Közérdekű igényérvényesítés

A közérdekű igényérvényesítés azt jelenti, hogy egy csoport jogainak védelme érdekében harmadik személy is felléphet anélkül, hogy az érintettektől vagy legalább egyikőjüktől konkrét meghatalmazást kapott volna a jogérvényesítésre. Ez az eljárás a jogvédelem igen fontos eszközévé válhat, mert olyan esetekben is lehetővé teszi a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépést, amikor a sértett nem vállalja – nem meri vállalni -, hogy saját jogán maga forduljon bírósághoz, illetve olyan esetekben is, amikor a sértettek pontos beazonosítására nincs mód. A magyar jog két esetben teszi lehetővé, hogy ez a harmadik személy társadalmi szervezet (egyesület vagy alapítvány) vagy érdekképviseleti szerv legyen:

1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, miszerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén bírósági eljárást (személyiségi jogi pert, munkaügyi pert) indítható, ha e jogsértés olyan tulajdonságon alapul, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása és a jogsértés a személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.
Pert indíthat továbbá az ügyész és az egyenlő bánásmód védelmére létrehozandó hatóság is (az utóbbi 2005. január elsejétől).
A perben megállapított kártérítés, illetve közérdekű bírság összege a központi költségvetést gyarapítja.
2. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján a fogyatékkal élő emberek jogait megsértővel szemben az Országos Fogyatékosügyi Tanács, illetve a fogyatékkal élők országos érdekképviseleti szervezetei pert indíthatnak abban az esetben is, ha a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.