábítószeres esetek egy orvosból, szociális munkásból és jogászból álló független bizottság elé kerülnek, akik arról döntenek, hogy szükséges-e szankció (pénzbírság, közmunka) kiszabása, vagy sem. A függőket büntetés helyett kezelésbe irányítják.

• A fogyasztókkal és a függőkkel is tisztelettel, emberi lényként bánnak. A traumákat elszenvedett, erőszakhoz és bűncselekményekhez szokott páciensek a tiszteletteljes környezetben hamar megnyílnak és együttműködővé válnak. Ez igen fontos lépés az erőszak visszaszorítására és a társadalmi visszailleszkedés eléréséhez.

Működjenek komplex ártalomcsökkentő szolgáltatások!

Magyarországon még a 2000-es években, az ártalomcsökkentés fénykorában sem működtek olyan komplex szolgáltatások, amelyek a tűcserétől az absztinencia eléréséig lefedték volna a szerhasználók igényeit. Pedig világszerte egyre több ilyen szolgáltatást látni. Követendő példaként a kanadai InSite-ot érdemes megemlíteni. Az InSite egy legálisan működő, intravénás kábítószer-használó szoba, amit a nyílt színi drogfogyasztás felszámolására, a HIV fertőzések és túladagolási halálesetek visszaszorítására nyitottak meg. Az intézmény több mint egymillió belövést felügyelt 2003 óta, egyetlen haláleset nélkül. A fogyasztók steril körülmények között adhatják be a szert, és túladagolás esetén a személyzet beavatkozik. Ez önmagában azonban nem elegendő a droghasználat csökkentéséhez vagy megszüntetéséhez, ezért az az InSite-ot működtető civil szervezet, a Portland Hotel Society a második emeleten detoxikálót üzemeltet azok számára, akik tisztulni szeretnének, majd onnan továbbléphetnek a harmadik szintre, ahol terápiás közösségekben vagy éppen jógatanfolyamokon épülhetnek fel. Külön bentlakásos részlegen ápolják azokat, akiknek jelentősen leromlott az egészségügyi állapota. És ami a legfontosabb: a vancouveri rendőrség nem zaklatja többé a fogyasztókat, kizárólag a kereskedőkre összpontosít! Egyre több hasonló intézmény működik Európában is. Egy korábbi, ártalomcsökkentő konferenciánkon például az antwerpeni Free Clinic mutatkozott be, amely a tűcsere és a metadonterápia mellett általános egészségügyi ellátást, pszichoterápiás tanácsadást, sebészeti ellátást, fogászatot és a társadalmi visszailleszkedést segítő tevékenységeket nyújt a hozzájuk fordulóknak. 

Gyógyászatikannabisz-programok a közegészségügyben

A szigorú tilalom és a drogmentes ideológia nem csak a fogyasztókat sújtja indokolatlanul, de a betegeket is elvágja a hathatós segítségtől. Kifejezetten igaz ez Magyarországon, ahol a kannabisz gyógyászati alkalmazását a politika összemossa a kábítószerekre irányuló szabályozással. Az emberi erőforrások minisztere 2019 novemberében úgy válaszolt  a hazai gyógyászatikannabisz-program elindítására irányuló kérdésre, hogy „a kannabisz és származékai Magyarországon kábítószernek minősülnek, a magyar jogi szabályozás a témában egyértelmű, a Kormány álláspontja tiszta és világos, ezen változtatás nincs folyamatban.” Amíg a magyar kormány mereven elutasítja a kannabisz gyógyászati célú alkalmazását, sérül a betegek egészséghez való alapvető joga.

A sclerosis multiplex, az epilepszia, a krónikus fájdalom, a glaukóma, a Tourette-szindróma, a Crohn-betegség, valamint az AIDS és a kemoterápia során felmerülő mellékhatások esetében egyaránt bizonyított, hogy a kannabisz alkalmazása jótékony lehet. Kellő tudományos bizonyítékok és tapasztalatok alapján mára Európa-szerte közel 20 országban működik gyógyászatikannabisz-program, azzal együtt, hogy a kannabisz szabadidős használatát és illegális kereskedelmét továbbra is tiltják. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Kábítószer és adatvédelem

“Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról?” “Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?” Ezek a kérdések bármely iskolai és egészségügyi dolgozó számára felmerülhetnek és a válasz sokszor nem egyértelmű. Két új kiadványunkkal szeretnénk segíteni a pedagógusok és egészségügyi dolgozók adatvédelmi tájékozottságát kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.

Józan babák, stigmatizált anyák

Az egészségügyi rendszerben úgy dobálják kézről-kézre a várandós droghasználókat, mint a forró krumplit, amit az előítéletek mellett az ellátási protokollok hiánya okoz. Ezekre a megoldandó kihívásokra hívta fel a figyelmet a Józan Babák Klub „Gyermekvállalás és droghasználat” című szimpóziuma.

A narkógettó felszámolása

"Hiába áll minden utcasarkon rendőr, ettől nem fog eltűnni az évtizedes nyomor, kiszolgáltatottság és kilátástalanság – márpedig ez a bűnözés és a drogfüggőség motorja. A polgármester meg mintha úgy akarná megszereltetni az autót, hogy megtiltja a motorháztető felnyitását" - a TASZ ügyvivőjének cikke a Népszabadságban