Elfogadták a Fővárosi Drogstratégia 2024-es Cselekvési Tervét
Április 2-án tartotta idei első plenáris ülését a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF), ahol a tagok egyhangúlag megszavazták a bemutatott Cselekvési Tervet. A dokumentum a 2024.03.01-2025.02.28. közötti időszakra előírt tevékenységeket részletezi.
Amíg Magyarországon létezett Nemzeti Drogstratégia, a hozzá kialakított Cselekvési Tervek bontották le a stratégiában foglalt célokat egy-két éves időszakokra. Ezt a módszert követi Budapest is, ahol az öt évre szóló Drogstratégia a következő főcélokat tűzte ki:
- a budapestiek egészségi állapotának és életminőségének javítása,
- a szociális és társadalmi szolidaritás és biztonságérzet növelése,
- a legális és illegális szerfogyasztás mértékének és ártalmainak csökkentése.
A Drogstratégia első időszakában a Cselekvési Tervben foglalt tevékenységek három fő kategóriára oszlanak:
- információcsere a szakma és a lakosság között,
- szolgáltatási kataszter felállítása, amiben áttekinthetővé válnak a fővárosban szolgáltatást nyújtó szervezetek, valamint az elérhető szolgáltatások és programok,
- együttműködések segítése és kialakítása az ellátórendszerben.
A Fővárosi Drogstratégia több javaslatot is megfogalmazott a kormányzat és kerületek számára. Ezek megvalósítása érdekében egyeztetéseket fog kezdeményezni a kormánnyal és a kerületek illetékeseivel.
A Cselekvési Terv tevékenységei a Stratégia öt pillérére bomlanak, amelyekről a kapcsolódó munkacsoportok vezetői számoltak be. Az öt munkacsoport a következő:
- Ártalomcsökkentő munkacsoport
- Egészségfejlesztési és drogmegelőzési munkacsoport
- Kezelési, ellátási és felépülési munkacsoport
- Kínálatcsökkentési munkacsoport
- Kutatási munkacsoport
A BKEF 2024-es munkaterve a tevékenységek részletezésével az alábbi dokumentumban olvasható.
Örülünk, hogy a BRFK vezetésével működő Kínálatcsökkentési munkacsoport a javaslatainkkal egyetértve meg fogja vizsgálni a kábítószer használatát enyhébben szankcionáló országok gyakorlatát, hogy ez alapján tegyen javaslatokat a kormányzatnak. A munkacsoport emellett kiemelt témaként kezeli az elterelés kibővítését a csekély mennyiségű új pszichoaktív szer tartása miatt eljárás alá vontak számára. Ezekben a feladatokban mi is aktívan részt veszünk.
A finanszírozás tekintetében a Fővárosi Drogstratégia vállalta, hogy egy fő drogügyi koordinációs munkatársat fog alkalmazni – ezt a feladatot Dr. Csák Róbert tölti be, akinek szociológusként évtizedes tapasztalata van a droghasználatra irányuló kutatásokban, valamint az intravénás szerhasználókkal végzett terepmunkában.
Mivel Budapesten az egyik legégetőbb probléma az utcai szerhasználat, a Fővárosi Szociális Alapítvány idén is pályázatot ír ki az utcai megkereső- és kezelőprogramok támogatására. A tavalyi 14,5 millió forintos keretösszeg idén 19,2 millió forintra emelkedett, amire önrész nélkül pályázhatnak a területen dolgozó szolgáltatók. A pályázati kiírás itt található.
Az ülésen beszámolót tartottak a tavalyi pályázatok nyertesei az elvégzett tevékenységükről. Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány projekt koordinátora a kirekesztett utcai droghasználókra irányuló munkájukról tartott előadást. Budapesten ez 300-400 főt jelent, akiket a szociális politika és az addiktológia egymás között tologat, így alig van belépési pontjuk az ellátórendszerbe. A munkájuk során egy szerhasználó tapasztalati szakértő segítette őket eljutni az érintettekhez. Tapasztalataik szerint, ha valaki ma Budapesten felvállalja, hogy kábítószereket fogyaszt, onnantól elvágja magát minden ellátási lehetőségtől. Jelenleg egyedül a Drogprevenciós Alapítvány Civil Ártalomcsökkentő Szociális Kontaktprogramja áll nyitva számukra.
Dávid ismertette azokat a főbb fővárosi gócpontokról, ahová az utcai szerhasználat koncentrálódik, kiegészülve dílerekkel és prostitúcióval. Továbbra is úgy látják, hogy a fiatal szerhasználók szinte kivétel nélkül a gyermekvédelemből érkeznek és előgondozás híján esélyük sincs arra, hogy ellátásba kerüljenek. Minthogy még az első belépési pontként használható melegedők sem fogadják be őket, ezért a Kék Pont szerint szükség lenne egy drogspecifikus melegedőre, ahonnan el tudnának indulni a felépülés útján.
A tavalyi pályázat másik nyertese a HepaGo Projekt volt, aminek tevékenységéről Galló Ramóna, a szervezet programkoordinátora számolt be. Három helyszínen végeztek utcai megkeresést és ártalomcsökkentést: a hajléktalanokat ellátó Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Tüdőszűrő programjában, prostituáltak között a Gubacsi úton kialakított türelmi zónában, valamint a Népliget hajléktalan szerhasználói és prostituáltjai körében. Tevékenységük a HIV és HCV szűrésre irányult, amibe higiénés és ártalomcsökkentő eszközöket tartalmazó motivációs csomagok kiosztásán keresztül vonták be a klienseket.
Összesen 371 főn végeztek szűrést, akik közül 45 esetben mutatták ki a reaktív HCV fertőzést. Közülük 21 főt sikerült kezelésbe irányítani. Emellett a HCV fertőzésről szóló információs szóróanyagot készítettek, ami a további fertőzések megelőzését és a fertőzöttek ellátásba jutását segíti.
Nagyon fontos lépésnek tartjuk, hogy a főváros tevékenyen, egy konszenzussal elfogadott stratégia mentén elkezdett foglalkozni a Budapestet érintő drogproblémákkal. Munkánkkal mi is aktívan hozzájárulunk ahhoz, hogy a Drogstratégiában és a Cselekvési Tervben foglalt feladatok megvalósuljanak.