Az NFÜ titkai - átláthatatlan finanszírozás, eltitkolt közadatok
Hogyan fordulhatott elő, hogy a fogyatékos embereket elzáró tömegintézmények lebontására szánt közösségi forrásokat hazánk újabb tömegintézmények felépítésére kívánta fordítani? Mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem szolgáltat információkat saját döntés-előkészítési folyamatairól, a kutatók sem tudnak választ adni a kérdésre. Nézze meg videónkat a sajtótájékoztatóról!
A hazai fogyatékosságügy egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése a fogyatékos embereket elzáró tömegintézmények felszámolása, és a közösségi alapú szolgáltatásokat előtérbe helyező szociálpolitikai szolgáltatások kiépítése. Annak ellenére, hogy hazánk 1998-ban alkotott törvényt a vonatkozó társadalompolitikai reform egyes elemeiről és a nagy létszámú intézmények bezárásáról, az elmúlt 12 év alatt az ellátórendszerben nem történt jelentős változás. Mivel az elhatározott reformot hazánk az Európai Unió forrásaiból is finanszírozni kívánja, döntő jelentősége van azoknak a pályázatoknak és fejlesztési stratégiáknak, amelyek felett az NFÜ rendelkezik.
Egy most nyilvánosságra hozott jelentés a közösségi források e téren való felhasználását vizsgálta.
A fogyatékos személyek társadalmi integrációjára, a nagy létszámú intézmények kitagolására fordított források felhasználásáról, a stratégiai tervezésről szeretettek volna tájékozódni kutatásuk során az ELTE Társadalomtudományi Kar és a Soteria Alapítvány szakemberei – többnyire sikertelenül. A március 31-én megrendezett sajtótájékoztatón bemutatott jelentés szerint az európai uniós támogatások felett rendelkező, a forrásokat elosztó pályáztatási rendszert működtető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ugyanis szinte semmilyen adatot nem tesz hozzáférhetővé kutatók számára.
A jelentés szerint a kutatócsoport „2009 ősze óta próbál levélben illetve személyes egyeztetéseken keresztül olyan célcsoportokra bontott részletes információkhoz jutni, melyek gyűjtését és közzétételét egyébként közösségi jogszabály írja elő.” „Legutóbb 2010. február elején fordultunk levélben az NFÜ illetékeseihez, azonban értékelhető információhoz a mai napig nem jutottunk. Úgy ítéljük meg, hogy mintegy 6 évvel a csatlakozás után, nem túl korai akár kutatóként, akár állampolgárként feltenni azt a kérdést, vajon a csatlakozástól eltelt időszakban milyen módon kerültek felhasználásra a strukturális alapok forrásai Magyarországon. Erre a kérdésre az NFÜ rendszere és jelenlegi kommunikációs módszerei nem adnak megnyugtató, adatokkal alátámasztott választ” – írják jelentésükben.
A kutatást különösen aktuálissá teszi az, hogy az NFÜ 2009 őszén olyan, a társadalompolitikai célokkal ellentétes tartalmú pályázati kiírást bocsátott társadalmi vitára, amelynek kimondott célja a nagy létszámú intézmények lebontása volt, azonban a pályázat keretében akár újabb tömegintézmények építésére is lehetőség lett volna. A kutatók szerint a hasonló helyzetek elkerülésének az lehetne a garanciája, ha a pályázat-előkészítő mechanizmusok teljesen nyilvánosak, a vonatkozó dokumentumok módosításai pedig pontosan nyomon követhetők lennének. Hangsúlyozzák: számos közérdekű adatadatnak számító dokumentum nem elérhető az ügynökség honlapján, noha ezek rendkívül fontosak az eredményes és hatékony kutatómunkához, valamint ahhoz, hogy jó minőségű és szakmailag megalapozott pályázatok kerüljenek kiírásra.
A jelentésről itt olvashat
A jelentés teljes szövegét innen töltheti le.
A TASZ korábbi hírei az NFÜ és a nagy létszámú bentlakásos otthonok kapcsán:
1. Bort isznak és vizet prédikálnak – Civil szerevezetek tiltakoznak a tömegintézmények konzerválása ellen (2009. okóber 9.)
2. Nyílt levél után egyeztetés (2009. október 13.)
3. Tiltakozástól megállapodásig, és tovább… Az NFÜ esete a totális intézményekkel (3. rész) (2009. november 6.)
4. Civilek nyílt levele a pazarlás ellen. Az NFÜ esete a nagy létszámú intézmények kiváltásával (4. rész) (2010. március 12.)
