Milyen adókedvezmény jár a szülőknek és a fogyatékkal élőknek, és hogyan lehet ezeket igénybe venni?
Szülőként a következő adókedvezményeket veheted igénybe, ebben a sorrendben:
- négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK),
- 30 év alatti édesanyák kedvezménye,
- családi adókedvezmény.
Ha ezek közül egyszerre több adókedvezményre is jogosult vagy, akkor ebben a sorrendben tudod azokat érvényesíteni. Tehát például ha már kapod a 30 év alatti édesanyák kedvezményét, akkor nem kaphatsz családi adókedvezményt.
Ha a szülőknek járó adókedvezmények mellett a többi adóalap-csökkentő kedvezménytípust is figyelembe vesszük, akkor a teljes sorrend a következő:
- négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK),
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
- 30 év alatti anyák kedvezménye,
- személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- családi adókedvezmény.
Fontos, hogy ezek a kedvezmények nem alanyi jogon járnak. Ahhoz, hogy a kedvezményeket igénybe vehesd, meg kell felelned bizonyos feltételeknek is, amelyekről tájékoztatónkban részletesen írunk.
Hogyan működnek a szülőknek járó adókedvezmények?
A szülőknek járó adókedvezmények a személyi jövedelemadóra (szja) vonatkoznak. Az szja-t a jövedelmek után kell fizetni, 2025-ben a mértéke 15%. Szja-t kell fizetni például a munkabér, az egyéni vállalkozói tevékenység eredménye, vagy a lakás bérbeadásából származó jövedelem után.
Az adóalap az az összeg, amiből a fizetendő adót számolják. Ez lehet a megszerzett bevétel egésze (például munkabér esetén), vagy annak meghatározott költségekkel csökkentett része (például egyéni vállalkozói tevékenység esetén). Tehát ha a fizetésed bruttó 350 000 Ft, akkor az adóalap is 350 000 Ft lesz, a fizetendő szja pedig ennek a 15%-a, azaz 52 500 Ft. Ha ezt a 350 000 Ft-ot egyéni vállalkozóként kerested meg, és közben 50 000 Ft elszámolható költséged keletkezett, akkor az adóalap 300 000 Ft-ra csökken, a fizetendő adód pedig ennek a 15%-a, azaz 45 000 Ft. Látható tehát, hogy az adóalap 50 000 Ft-os csökkenése a fizetendő adó szintjén csupán 7500 Ft-os csökkenést jelent.
Az adókedvezmény azt jelenti, hogy ezt a támogatástípust nem az adóktól függetlenül, alanyi jogon kapod, hanem meg kell felelned bizonyos feltételeknek. Mivel a szülőknek járó adókedvezmények a személyi jövedelemadóhoz kötődnek, előfeltétele az igénybevételnek, hogy legyen olyan jövedelmed, ami után szja-t kell fizetned.
Az adókkal kapcsolatos kedvezményeknek két típusa van:
- Adójóváírás: ilyenkor az szja-t mindenképpen be kell fizetni évközben, de a következő évben visszaigényelhető egy része.
- Adóalapcsökkentő kedvezmény: A kedvezménnyel csökkenteni kell az adóalapot, és az adót a csökkentett adóalap után kell megfizetni, azaz magasabb lesz a nettó béred. Ha például a bruttó fizetésed 330 000 Ft, az adóalap 330 000 Ft lesz. Ha 30 000 Ft „adókedvezményben” részesülsz, az jellemzően adóalapcsökkentő kedvezményt jelent, tehát nem a fizetendő adód csökken 30 000 Ft-tal, hanem az adóalap. Ebben az esetben az adóalap 330 000 Ft helyett 300 000 Ft lesz, és 49 500 Ft szja helyett 45 000 Ft-ot kell fizetned. Azaz egy 30 000 Ft-os adókedvezmény csupán 4 500 Ft különbséget fog jelenteni a nettó béred tekintetében.
A kedvezményt kétféleképpen érvényesítheted:
- Befizeted az szja-t és utólag igényled vissza a kedvezményt, azaz az szja-bevallásodban érvényesíted a kedvezményt az előző adóévre.
- Eleve nem fizeted be az szja megfelelő részét, és már év közben magasabb lesz a nettó béred. Ha ezt választod, akkor a munkáltatód felé adóelőleg-nyilatkozatot kell tenned. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat. A munkáltató ez alapján levonja a kedvezményt a havi béredből, így eleve kevesebb szja-t kell fizetned havonta.
A szülőknek járó kedvezmények a második, azaz az adóalapcsökkentő kedvezménytípusba tartoznak.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)
Mikor jár nekem a NÉTAK?
Fontos, hogy a NÉTAK-ot csak nők vehetik igénybe. Férfiak akkor sem, ha a többi feltételnek megfelelnek és egyedül nevelik a gyerekeket. (A megkülönböztetés diszkriminatív lehet, de azt az Alkotmánybíróság jelenleg nem tudja vizsgálni, mert költségvetési kérdésnek tekinti.)
Akkor jár a NÉTAK, ha vér szerinti, vagy örökbefogadó anyaként legalább négy olyan gyermeket nevelsz,
- akik után családi pótlékot kapsz, vagy
- már nem kapsz családi pótlékot (mivel a gyerekek felnőttek), de legalább 12 éven keresztül kaptál.
A gyermekek számába beleszámít az is, aki után a családi pótlékra jogosultság a halála miatt szűnt meg.
Figyelembe vehető a felváltva gondozott gyermeked is, akit például válást követően a volt férjeddel heti váltásban neveltek.
Családi pótlékra szülőként akkor vagy jogosult,
- ha a gyermeked még tanköteles: annak az évnek a végéig, amelyikben a gyermek betölti a 16. életévét,
- ha ezután a gyermeked továbbtanul, akkor a 20. életévének betöltéséig továbbra is járni fog a családi pótlék,
- ha egy gyermek sajátos nevelési igényű, a családi pótlék a 23. életévének betöltéséig jár. A sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetéről szóló tájékoztatónkat itt találod.
A hatóság automatikusan nem látja, hogy a gyermek továbbtanul-e, így ezt igazolnod kell. A gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról szóló igazolást be kell nyújtanod annak az intézménynek, amelyik a családi pótlékot folyósítja (általában Magyar Államkincstár).
Az igazolás lehet:
- általános vagy középiskola esetén: az iskola által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,
- felsőoktatás esetén: a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás.
Az igazolást általában évente kérik, hogy folyamatosan ellenőrizni tudják a jogosultságot. Érdemes időben gondoskodni róla, hogy ne legyen fennakadás a családi pótlék kifizetésében.
Mikortól és meddig vehetem igénybe a NÉTAK-ot?
A NÉTAK-ra nem leszel jogosult attól kezdve, hogy valamilyen okból megszűnik a jogosultság alapfeltétele, azaz a négy gyermekesség. Ez jellemzően válás esetén fordul elő, ha például a négyből egy vagy több gyermek az apához kerül, és ezért az anya már kevesebb, mint négy gyereket nevel, és azoknál a gyerekeknél, akik az apához kerülnek, még nem volt meg a 12 évnyi családi pótlékra jogosultsága az anyának.
Hogyan vehetem igénybe a NÉTAK-ot?
A NÉTAK-ot évközben és azt követően, az adóbevallás benyújtásakor is kérheted.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatódnak (vagy kifizetődnek) benyújtott adóelőleg-nyilatkozatban kell kérned, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt.
- Az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét, és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de papíron is kitölthető és leadható a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat. Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem például megbízottként. Tehát leggyakrabban a munkáltató számít kifizetőnek (mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, például futárként, az a cég számít kifizetőnek, amelytől a fizetést kapod.
Milyen jövedelem esetén tudom igényelni a NÉTAK-ot?
- Bér és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
-
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- táppénz, CSED, GYED,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- végkielégítés (maximalizálva van),
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésért kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adott juttatás,
- választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenységéért (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) kapott juttatás.
- Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például:
-
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje,
- egyéni vállalkozó átalányadózása esetén az átalányban megállapított jövedelme,
- a mezőgazdasági őstermelőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- helyi önkormányzati képviselőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, megbízási vagy vállalkozási szerződésből származó jövedelme.
Nem vehető igénybe például ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, más magánszemélytől kapott jövedelemre (pl. életjáradék, vagy ha használt cikket – pl. használt gyerekruhát, vagy saját magad készítette terméket értékesítesz más magánembereknek).
Mekkora kedvezményt kapok a NÉTAK-kal?
A NÉTAK-nak nincs maximális mértéke, azokat a jövedelmeket, amelyek a kedvezmény alapját képezhetik, teljes mértékig adómentessé teszi. Ezek teljes összege levonható az adó alapjából, amiből utána az adó mértékét kiszámítják. Ez azt jelenti, hogy azoknál a jövedelemtípusoknál, amikre igénybe veheted, az adóalapot lenullázhatod. Mivel a NÉTAK nem minden jövedelemtípusra érvényesíthető, előfordulhat, hogy a NÉTAK mellett családi kedvezményt is igénybe vehetsz. Például, ha a munkabéred mellett ingatlanbérbeadásból bérleti díjat is szerzel, akkor a munkabérre NÉTAK-ot érvényesíthetsz, a bérbeadásból származó jövedelemre pedig családi kedvezményt vehetsz igénybe, mert erre a jövedelemre a NÉTAK nem érvényesíthető.
30 év alatti anyák kedvezménye
Milyen esetben vehetem igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét?
- Alapfeltétel, hogy 25 évnél idősebbnek, de 30 évnél fiatalabbnak kell lenned. Ez a szabály azért alakult így, mert 25 éves korod előtt a 25 év alattiak adókedvezményét veheted igénybe akkor is, ha gyermeket szülsz például 22 évesen.
Ha tehát 25 és 30 év közötti vagy, akkor két esetben járhat neked ez a kedvezmény:
- ha már van vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeked, vagy
- ha még nem született meg a gyermeked, de a várandósságod már elérte a 91. napot,
és utánuk családi adókedvezményre vagy jogosult. Erről a IV. pontban olvashatsz.
Ha 25 éves korod előtt gyermeked születik, attól a hónaptól vagy jogosult az adókedvezményre, amelyikben betöltöd a 25. életévedet, ha pedig 25 éves korod után esel teherbe, akkor attól a hónaptól, amikor a terhességed eléri a 91. napját.
Egyedülálló, házas és párkapcsolatban élő anyák egyaránt igénybe vehetik a kedvezményt.
Mikortól és meddig jár nekem a 30 év alatti anyák kedvezménye?
A 30 év alatti anyák kedvezményét leghamarabb
- az azt követő hónapban lehet igénybevenni, hogy betöltötted a 25. életéved, és
- annak a hónapnak az első napjától jár neked, amikor az igénybevétel valamelyik feltétele bekövetkezik (lásd: Milyen esetben vehetem igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét? kérdés).
A vége pedig annak az évnek az utolsó hónapja, amelyben betöltötted a 30. életéved. Tehát ha a 30. életéved idén márciusban töltötted be, akkor idén decemberig még jogosult lehetsz a kedvezményre.
Hogyan vehetem igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét?
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatódnak (vagy kifizetődnek) benyújtott adóelőleg-nyilatkozatban kell kérned, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt.
- Az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét, és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de papíron is kitölthető és leadható a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat. Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem például megbízottként. Tehát leggyakrabban a munkáltató számít kifizetőnek (mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, például futárként, az a cég számít kifizetőnek, amelytől a fizetést kapod.
Milyen jövedelem esetén tudom igényelni a 30 év alatti anyák kedvezményét?
- Bér és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- táppénz, CSED, GYED,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- végkielégítés (ennek mértéke maximalizálva van),
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésért kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adott juttatás,
- választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenységéért (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) kapott juttatás.
- Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például:
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje,
- egyéni vállalkozó átalányadózása esetén az átalányban megállapított jövedelme,
- a mezőgazdasági őstermelőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- helyi önkormányzati képviselőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, megbízási vagy vállalkozási szerződésből származó jövedelme.
Nem vehető igénybe például ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, más magánszemélytől kapott jövedelemre (pl. életjáradék, vagy ha használt cikket – pl. használt gyerekruhát, vagy saját magad készítette terméket értékesítesz más magánembereknek).
Mekkora kedvezmény jár nekem a 30 év alatti anyák kedvezményeként?
A NÉTAK-kal szemben ennek a kedvezménynek van felső határa: 2025-ben havonta 656 785 forint, ekkora összeggel lehet havonta maximum csökkenteni az adóalapot.
Ez azt jelenti, hogy ha a bruttó béred például 800 000 forint, akkor az adóalapod 143 215 forint, és ennek a 15 %-át fizeted szja-ként, azaz 120 000 forint helyett csak 21 482 forintot.
A felső határ mindig az előző éves bruttó átlagbérhez igazodik, amit a Központi Statisztikai Hivatal tesz közzé.
Családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény)
Milyen esetben kaphatok családi adókedvezményt?
A családi adó- és járulékkedvezmény is az adóalapcsökkentő kedvezménytípusba tartozik, azaz a gyerekekre tekintettel magasabb lesz a nettó béred.
Korábban csak az szja csökkentésére használhattad fel a családi kedvezményt. Ezt sokan kritizálták, mivel az alacsonyabb jövedelműek így nem tudták kihasználni a nekik járó teljes kedvezményt. Ezért 2014 óta ha alacsonyabb jövedelmed van, akkor egy bizonyos százalékig felhasználhatod a családi kedvezményt a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék terhére is. Ha tehát nincs elég szja-d a teljes kedvezmény érvényesítéséhez, akkor a fennmaradó rész 15%-a a társadalombiztosítási (tb) járulék terhére is érvényesíthető. A tb-járulék egy további összeg, amit a munkáltatód a bruttó béren felül fizet utánad a társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási alapok részére, mértéke az adóalap (tehát például a munkabéred) 17%-a. Például, ha a havi bruttó béred 400 000 Ft. A munkáltatód a bruttó bér mellett további költségekkel is számol, például a társadalombiztosítási járulékkal, amelynek mértéke 17%. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatód 68 000 Ft-ot fizet utánad a társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási alapokba (400 000 Ft x 0,17 = 68 000 Ft). Így a foglalkoztatásod nem csak 400 000 Ft-ba kerül a munkáltatódnak, hanem a járulékkal együtt összesen 468 000 Ft-ba.
A családi kedvezményre akkor lehetsz jogosult, ha
- saját háztartásodban nevelt gyermeked után családi pótlékot kapsz – lehetsz szülő, nevelőszülő, gyám vagy az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (utóbbit határozattal igazolhatod),
- nevelőszülőként, ha a gyermekkel együtt élsz, és legalább egy éve bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy a gyermek szülőjével, nevelőjével vagy gyámjával,
- várandós kismama vagy, a terhesség 91. napjától, erről szóló orvosi igazolással,
- várandós kismama vele közös háztartásban élő házastársa vagy, a kismama terhessége 91. napjától,
- rokkantsági járadékban részesülsz,
- olyan gyerek vagy, akinek családi pótlék saját jogán jár – ebben az esetben arra is lehetőség van, hogy a gyerek helyett vele egy háztartásban élő szülője, vagy ilyen rokona vegye igénybe a családi kedvezményt, de ezt a kedvezményt csak egy közös megegyezéssel kiválasztott családtag veheti igénybe. Közös megegyezés esetén az adóbevallásban meg kell jelölni annak az adóazonosító jelét, akivel meg akarod osztani a családi kedvezményt, illetve hogy mely jogosultsági hónapokra kívánjátok megosztani a kedvezményt.
A családi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a családi pótlékra jogosultság fennáll. Az igénybevételnek nem feltétele a családi pótlék folyósítása (hiszen azt kaphatja például a másik szülő is), elég, ha a magánszemély az előbb ismertetett szabályok szerint családi pótlékra lenne jogosult.
A kedvezményezett eltartottak, akik után igénybe veheted:
- aki után a szülők családi pótlékra jogosultak,
- a legalább 91 napos magzat után,
- aki családi pótlékra saját jogán jogosult,
- az a magánszemély, aki rokkantsági járadékban részesül.
Mikortól meddig kaphatom a családi kedvezményt?
A családi kedvezmény minden olyan hónapban jár, amikor legalább egy napig jogosult voltál rá, vagyis valamelyik feltétel legalább egy napig fennállt az adott hónapban.
Utoljára akkor fogod megkapni a családi kedvezményt, amikor az összes kedvezményezett eltartott után megszűnik a családi pótlékra való jogosultságod, praktikusan például az összes gyermeked elvégzi a főiskolát, vagy középiskola után dolgozni kezd.
Hogyan vehetem igénybe a kedvezményt?
A kedvezményt évközben és azt követően, az adóbevallás benyújtásakor is igénybe veheted.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatódnak (vagy kifizetődnek) benyújtott adóelőleg-nyilatkozatban kell kérned, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt.
- Az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét, és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de papíron is kitölthető és leadható a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat. Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem például megbízottként. Tehát leggyakrabban a munkáltató számít kifizetőnek (mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, például futárként, az a cég számít kifizetőnek, amelytől a fizetést kapod.
Ha elváltunk, akkor melyikünk kapja a családi kedvezményt?
Ha elváltatok, de a gyermeket a bíróság ítélete alapján felváltva gondozzátok, akkor a gyermek mindkettőtöknél kedvezményezett eltartott lesz. A kedvezményt azonban az elvált szülők (illetve az új házastársaik) csak 50%-ban fogják tudni érvényesíteni.
Ha a gyermeket felváltva gondozzátok, de a családi pótlékot csak az egyikőtök kapja, akkor a családi kedvezményt is csak ő veheti igénybe.
Kedvezmény megosztása:
A veled közös háztartásban élő, de családi kedvezményre nem jogosult élettársaddal nem tudod a kedvezményt év közben közösen érvényesíteni, de az évet követő szja-bevallásban megoszthatod vele a kedvezményt. Erre jellemző példa, ha az élettársaddal közösen neveled a korábbi kapcsolatodból származó gyermeked. A családi kedvezmény megosztása esetén az adóbevallásban meg kell jelölni annak az adóazonosító jelét, akivel meg akarod osztani a családi kedvezményt, illetve hogy mely jogosultsági hónapokra kívánjátok megosztani a kedvezményt.
Közös érvényesítés:
Ha a családi kedvezményre többen vagytok jogosultak, az adóelőleg-nyilatkozaton és az szja-bevallásban közösen kell nyilatkoznotok, hogy ki veszi azt igénybe. Ez akkor is kötelező, ha a kedvezményt teljes egészében csak az egyikőtök érvényesíti. Nem kell közös adóelőleg-nyilatkozatot benyújtanotok, ha elváltatok és felváltva gondozzátok a gyereket vagy gyerekeket, mert ilyenkor a kedvezmény 50-50 százalékát egymástól függetlenül érvényesíthetitek. Ha a téged megillető kedvezményt jelenlegi házastársaddal közösen érvényesíted, akkor vele kell közös adóelőleg-nyilatkozatot tenned.
Milyen jövedelem esetén tudom igényelni a családi kedvezményt?
- Bér és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
-
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- táppénz, CSED, GYED,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- végkielégítés (maximalizálva van),
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésért kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adott juttatás,
- választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenységéért (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) kapott juttatás.
- Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például:
-
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje,
- egyéni vállalkozó átalányadózása esetén az átalányban megállapított jövedelme,
- a mezőgazdasági őstermelőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- helyi önkormányzati képviselőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, megbízási vagy vállalkozási szerződésből származó jövedelme.
Amire nem vehető igénybe például: ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, más magánszemélytől kapott jövedelem.
Mekkora kedvezményt kaphatok a családi kedvezménnyel?
Ennek a kiszámolásához először meg kell néznünk azt, hogy kit tekintünk úgynevezett „kedvezményezett eltartottnak”. Kedvezményezett eltartott lehet:
- aki után a szülők családi pótlékra jogosultak,
- a legalább 91 napos magzat,
- aki családi pótlékra saját jogán jogosult,
- az a magánszemély, aki rokkantsági járadékban részesül.
Ettől különbözik az úgynevezett „eltartott” kategória. Ebbe a csoportba beletartozik minden kedvezményezett eltartott, és az olyan gyermekek is, akik egyébként nem jogosultak családi pótlékra, de a családi pótlék összegének megállapításakor figyelembe vehetők, mert például 17 évesek, de nem tanulnak tovább, tehát már nem tankötelesek, de még nem töltötték be a 18. életévüket.
A családi kedvezmény mindig kedvezményezett eltartottanként (gyerekekként) jár, de az összege az gyerekek számától függ.
Egy kedvezményezett eltartott után ekkora kedvezmény jár 2025-ben (július 1-től):
- ha egy eltartott van: 100 000 forint vonható le az adóalapból (a fizetendő adóból 15 000 forintot jelent)
- ha két eltartott van: 200 000 forint vonható le az adóalapból (a fizetendő adóból 30 000 forintot jelent)
- ha három eltartott van: 330 000 forint vonható le az adóalapból (a fizetendő adóból 49 500 forintot jelent).
Ezeket a számokat meg kell szorozni a kedvezményezett eltartottak számával egészen háromig, tehát az adókedvezmény mértéke maximum 990 000 forint, a fizetendő adóból 148 500 forint lehet. Ha például két gyereked van, a családi kedvezmény alapján 2025-ben gyerekenként 200 000 forint vonható le az adóalapból. Két eltartott esetén ez összesen 400 000 forint (2 x 200 000 Ft). Ez az adóalap csökkentése után a fizetendő adóból 60 000 forintot jelent (2 x 30 000 Ft). Így havonta ennyivel kevesebb adót kell fizetned.
Fogyatékkal élők személyi kedvezménye
Mikor jár nekem a fogyatékkal élők személyi kedvezménye?
Akkor tudod igénybe venni a személyi kedvezményt, ha
- bizonyos, jogszabályban meghatározott betegségekben szenvedsz (például hallási, látási, mozgásszervi fogyatékosság), és erről orvosi igazolásod van, vagy
- rokkantsági járadékot kapsz (a rokkantsági járadékról ebben a tájékoztatónkban olvashatsz bővebben), vagy
- fogyatékossági támogatást kapsz.
Az érvényesítés személyhez kötött, tehát ha fogyatékossággal élsz és nincs adóköteles jövedelmed, a kedvezményt más magánszemély, például szülőd, házastársad nem veheti helyetted igénybe.
Mikortól meddig kaphatom a személyi kedvezményt?
A kedvezmény először abban a hónapban jár, amikor kialakul a fogyatékosság. A személyi kedvezményt a betegségről szóló orvosi igazolás, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni, tehát az orvosi igazolás vagy határozat megszületésétől jár. Az orvosi igazolást a betegség, illetve fogyatékosság természetétől függően háziorvos, vagy szakorvos állíthatja ki, például látási fogyatékosság esetén a szemész.
A személyi kedvezmény visszamenőleg is igényelhető, amennyiben az orvosi igazolás, illetve határozat igazolja, hogy a fogyatékosság az adott időszakban fennállt. A kedvezményt az igazolás dátuma alapján visszamenőleg legfeljebb 5 évre lehet érvényesíteni. Ha tehát egy fogyatékosság évekkel korábban alakult ki, és erről most kapod meg az igazolást, a kedvezményt az előző évek adóbevallásainak önellenőrzésével visszakérheted.
Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de legalább hat évig meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybevétele.
Ha ideiglenes a fogyatékosság, akkor a személyi kedvezmény a gyógyulás hónapjáig jár. Ha azért kapsz kedvezményt, mert rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülsz, akkor addig jár a személyi kedvezmény is, amíg a rokkantsági járadék vagy a fogyatékossági támogatás (erről értesülsz a határozatból). Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint az, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a magánszemélynek időszakonként újabb orvosi felülvizsgálaton kell részt vennie. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető a kedvezmény.
Hogyan vehetem igénybe a kedvezményt?
A kedvezményt évközben és azt követően, az adóbevallás benyújtásakor is igénybe veheted.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatódnak (vagy kifizetődnek) benyújtott adóelőleg-nyilatkozatban kell kérned, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt.
- Az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét, és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de papíron is kitölthető és leadható a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat. Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem például megbízottként. Tehát leggyakrabban a munkáltató számít kifizetőnek (mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, például futárként, az a cég számít kifizetőnek, amelytől a fizetést kapod.
Milyen jövedelem esetén tudom igényelni a személyi kedvezményt?
- Bér és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
-
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- táppénz, CSED, GYED,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- végkielégítés (maximalizálva van),
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésért kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adott juttatás,
- választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenységéért (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) kapott juttatás.
- Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például:
-
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje,
- egyéni vállalkozó átalányadózása esetén az átalányban megállapított jövedelme,
- a mezőgazdasági őstermelőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- helyi önkormányzati képviselőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, megbízási vagy vállalkozási szerződésből származó jövedelme.
Amire nem vehető igénybe például: ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, más magánszemélytől kapott jövedelem.
Mekkora kedvezményt kaphatok a személyi kedvezménnyel?
A személyi kedvezmény a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével, azaz 2025-ben havi 96 900 forinttal csökkenti az adóalapot. Egy adóévre nézve 1 162 800 forinttal csökkenti az összevont adóalapot (bruttó jövedelmet).
Ez a fizetendő adó szintjén 2025-ben évi 174 420 forint kedvezmény, ennyivel kevesebb szja-t kell fizetned, tehát a kedvezmény érvényesítésével 2025-ben havonta 14 535 forinttal nő havonta a béred.
Fogyatékossággal élő személyek után járó emelt összegű családi kedvezmény
Mikor jár a fogyatékossággal élő személyek után járó családi kedvezmény?
Családi kedvezményt nemcsak a gyerekeiket nevelő szülők érvényesíthetnek, hanem a családi pótlékra saját jogán jogosult, és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyek is.
Erre a típusú családi kedvezményre tehát
- jogosult lehetsz te, ha rokkantsági járadékban részesülsz, vagy
- a veled egy háztartásban élő hozzátartozód.
A jogosultak közös döntése alapján tehát csak az egyikük lesz jogosult erre a kedvezményre, de gyakorlatilag „átengedhető” ez a fajta családi kedvezmény, ha például nem rendelkezel elég jövedelemmel annak érvényesítéséhez. A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély egyébként a családi kedvezmény számítása szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősül, a gyermekhez hasonlóan.
Saját jogán jogosult családi pótlékra az a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, akinek az iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.
Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az, aki:
- 18 évesnél fiatalabb, és
-
- jogszabályban meghatározott betegsége (például: siketnémaság, autizmus, végtagok hiánya vagy csonkoltsága) miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
- egészségi állapota nem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
- 18 évesnél idősebb, de az egészségkárosodása 18 éves kora előtt keletkezett, és
-
- munkaképességének legalább 67%-át elvesztette,
- legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett,
- 18 éves kora előtt történt esemény miatt fogyatékossági támogatásban részesül, és ez az állapota már legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag még legalább egy évig fenn fog állni.
Ha bizonytalan vagy, érdemes megkeresned az orvosodat, aki segíteni tud abban, hogy érvényesek-e rád ezek a feltételek. Ha az orvosod bizonytalan a szabályokban, akkor keresd fel a Magyar Államkincstárat és kérj tőlük segítséget.
Mennyi családi kedvezmény jár a fogyatékossággal élő eltartottak után?
Minden tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után az utánuk járó alap családi kedvezmény összege 100 000 Ft-tal nő. Ez fizetendő adóra átszámolva kb. havi 15 000 Ft extra kedvezményt jelent. Legtöbbször a családi pótlékra jogosult gyermek minősül kedvezményezett eltartottnak, de például a rokkantsági nyugdíjban részesülő felnőtt is annak számít.
Ennek megfelelően például, ha egy anya két kiskorú gyermeket nevel, akik közül az egyik súlyosan fogyatékos, a családi kedvezmény havi összege 500 000 Ft, mert a gyermekek után járó havi 2 x 200 000 Ft családi kedvezmény a beteg gyermek után további 100 000 Ft-tal emelkedik.
Hogyan vehetem igénybe a kedvezményt?
A kedvezményt év közben az adóelőleg-nyilatkozaton, az adóévet követően pedig az adóbevallásban, a fogyatékossággal élő kedvezményezett eltartott megjelölésével lehet igénybe venni.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatódnak (vagy kifizetődnek) benyújtott adóelőleg-nyilatkozatban kell kérned, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt.
- Az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét, és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de papíron is kitölthető és leadható a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat. Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem például megbízottként. Tehát leggyakrabban a munkáltató számít kifizetőnek (mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, például futárként, az a cég számít kifizetőnek, amelytől a fizetést kapod.
Első házasok kedvezménye
Kiknek jár az első házasok kedvezménye?
Az első házasok kedvezményére azok a házaspárok jogosultak, ahol a házastársak legalább egyike az első házasságát köti. A házaspárnak az a tagja is érvényesítheti a kedvezményt, akinek nem ez az első házassága. Annak nincs jelentősége, hogy a házasságkötés belföldön vagy külföldön történt, illetve a kedvezményt a bejegyzett élettársi kapcsolatot választó párok is hasonló módon igénybe vehetik.
A kedvezményt először a házasságkötést követő hónapon vehetitek igénybe, és egészen a házasságkötést követő 2 évig (24 hónapig) tart.
Mennyi az első házasok kedvezménye?
Az első házasok kedvezménye az összevont adóalap összegét csökkenti. A kedvezményre jogosult házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény havonta 33 335 Ft. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta összesen 5000 Ft-tal lesz több a nettó keresetetek.
Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. Ha csak a házaspár egyik tagja 25 év alatti, akkor az első házasok kedvezménye a házasságkötést követő hónaptól érvényesíthető.
Hogyan vehetem igénybe a kedvezményt?
A kedvezményt – hasonlóan a családi kedvezményekhez – év közben adóelőleg-nyilatkozattal, az adóévet követően pedig az adóbevallásban érvényesítheted.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatódnak (vagy kifizetődnek) benyújtott adóelőleg-nyilatkozatban kell kérned, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt.
- Az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét, és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de papíron is kitölthető és leadható a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat. Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem például megbízottként. Tehát leggyakrabban a munkáltató számít kifizetőnek (mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, például futárként, az a cég számít kifizetőnek, amelytől a fizetést kapod.
Jogszabályok
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény:
- Az összevont adóalap – 16. § – 29. §
- A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye – 29/D. §
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye – 29/F. §
- 30 év alatti édesanyák kedvezménye – 29/G. §
- Személyi kedvezmény 29/E. §
- Első házasok kedvezménye 29/C. §
- Családi (adó)kedvezmény 29/A. – 29/B. §
- Adóelőleg megállapítása, bevallása, és megfizetése – 46. § – 49. §
- A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény:
- Családi pótlék – 7. – 15. §
- A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény:
- Családi járulékkedvezmény – 34. – 36. §
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- A bevallás szabályai – 50. § (2) bekezdés 6. – 8. pont
- Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet
- A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet
- A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet
