Kiről és hogyan készíthetsz fotó- és videofelvételt?
Le akarsz fotózni vagy videózni valakit, de bizonytalan vagy, hogy megteheted-e? Nem tudod, mikor kell engedélyt kérni a felvételkészítéshez és a felvételek közzétételéhez? Az alábbi tájékoztatónkban megtudhatod, hogy kiről, hogyan készíthetsz felvételeket, és azokat hogyan hozhatod nyilvánosságra.
Fontos! Az alábbi útmutató magánszemélyeknek szól, a sajtóra sok tekintetben más szabályok vonatkoznak. Ha sajtómunkatársként kérdésed van felvételkészítésről és felvételek nyilvánosságra hozataláról, keresd jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen!
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
Ha felvételt akarsz készíteni valakiről, főszabály szerint engedélyt kell kérned tőle. De ez alól vannak kivételek, amelyekről részletesen is írunk. Fontos, hogy azért, mert a felvételkészítésre engedélyt kaptál, nem biztos, hogy fel is haszálhatod azt. A felvétel felhasználásához külön is engedélyt kell kérned. Ezt az engedélyt azonban nem lehet általános felhatalmazásként értelmezni, minden újabb felhasználási célhoz újabb engedélyt kell kérned. Tehát, ha például engedélyt kapsz arra, hogy a fényképeiddel egy szakmai beszámolót illusztrálj, az még nem jelenti azt, hogy megoszthatod ezeket a Facebookon is.
Ha 14 év alatti gyerekről készítenél felvételt, a törvényes képviselőtől (jellemzően a szülőtől) kell engedélyt kérned. 14 és 18 év közötti kiskorú esetén a szülőtől és a kiskorútól is enegedélyt kell kérned. Fontos, hogy ezt az engedélyt olyan formában kell megszerezned, hogy vita esetén bizonyítani tudd, hogy volt engedélyed a felvételkészítéshez. Ezért a szóbeli engedély helyett célszerű írásbelit beszerezni.
A jog mindenkinek védi a személyiségi jogait, de tekintettel van arra is, hogy egyes események nyilvánosságához közérdek fűződik. Ezért nem kell engedélyt kérned, ha
- közügyről van szó,
- közszereplőkről készül a felvétel, közszereplésük közben,
- bűncselekményről akarsz bizonyítékot készíteni.
Fontos, hogy azt, hogy valakiről lehet-e felvételt készíteni az engedélye nélkül, esetről esetre kell megvizsgálni.
Mi számít közügynek?
Azt, hogy mi számít közügynek, esetről esetre kell eldönteni. Pár dologról azonban biztosan el tudjuk dönteni, hogy közügy. Ilyen például bármely ember nyilvános közszereplése, függetlenül attól, hogy egyébként szokott-e ilyet csinálni. Ha mondjuk egy tüntetésen szólal fel valaki, bátran készíthetsz róla felvételt. Szintén ide tartozik, ha egy közéleti eseményről olyan felvételt készítettél, amelyen sokan szerepelnek, és közülük nincs senki sem kiemelve. Ilyenkor nincs szükség hozzájárulásra sem a felvétel elkészítése, sem a felhasználása esetében, tehát egy tüntető tömegről, egy nyilvános közéleti rendezvényről bátran készíthetsz fotót. Ezzel szemben, ha a felvételeddel kiemelsz valakit a tömegből, ahhoz főszabály szerint kell az illető hozzájárulása. Azonban ez alól kivétel például, ha valaki nagyon feltűnő módon (például a ruházata miatt) és egyértelműen kitűnik a tömegből, de nem kizárólag róla készül a felvétel.
Családi körben, otthonában senkiről sem lehet engedély nélkül felvételt készíteni, ilyen helyzetekben még a leghíresebb közszereplőket (lásd Ki minősül közszereplőnek) is megilleti a jog, hogy magán- és családi életük háborítatlan maradhasson. Természetesen ez alól is van kivétel, pl. ha egy politikust olyan családi eseményen látsz, amit a vagyonnyilatkozata szerint egyértelműen nem engedhetne meg magának.
Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, ahol nem egyértelmű, hogy kapcsolódik-e (vagy mennyire szorosan kapcsolódik) közügyhöz a felvétel. Ha ilyen helyzettel kapcsolatos kérdésed van, keresd jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen.
Ki minősül közszereplőnek?
Magánembernek tekintjük azokat, akiknek nem elsődleges jellemzőjük, hogy a közügyekben részt vesznek. Egy politikusnak, fontos állami intézmény vezetőjének vagy aktivistának például jellemzője, hogy közügyekben vesz részt, de egy tanárnak vagy orvosnak már nem. A magánemberekre nem vonatkozik a közszereplők megnövekedett tűrési kötelezettsége: azaz a személyiségi jogaik az általános szabályok szerint érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy általában csak engedéllyel lehet róluk felvételt készíteni, amelyet csak engedéllyel lehet nyilvánosságra hozni. Ettől függetlenül lehetnek olyan helyzetek, ahol közügyekben vesznek részt, például ha felszólalnak vagy részt vesznek egy tüntetésen (lásd előző pont).
Ezzel szemben, a közszereplők azok, akik a közügyek alakításával kapcsolatban szerepet vállalnak. Tipikusan ide tartoznak a politikusok, de rajtuk kívül is sokféleképpen vállalhat szerepet valaki a közügyek alakításával kapcsolatban, például aktivistaként. Azonban senkit sem tekintünk általánosan közszereplőnek, azaz a közszereplők sem minden helyzetben közszerepelnek. A politikusoknak, aktivistáknak stb. ugyanúgy van magánéletük, tehát az erre vonatkozó felvételeket sem lehet az engedélyük nélkül közzétenni.
A közfeladatot ellátók és a közhatalom gyakorlói esetében (például a rendőrök vagy egy polgármester) is elmondható, hogy általában készíthető róluk felvétel. Esetükben a nyilvánosságot az indokolja, hogy a polgárok, akik érdekében ellátják a feladatot, és akik nevében a hatalmat gyakorolják, ellenőrizhessék őket. Természetesen ez sem jelenti azt, hogy bármilyen helyzetben készíthető róluk felvétel, de itt a felvétel elkészíthetősége a főszabály.
Ha bizonytalan vagy abban, hogy valaki közszereplő vagy sem, keresd ingyenes jogsegélyszolgálatunkat a jogegely@tasz.hu címen.
Mikor és hogyan készíthetek felvételt bűncselekményről?
A bírói gyakorlat engedi a felvételkészítést, ha egy bűncselekményről akarsz bizonyítékot szerezni. Ehhez nem kell hozzájárulást kérni, hiszen az életszerűtlen lenne.
Az viszont fontos, hogy bár felvételt készíthetsz, azt csak arra a célra használhatod fel, hogy a feljelentés és bírósági eljárás során bizonyítékként szolgálhasson Azaz nem teheted közzé például a Facebookon vagy nem oszthatod meg a sajtóval.
Készíthetek engedély nélkül felvételt, ha utólag felismerhetetlenné teszem a szereplőket, és úgy teszem közzé a felvételt?
Ha elhomályosítod, vagy kitakarod a felvételen a személyek arcát, illetve eltorzítod a hangjukat, és ezzel valóban felismerhetetlenné válnak, akkor elkerülheted a felelősségrevonást.
Azonban az nem elég, ha valakinek kitakarod az arcát vagy eltorzítod a hangját, de a körülményekből továbbra is beazonosítható, hogy kiről van szó. Ha kitakarod az arcát, de felismerhető marad, mert például a kávéháza előtt áll és elhangzik, hogy ő a kávéház tulajdonosa, akkor hiába takartad ki az arcát, így is beazonosítható lesz.
Milyen szabályok vonatkoznak a közösségi médiás élőzésre (például Facebook vagy Instagram live)?
A live videókról nincs még kialakult bírói gyakorlat. Szerintünk ezeket a felvételeket is az általános szabályozás alapján kell kezelni, azaz ugyanúgy, mint más, a közösségi médiában közzétett videót. Ez azt jelenti, hogy az érintett hozzájárulására van szükség az élő közvetítéshez. Ez alól kivételt jelentenek a nyilvános események, például egy tüntetés közvetítése. De ebben az esetben is figyelned kell arra, hogy ne menj túl közel az élő közvetítés során a videóban megjelenő személyekhez, hogy elkerüld a tömegből való kiemelésüket.
A live videónak ráadásul van egy fontos hátránya: ha a résztvevők nem járultak hozzá a felvételhez, nem tudod kitakarni az arcukat, szemben a korábban felvett, és utólag megosztott videókkal.
Mi történik, ha engedély nélkül készítettem vagy tettem közzé valakiről felvételt, pedig kellett volna engedélyt kérnem?
Ha engedély nélkül készítettél vagy tettél közzé valakiről felvételt, polgári és büntetőeljárást indíthat ellened.
Polgári jogi eljárásban személyiségi jogi pert indíthat, amelyben többek között sérelemdíjat követelhet a személyiségi jogai megsértése miatt.
Büntetőeljárás pedig becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis kép- vagy hangfelvétel készítése vagy nyilvánosságra hozatala miatt indulhat ellened. Utóbbi természetesen csak abban az esetben releváns, ha a felvétel valóban alkalmas erre. Itt elsősorban nem a hozzájárulás hiánya ad alapot a büntetőeljárásra, hanem a felvétel hamissága. Személyes adattal visszaélés miatt is indulhat ellened büntetőeljárás, ha haszonszerzési céllal vagy jelentős érdeksérelmet okozva használod a felvételt.
Milyen lehetőségeim vannak, ha nem kértem engedélyt, de szerintem nem is kellett volna?
Sokszor a felvételeken szereplők nincsenek tisztában azzal, hogy közügyhöz kötődik a felvétel, ezért tévesen gondolják azt, hogy nem lehet róluk felvételt nyilvánosságra hozni. Más esetekben viszont közszereplők és a közhatalom gyakorlói tudatosan akarják elhallgattatni a kritikus hangokat, és ehhez jogi eljárásokat is használnak. Ilyenkor a bíróság fogja mérlegelni azokat a szempontokat, amiket korábban kifejtettünk. Ha felmerül, hogy jogi következménnyel kell számolnod, pedig egy közszereplőről készítettél felvételt, keresd jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen.
Készíthetek-e felvételeket bírósági tárgyaláson?
Erről részletesen a tárgyalások nyilvánosságáról szóló tájékoztatónkban olvashatsz.
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
