Tájékoztató egészségügyi dolgozóknak HIV-vel élők ellátásáról
Az alábbi tájékoztató főként egészségügyi dolgozóknak készült, abból a célból, hogy segítse az eligazodást a HIV-vel élők ellátása során. A szöveg a WHO ajánlásain, a hatályos jogszabályokon, szakmai dokumentumokon, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának (ma már megszűnt, feladatait a Belügyminisztérium vette át) egészségügyi dolgozók számára készített tájékoztatóján alapszik. Tájékoztatónk tartalmazza, hogy mire érdemes odafigyelni a HIV-vel élők ellátása során, illetve milyen speciális óvintézkedésekre lehet szükség, és mikor nincs szükség ezekre az intézkedésekre.
Milyen speciális szabályok vonatkoznak a HIV-vel élők ellátására?
A HIV-vel élők ellátására nem vonatkozik semmilyen speciális szabály, őket ugyanúgy kell ellátni, mint a többi beteget. Ha a HIV-vel élő beteget bármilyen hátrányos megkülönböztetésben részesítik az ellátás során az állapota miatt, az sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
Megtagadhatom-e a HIV-vel élő beteg ellátását a betegsége miatt?
Nem, a HIV-vel élők ellátása ezért nem tagadható meg. Ha HIV-státusza miatt megtagadják egy beteg ellátását, az alapjogokat sért és beleütközik az egyenlő bánásmód követelményébe, valamint a hatályos jogszabályokkal is ellentétes. Ebben az esetben ő az egyenlő bánásmód megsértése miatt eljárásokat indíthat. Jogosult az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz, illetve bírósághoz is fordulni. Az ellátást megtagadó egészségügyi dolgozóval szemben továbbá etikai panaszt nyújthat be a Magyar Orvosi Kamaránál vagy a Magyar Szakdolgozói Kamaránál.
Kérhetem a pácienstől, hogy igazolja, hogy nem fertőz?
Nem, ilyen igazolás nem kérhető, a beteg ellátása pedig különösen nem köthető ilyen igazoláshoz. Azokat a betegeket is kötelező ellátni, akik nem részesülnek antiretrovirális terápiában (a HIV kezelésére alkalmazott terápia, melynek következtében a vírusszám csökken a szervezetben), és magas a vírusszám a vérükben. Ebben az esetben az általánosan kötelező védelmi intézkedések (pl. védőfelszerelés használata, fertőtlenítés) betartása mellett minimalizálható a vírus terjedése még nagyobb beavatkozások esetén is.
Átküldhetem a beteget a HIV-osztályra, hogy ott lássák el?
Nem. A Szent László Kórházban működő HIV-osztály kifejezetten csak a HIV-fertőzéssel kapcsolatban nyújt ellátást. Ha a HIV-vel élő beteg más szakorvosi, például fogorvosi vagy bőrgyógyászati ellátásra szorul, akkor nem küldhető át, vagyis a többi beteggel együtt, megkülönböztetés nélkül kell őket ellátni.
Visszahívhatom a rendelési idő végére a HIV-vel élő beteget?
A HIV-vel élőket nem szabad hátrányosan megkülönböztetni ellátásuk során. Emellett nem is indokolt a rendelés végén ellátni őket, ugyanis a fertőtlenítési szabályok betartása mellett nem veszélyesek a többi betegre. Ezenfelül minden beteget potenciálisan fertőző betegként kell kezelni, különös tekintettel arra, hogy lehetnek olyan betegek, akik eltitkolják állapotukat, vagy nem is tudnak róla. Ezért nem szólnak szakmai érvek amellett, hogy a HIV-vel élőket a rendelési idő végén lássák el.
Hogyan kell kezelni a HIV-fertőzöttséggel kapcsolatos adatokat?
A HIV-fertőzöttséggel kapcsolatos adat különleges adatnak minősül, így az harmadik személynek nem adható ki. Az egészségügyi dolgozó másik egészségügyi dolgozónak is csak kivételes esetben adhatja át az egészségügyi adatot, ha az a beteg ellátásához vagy fertőzések terjedésének megakadályozásához szükséges. Az orvos az ellátás során kezelheti ezen adatokat, azonban őt köti a titoktartási kötelezettség. Az orvosnak, illetve az esetlegesen ott tartózkodó ápolónak/asszisztensnek gondoskodni kell arról, hogy a beteggel történő beszélgetést mások ne hallják, például be kell csukni a kezelőszoba ajtaját. A Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgáltatás 2017-es bevezetésével az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos adatok online felületen elérhetővé váltak a betegek és az őket ellátók számára. A felhasználók ezen a felületen nyilatkozhatnak, hogy egyes egészségügyi adataikhoz mely orvosok férhessenek hozzá, illetve itt azt is nyomon követhetik, hogy ki, mikor, mely intézettől és mely adataikat kérdezte le. Itt beutalók, orvosi receptek, orvos-beteg találkozások összefoglaló adatai (események), dokumentumok (zárójelentések, leletek), személyes egészségügyi profil, illetve a konzílium megtartása céljából feltöltött adatok találhatók. Az EESZT-ről szóló tájékoztatónk innen érhető el.
Az EESZT alapbeállításai szerint a pszichiátriai és addiktológai, valamint a szexuális úton terjedő – többek között a HIV/AIDS – betegségekre vonatkozó adatatokhoz kizárólag az adott szakterületen dolgozó kezelőorvos férhet hozzá. Az ellátás során e körben keletkezett adatokat nem továbbítják a háziorvosnak, és a gyógyszerész se látja a gyógyszerelési előzményben. Ebből következik, hogy a HIV-fertőzöttségre vonatkozó adatot papír alapú betegdokumentáció esetén is hasonlóan kell kezelni, azaz, azt nem lehet bármelyik betegdokumentumon feltüntetni.
Az egészségügyi adat kiszivárgása esetén a Nemzeti Adatvédelmi Információszabadság Hatósághoz lehet fordulni. A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az adatkezelés érintettjének erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít. Arról, hogy hogyan lehet ilyen bejelentéssel élni ezen az oldalon olvashat: https://www.naih.hu/adatkezeles-erintettjekent-fordulok-a-hatosaghoz/adatvedelmi-hatosagi-eljaras-gdpr.
Az ellen, aki betegdokumentumba jogellenesen betekint, akár személyiségi jogi per is indítható a személyes adatok védelméhez való jog megsértése miatt, és akár sérelemdíj fizetésére is kötelezheti a bíróság.
Hogyan terjed a HIV?
A HIV főként szexuális úton, illetve vérrel terjed. Egészségügyi ellátás során tehát veszélyt jelenthetnek például a tűszúrásos balesetek vagy a HIV-vel fertőzött vérrel való érintkezés, ha az orron, szájon, bőrfelületi sérülésen keresztül a másik szervezetébe jut. Sokan nem tudják azonban, hogy ennél a betegségnél vannak sokkal fertőzőbb betegségek is. A HIV fertőzőképessége például kisebb, mint a Hepatitis C vírusé. Az infekciókontroll szabályainak betartása mellett a HIV nem fertőzi meg az ellátó egészségügyi dolgozót, és a többi beteget sem. Fontos kiemelni, hogy a HIV étellel, ivóvízzel, verejtékkel, könnyel, nyállal, rovarok csípésével, közös evőeszközhasználattal, tüsszentéssel, kézfogással, közös WC-ülőke használattal nem terjed. Ugyancsak nem terjed öleléssel, puszival, csókkal sem. A HIV-fertőzés ma már hatékonyan kezelhető úgynevezett antiretrovirális terápiával. Az ilyen terápiában részesülők vérében a legérzékenyebb tesztekkel sem mutatható ki a HIV-vírus jelenléte. A WHO iránymutatása szerint azoknak a betegeknek, akik részesülnek antiretrovirális terápiában, annyira lecsökkenhet a vírus jelenléte a szervezetükben, hogy még partnerüket sem tudják megfertőzni. Így tehát kijelenthető, hogy az antiretrovirális terápia segít megakadályozni, illetve lecsökkenteni a HIV-vírus terjedését.
Mit tehetek, hogy megelőzzem, hogy megfertőződjek egy HIV-vel élő ember ellátása során?
A szakmai iránymutatások szerint minden beteget úgy kell kezelni, hogy ő potenciálisan fertőző lehet. Tehát, ha betartja a védelmi előírásokat, akkor kicsi az esélye, hogy megfertőződik. Az EMMI tájékoztatója alapján használjon védőszemüveget, gumikesztyűt, arcvédőt a betegek ellátása során. Az éles eszközzel történő sérülést azonnal jelentse a foglalkozás-egészségügynek, valamint az infekciókontroll csoportnak. A megfelelő infekciókontroll betartása mellett, antiretrovirális terápiában részesülő beteg esetén erre nincs szükség.
Más betegek veszélybe kerülhetnek, ha HIV-vel élő beteget látok el?
Nem, az infekciókontroll szabályainak betartása mellett megelőzhető, hogy más betegek, illetve az egészségügyi dolgozók megfertőződjenek. A védőeszközök és a zárt vérvételi rendszerek használata védelmet nyújt a vérrel terjedő fertőzésekkel szemben. Minden beteg, azaz nem csak a HIV-vel élők, ellátásakor figyeljünk oda a fertőtlenítésre, az eszközök fertőtlenítésére is, és a steril eszközök használatára. Minden esetben ügyeljünk a fertőtlenítő kézmosásra a betegek ellátása előtt és után is.
Mi történik akkor, ha tűszúrásos baleset ér egy HIV-vel élő beteg ellátásakor?
Ha tűszúrásos baleset, vagy vérrel szennyezett eszközzel történő sérülés éri, akkor az Ön számára is elérhető a hatékony poszt-expozíciós profilaxis (PEP) a HIV-fertőzés megelőzésére. A PEP magában foglalja az antiretrovirális gyógyszerek rövid időn belüli megkezdését, általában egy hónapon keresztül, a magas kockázatú expozíció után. Az éles eszközzel történő sérülést azonnal jelentse a foglalkozás-egészségügynek, valamint az infekciókontroll-csoportnak. A PEP felírására a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet HIV/AIDS ambulanciáján van lehetőség. A PEP-et el kell indítani a lehetséges fertőzést követő 72 órán belül, így a lehető leghamarabb vegye fel a kapcsolatot a helyi kórház ambulanciájával.
Milyen tesztek állnak rendelkezésre, hogy megtudjam, megfertőződtem-e?
A HIV kimutatására különféle tesztek léteznek, amelyek a fertőzés különböző stádiumában képesek észlelni a vírus jelenlétét. A tesztek folyamatos fejlesztése ellenére még mindig létezik egy olyan többhetes időszak – az ún. ablakperiódus –, amely alatt a fertőzés nem mutatható ki, ezért érdemes tájékozódni, mielőtt az ember elmegy egy HIV-tesztre. Az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálatnál (Budapest XI. ker., Karolina út 35/b.) szakszerű felvilágosítás kapható arról, hogy adott esetben szükséges-e egyáltalán a HIV-tesztet elvégeztetni, és amennyiben szükséges, akkor arról is, hogy mikor érdemes a vizsgálatra sort keríteni.
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
