Pegasus-ügyben indított eljárásaink
Az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban kimondta, hogy Magyarország nem biztosít hatékony jogorvoslatot a nemzetbiztonsági szolgálatokat jogellenes megfigyeléseivel szemben, de a magyar állam szerint azonban a jogorvoslati rendszer megfelelően működik. A Pegasus-szal megfigyelt ügyfeleink ügyein keresztül szeretnénk végleg eldönteni a vitát: vajon kaphat-e bármilyen elégtételt valaki, akit nyilvánvalóan a magyar állam figyeltetett meg, vélhetően kizárólag politikai, nem pedig valós nemzetbiztonsági érdekből?
Csak a Pegasus ügyben hét ügyfél képviseletében indítottunk eljárásokat hazai és nemzetközi fórumok előtt. Az eljárások során gyakran ütközünk falakba, de valójában ezek az információk is hasznosak jogvédői szemmel. Olyan utakon járunk ezekben az ügyekben, ahol még senki nem járt, az eljárásokban folyamatosan alakul ki, hogy milyen módon lehet fellépni a titkosszolgálati visszaélésekkel szemben.
Az eljárásaink igazolják: nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban sem létezik hatékony jogorvoslat ezekre az esetekre – még ha a bíróságok előtti jogfejesztés kecsegtet is minimális eredményekkel. Az alábbiakban összefoglaljuk a még folyamatban lévő és a már lezárt eljárásaink lényegét, és az ezek során szerzett tapasztalatainkat.
Folyamatban lévő eljárások
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
Az adatvédelmi hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök, ez a szerv tehát nem nevezhető függetlennek. Ráadásul a hatóságnak már a létrejötte is problémás volt: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy jogellenesen távolították el a pozíciójából az elődjének számító adatvédelmi biztost, akinek a megbízatása még nem járt volna le. A legárulkodóbb, hogy a NAIH megvizsgálta a Pegasus megfigyelések jogszerűségét, és mindent rendben talált – mivel egyáltalán nem vizsgálta, hogy a megfigyelést gyakorlatilag bármikor megengedő szabályok megfelelnek-e az alapjogi kritériumoknak.
Egyedi adatvédelmi hatósági eljárások a NAIH előtt
A NAIH jogosult kérelemre hatósági eljárást folytatni, ha valaki úgy sejti, hogy megsértették az adatai feletti önrendelkezéséhez való jogát – akár jogellenes titkos megfigyeléssel. Ügyfeleink nevében ezeket az eljárásokat is kezdeményeztük. Bár a NAIH-nak feladata lenne, hogy ne engedje adatvédelmi visszaéléseken keresztül aláásni a jogállamot, mégsem folytat le egyedi mérlegelést újságíró vagy ügyvéd ügyfeleink megfigyelése kapcsán. Ehelyett kizárólag arra koncentrál, hogy a lehetséges megfigyelések megfeleltek-e a semmilyen érdemi garanciális elemet nem tartalmazó, Strasbourg által jogsértőnek kimondott nemzetbiztonsági törvény betűjének.
Különösen visszásnak tartjuk, hogy a NAIH 2051-ig titkosította az eljárásaiban hozott határozatainak jelentős részét. A titkosszolgálatokkal szembeni vizsgálatok esetében indokolt lehet bizonyos védett információkat nem közreadni – de az eljárásban született teljes dokumentumok és a határozat jelentős részének titkosítása biztosan aránytalan. Nem felel meg ugyanis az „adatelv”-nek, vagyis annak, hogy csak adatokat lehet titkosítani, de teljes dokumentumokat nem, ha azokban egyébként vannak olyan részek, amelyek közreadhatók a védendő adatok sérelme nélkül.
Minden ügyelünkkel bírósági felülvizsgálatot kértünk a határozatokkal szemben.
Polgári perek az információs önrendelkezésről szóló törvény alapján
Ezekben a perekben legfeljebb azt lehet kideríteni, hogy a titkosszolgálatok kezelnek-e valakiről minősített (vagyis titkosított) adatot. (A konkrét adatok csak egy közigazgatási eljárásban lennének megismerhetőek, amint erről lentebb is írunk.) Az ilyen pereknek még nincs igazán kiforrott bírósági gyakorlata, és lehet, hogy legalább annyi sikert el tudunk érni, hogy világosan ki legyen mondva: a titkosszolgálatok minősített adatokat kezelnek az ügyfeleinkről. A perek megindításának feltétele, hogy a megkeresett titkosszolgálat megtagadja a hozzá benyújtott adatigényt.
Tömeges perlés az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt
Az EJEB már 2016-ban megállapította, hogy a titkosszolgálati megfigyelések felett nem érvényesül hatékony kontroll Magyarországon. Jogsértő, hogy nem független szerv, hanem egy miniszter engedélyezi a megfigyelést, mint ahogy az is, hogy az érintettek arról sehogyan sem értesülhetnek utólag, és így jogorvoslatot sem kérhetnek.
Tóth Balázs ügyvéddel együttműködve 36, a civil szférában vagy a független sajtóban tevékenykedő személy nevében nyújtottunk be panaszt az EJEB-hez, amiért a szabályozás azóta sem változott, és akik politikailag kényes ügyekkel foglalkoznak, fokozottan tarthatnak a megfigyeléstől. Ha az EJEB összevonja az ügyeket és megállapítja a jogsértést, azzal lényegében kimondja, hogy a teljes civil szféra és a független sajtó fenyegetett Magyarországon. Kérdés, hogy az EJEB befogadja-e a panaszokat, vagy elvárja, hogy előbb a bizonyítottan nem hatékony magyar jogorvoslati rendszert is végig kelljen járni.
Lezárult eljárások
Panasz a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhez, majd panasz az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságához
Mivel a miniszter a kormány tagja, a vizsgálata nyilvánvalóan nem független. A panasz elutasítása után a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságához lehet fordulni, ez azonban határozatképtelen, ha a kormánypárti képviselők bojkottálják az ülését, amit a kényes ügyekben többnyire meg is tesznek. Ha mégis sikerül megtartani az ülést, annak anyagát hosszú időre titkosíthatják, amit a Pegasus-ügyben meg is tettek. Másfelől a Bizottság egyébként sem nyújthat megfelelő jogorvoslatot: politikai testületként még ideális esetben is politikai alkuk függvénye, hogy eljár-e.
A tapasztalataink egyértelműen igazolták az előfeltevéseket: a miniszter minden panaszra azt a választ adta, hogy nem történt jogsértés, a Nemzetbiztonsági Bizottság pedig minden esetben jóváhagyta ezt.
Minősített adat megismerése iránti kérelem és közigazgatási per
Akiről minősített adatot kezelnek, kérheti ezek megismerését olyan mértékben, ami még nem sérti a nemzetbiztonságot. A titkosszolgálatok szerint azonban minden egyes kérelem, mindig sérti a nemzetbiztonságot, mert azok alapján következtetni lehet a szolgálatok tevékenységére. A döntéssel szemben közigazgatási pert lehet indítani, azonban a bíróságok teljes mértékben osztják a szolgálatok álláspontját, az Alkotmánybíróság pedig 2022 júniusában azt az abszurd döntést hozta, hogy nincs hatásköre felülbírálni a bíróságok alapjogi szempontú mérlegelését – holott valójában éppen ez lenne a feladata.
Mivel a megfigyelésről konkrétumokat csak a megismerési engedély alapján lehet megtudni, mindez azt jelenti, hogy soha, senki, semmit nem tudhat meg arról, hogy milyen anyagokat és miért gyűjtöttek róla a titkosszolgálatok. A közérdekűadat-igénylésünkből is kiderült: az Alkotmányvédelmi Hivatal a 2018 és 2022 májusa között benyújtott 270 megismerési engedély iránti kérelem mindegyikét elutasította.
Az összes ismertetett eljárás végső célja ráadásul éppen ilyen megismerési engedélyek megszerzése, ami azt jelenti hogy a legtöbb, amit várhatunk, hogy demonstráljuk: Magyarországon nem létezik hatékony jogvédelem a visszaélésszerű titkosszolgálati megfigyelésekkel szemben. Ügyfeleinkkel mégis végigjárjuk ezt az utat is, hogy az eljárások teljességét lefedjük.
Az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman) eljárása
Az ombudsman eleve csak bizonyos megkötésekkel ismerheti meg a titkosszolgálati iratokat, ráadásul az eljárásának nincs határideje, amivel kényes ügyekben vissza lehet élni. Ez nem csak elvi lehetőség: beadványainkat az ombudsman gyakran egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyja.
Az alapvető jogok biztosa idáig a Pegasus-ügyett is eltolta magától azzal, hogy az a Péterfalvi Attila által vezetett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra (NAIH) tartozik – holott alkotmánybírósági határozat is kimondja, hogy az ombudsmannak vizsgálnia kell a titkosszolgálati visszaéléseket. Az ügyfeleink nevében benyújtott panaszra tehát valószínűleg hiába várunk választ.
Olyan utakon járunk ezekben az ügyekben, ahol még senki nem járt, az eljárásokban folyamatosan alakul ki, hogy milyen módon lehet fellépni a titkosszolgálati visszaélésekkel szemben. Ez azért fontos, mert a történelmi és jelenkori tapasztalatok szerint is minden autokratizálódó rendszer fejlődésében eljön az a pont, amikor a titkosszolgálatokat – vagy egy részüket – elkezdik politikai rendőrségként, a társadalom egyre szélesebb rétegeinek elnyomására használni. Magyarország azonban még nem tart itt, még van mit megvédenünk.
