Ezen az oldalon azt mutatjuk be, hogy miért alapjaiban problémás a titkosszolgálati megfigyelések szabályozása Magyarországon. Ezen kívül röviden ismertetjük a rendelkezésre álló jogorvoslati eljárásokat, és azt is láthatjátok, hogy az egyes ügyfeleink különböző ügyei pontosan hol tartanak. Az ügyeink legfrissebb fejleményeiről is itt olvashattok.
Ezen az oldalon további részleteket tudhatsz meg a Pegasus-ügyben folytatott tevékenységeinkről.
Legfrissebb fejlemények
2022.08.11. - Tájékoztattuk az ENSZ szólásszabadság jelentéstevőjét a Pegasus ügyről
A TASZ összefoglalót készített arról, hogy a magyar állam a Pegasus kémszoftver segítségével figyelt meg többeket, köztük újságírókat is. Az ENSZ szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó különleges jelentéstevőjének, Irene Khannak küldtük el a levelet, amelyben arról is írtunk, hogy a TASZ milyen hazai és nemzetközi eljárásokat kezdeményezett a jogsérelmek orvoslására. Arra kértük a jelentéstevőt, hogy kísérje figyelemmel az ügyet, és a rendelkezésre álló eszközeivel lépjen fel a magyar állam jogkorlátozó megfigyelésével szemben.
Mi a probléma a titkosszolgálati megfigyelések szabályozásával?
Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes: az elrendelésének nincsenek szigorú feltételei, és azt nem független szerv, hanem az igazságügyi miniszter engedélyezi. A művelet egésze felett a függetlennek szintén nem nevezhető adatvédelmi hatóságnak (a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) lenne lehetősége kontrollt gyakorolni, amely azonban bizonyította, hogy nem alkalmas erre a feladatra. Miután pedig a megfigyelés véget ért, a célszemélyeknek lehetetlen hozzáférniük a megszerzett adatokhoz: egyrészt nem is értesülnek róla, hogy megfigyelték őket, másrészt, mint látni fogjuk, nincs olyan független szerv, amely jogosult lenne egy ilyen érintetti panasz nyomán érdemben vizsgálni a titkosszolgálatokat.
 |  |
A képek kattintás után megtekinthetők nagyobb méretben.
Eljárások
Mivel a miniszter a kormány tagja, a vizsgálata nyilvánvalóan nem független. A panasz elutasítása után a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságához lehet fordulni, ez azonban határozatképtelen, ha a kormánypárti képviselők bojkottálják az ülését, amit a kényes ügyekben többnyire meg is tesznek. Ha mégis sikerül megtartani az ülést, annak anyagát hosszú időre titkosíthatják, amit a Pegasus-ügyben meg is tettek. Másfelől a Bizottság egyébként sem nyújthat megfelelő jogorvoslatot: politikai testületként még ideális esetben is politikai alkuk függvénye, hogy eljár-e.
Az ombudsman eleve csak bizonyos megkötésekkel ismerheti meg a titkosszolgálati iratokat, ráadásul az eljárásának nincs határideje, amivel kényes ügyekben visszaélhet. Ez nem csak elvi lehetőség: a TASZ beadványait az ombudsman gyakran egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyja. Az alapvető jogok biztosa idáig eltolta magától a feladatot azzal, hogy az a Péterfalvi Attila által vezetett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra (NAIH) tartozik – holott alkotmánybírósági határozat is kimondja, hogy az ombudsmannak vizsgálnia kell a titkosszolgálati visszaéléseket.
Az adatvédelmi hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök, ez a szerv tehát nem nevezhető függetlennek.
Ráadásul a hatóságnak már a létrejötte is problémás volt: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy jogellenesen távolították el a pozíciójából az elődjének számító az adatvédelmi biztost, akinek a megbízatása még nem járt volna le. A legárulkodóbb, hogy a NAIH megvizsgálta a Pegasus-os megfigyelések jogszerűségét és mindent rendben talált – mivel egyáltalán nem vizsgálta, hogy a megfigyelést gyakorlatilag bármikor megengedő szabályok megfelelnek-e az alapjogi kritériumoknak.
Az ilyen perekben legfeljebb azt lehet kideríteni, hogy a titkosszolgálatok kezelnek-e valakiről minősített (vagyis titkosított) adatot – igen vagy nem. (A konkrét adatok csak egy közigazgatási eljárásban lennének megismerhetőek, amint erről lentebb is írunk.) Az ilyen pereknek még nincs igazán kiforrott bírósági gyakorlata, és lehet, hogy legalább annyi sikert el tudunk érni, hogy világosan ki legyen mondva: a titkosszolgálatok minősített adatokat kezelnek az ügyfeleinkről.
Akiről minősített adatot kezelnek, kérheti ezek megismerését olyan mértékben, ami még nem sérti a nemzetbiztonságot. A titkosszolgálatok szerint azonban minden egyes kérelem, mindig sérti a nemzetbiztonságot, mert azok alapján következtetni lehetne a tevékenységükre. A döntéssel szemben közigazgatási pert lehet indítani, azonban a bíróságok teljes mértékben osztják a szolgálatok álláspontját, az Alkotmánybíróság pedig 2022 júniusában azt az abszurd döntést hozta, hogy nincs hatásköre felülbírálni a bíróságok alapjogi szempontú mérlegelését – holott valójában éppen ez lenne a feladata.
Mivel a megfigyelésről konkrétumokat csak a megismerési engedély alapján lehet megtudni, a fentiek azt jelentik, hogy soha, senki, semmit nem tudhat meg arról, hogy milyen anyagokat és miért gyűjtöttek róla a titkosszolgálatok. Jól mutatja ezt, hogy közérdekűadat-igénylésünkből kiderült: az Alkotmányvédelmi Hivatal a 2018 és 2022 májusa között benyújtott 270 megismerési engedély iránti kérelemből mindegyiket elutasította.
Az összes ismertetett eljárás végső célja ráadásul éppen ilyen megismerési engedélyek megszerzése, ami azt jelenti hogy a legtöbb, amit várhatunk, hogy demonstráljuk: Magyarországon nem létezik hatékony jogvédelem a visszaélésszerű titkosszolgálati megfigyelésekkel szemben. Ügyfeleinkkel mégis végigjárjuk ezt az utat is, hogy az eljárások teljességét lefedjük.
Az EJEB már 2016-ban megállapította, hogy a titkosszolgálati megfigyelések felett nem érvényesül hatékony kontroll Magyarországon. Jogsértő, hogy nem független szerv, hanem egy miniszter engedélyezi a megfigyelést, mint ahogy az is, hogy az érintettek arról sehogyan sem értesülhetnek utólag – következésképpen jogorvoslatot sem kérhetnek.
A TASZ Tóth Balázs ügyvéddel együttműködve majdnem 40, a civil szférában vagy a független sajtóban tevékenykedő személy nevében nyújt be panaszt az EJEB-hez, amiért a szabályozás azóta sem változott, és akik politikailag kényes ügyekkel foglalkoznak, fokozottan tarthatnak a megfigyeléstől. Ha az EJEB összevonja az ügyeket és megállapítja a jogsértést, azzal lényegében kimondja, hogy a teljes civil szféra és a független sajtó fenyegetett Magyarországon. Kérdés, hogy az EJEB befogadja-e a panaszokat, vagy elvárja, hogy előbb a bizonyítottan nem hatékony magyar jogorvoslati rendszert is végig kelljen járni.
Erről és a többi nemzetközi eljárásról itt olvashatsz részletesebben. >>
A propagandasajtóban megjelent, munkatársunkat és a független sajtót rossz színben feltüntetni próbáló propagandacikk kapcsán a következőket tartjuk fontosnak kiemelni a munkánkat követőknek, partnereinknek.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hat ügyfele képviseletében eljárásokat kezdeményez Magyarországon, az Európai Bizottságnál, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben. A szervezet célja, hogy felderítse a jogellenes információgyűjtések gyakorlatát, nemzetközi fórumokon mondassa ki, hogy a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása sérti az alapvető jogokat, és ezzel elejét vegye a politikai célú visszaéléseknek.