Iskolák fenntartóváltása
Habár az iskolák fenntartása elsősorban az állam feladata, lehetőség van arra, hogy egyház vagy más személy (alapítvány, egyesület stb.) átvegyen iskolákat, átvállalja azok fenntartását. Eddig elsősorban egyházak vettek át iskolákat az államtól, de a közelmúltban több olyan eset is volt, amikor nem egyház, hanem más személy (pl. felsőoktatási intézény) jelentkezett az iskolánál, hogy átvenné annak fenntartását. Ezekben az esetekben kérdésként merülhet fel, hogy ki dönthet az átadásról, milyen speciális szabályokkal kell számolniuk az iskolában maradóknak, valamint, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik ragaszkodnak a vallásilag és világnézetileg semleges oktatáshoz.
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
Az iskolánkat lehet, hogy átadják valamelyik egyháznak (más nem állami szervezetnek). Ez hogy lehetséges? Nem az állam feladata lenne az iskolák fenntartása?
A közoktatási feladatok ellátásáról és az oktatási rendszer megalkotásáról és fenntartásáról az államnak kell gondoskodnia. Az állam által megalkotott oktatási rendszerrel kapcsolatban alapvető elvárás, hogy biztosítsa mindenki számára a vallásilag és világnézetileg semleges oktatás lehetőségét.
A köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény, „Nkt.”) értelmében ugyanakkor az állam közoktatási feladatait nem csak állami intézmény fenntartásával, hanem egyházi iskola vagy magániskola útján is elláthatja. Ebben az esetben az állam közoktatási feladatait „kiszervezi”. Ilyenkor azonban többletkövetelményeket határoz meg az adott egyházi vagy magániskolával szemben. Vagyis az állam köznevelési feladatait ellátó egyházi vagy magániskoláknak tartaniuk kell magukat bizonyos szabályokhoz, amelyek más egyházi, magániskolákra nem vonatkoznak. Így például el kell látniuk a kötelező felvételt biztosító iskolák feladatait (lásd 4. kérdés). Ha a kiszervezés vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett iskolához történik, akkor az állam köteles biztosítani, hogy a szülő aránytalan teher nélkül járathassa gyerekét másik iskolába (lásd 3. kérdés).
Ha egy iskolát az állam átad valamelyik egyháznak, akkor a fent leírt kiszervezés történik meg; az egyház és az állam megállapodása alapján az egyházi iskola látja el a köznevelési feladatokat.
Ki dönt az iskola átadásáról? Megkerülhető a diákok és szülők közössége?
Az iskola akkor adható át vallási illetve világnézeti szempontból elkötelezett fenntartónak (például egyháznak), ha az iskola szülői, illetve tanulói közösségének többsége ezt támogatja. A támogatáshoz a szülők, illetve nagykorú tanulók többségének szavazata szükséges. Kiskorú tanulók esetén a szülők, nagykorú tanuló esetén a tanulók maguk jogosultak szavazni. A döntés tehát nem mehet végbe a szülők és a tanulók feje felett.
Az átadásról, és az ezzel szükségképpen járó köznevelési szerződés megkötéséről az illetékes tankerület javaslatára a miniszter dönt. A minisztérium (Belügyminisztérium – BM) álláspontja szerint erre csak „alulról jövő állampolgári kezdeményezés” alapján kerülhet sor, vagyis ha egy egyház jelzi, hogy szívesen átvenné az iskola fenntartói feladatait.
Csak akkor kell kikérni a szülők (nagykorú tanulók) véleményét, ha egyház veszi át az iskolát? Mi a helyzet akkor, ha egyéb fenntartó jelentkezik be az iskola átvételére?
A köznevelési törvény szerint az állami fenntartásban működő intézmény nem lehet vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, a nem állami intézmény (bármelyik nem állami intézmény) viszont bármikor dönthet úgy, hogy vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként fog működni. Ezért a törvény minden nem állami intézményre úgy tekint, mint amely vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytat, hiszen erre bármikor lehetősége van. A törvénynek ez a szemlélete független attól, hogy egyébként az intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett intézményként határozza-e meg saját magát, illetve attól is, hogy folytat-e ténylegesen vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést. Összegezve tehát: a törvény értelmében nemcsak az egyház, hanem bármely más nem állami fenntartó által fenntartott iskola vallási, világnézeti szempontból elkötelezett, illetve vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést folytat.
Tekintettel arra, hogy a törvény kifejezetten említi a “világnézet”, a “világnézeti tekintetben elkötelezett intézmény” és a “világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó” kifejezéseket, a törvény említett előírásait nemcsak akkor kell alkalmazni, ha egyház vagy vallási egyesület veszi át az intézményt. A világnézeti elköteleződés ugyanis nem kizárólag vallási meggyőződés lehet; egy nem vallási jellegű fenntartó is közvetíthet ugyanis meghatározott, nem vallási jellegű meggyőződést.
Ha tehát az intézményt nem állami fenntartó veszi át, akkor a törvény úgy ítéli meg, hogy itt vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelés lesz (mert erre bármikor lehetőség van). Az intézmény pedig “akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja”. Ez azt jelenti, hogy valamennyi olyan esetben, amikor az iskola fenntartását nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási egyesület vagy más személy vagy szervezet veszi át, ehhez szükség van a szülők, illetve tanulók többségének támogatására.
Ez nem pusztán véleménynyilvánítási, hanem döntési jogkör. Ha nincs meg a támogatás, akkor az iskola nem adható át, és ahogy az előzekben említettük, a támogatás nem kizárólag az egyház általi átvétel esetében, hanem bármely nem állami fenntartó általi átvétel esetében szükséges.
Hogyan kell a szülőknek (nagykorú tanulóknak) szavazniuk a fenntartóváltásról?
A köznevelési törvény kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az intézmény másik fenntartónak való átadásához az szükséges, hogy a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogassa. Ebből álláspontunk szerint az következik, hogy ezt a támogatást közvetlenül maguknak a szülőknek, illetve tanulóknak kell megadniuk. Ennek a követelménynek tehát nem felel meg az a megoldás, hogy a szülők (tanulók) maguk közül képviselőt vagy képviselőket választanak, majd ezek a képviselők hoznak döntést a fenntartóváltásról. Ezt azért sem tartjuk jogszerűnek, mert ilyen képviselet esetén nem tisztázott, hogy a képviselőnek szabad döntése van, vagy az őt megválasztók (pl. osztályközösség vagy adott osztályközösséghez tartozó tanulók szülei) álláspontját kell képviselnie. Nem tisztázott az sem, hogy ha mindkét álláspont jelen van a képviselőt megválasztó csoportban, akkor ezt hogyan közvetíti a képviselő saját söntése során, és kérdéses, hogy biztosított-e az arányos képviselet, vagyis végső soron minden érdekelt szavazata egyenlő-e.
Úgy látom, hogy a szülők és a diákok nagy része támogatná az iskolánk átadását az egyháznak. Mit tehetek, ha nem akarom egyházi iskolába járatni gyerekemet?
Az iskolarendszernek mindenki számára biztosítania kell a vallásilag és világnézetileg semleges oktatást, méltányos feltételek között. Ha egy iskola egyházi fenntartásba kerül, az állam köteles a szülőnek biztosítani, hogy aránytalan teher nélkül és változatlan színvonalon hozzáférjen a vallásilag és világnézetileg semleges oktatáshoz.
A törvény alapján aránytalan teher, ha az iskolába járás az átlagoshoz képest jelentősen nehezebb vagy jelentős költségnövekedést okoz a tanulónak vagy a szülőnek. Például aránytalan teher lenne, ha a családnak nap mint nap saját költségén egy másik településre kellene eljuttatnia gyerekét, hogy egy világnézetileg semleges iskolába járhasson. Vagyis az iskolát csak akkor lehet átadni az egyháznak, ha az állam biztosítja, hogy a semleges oktatást előnyben részesítő gyerekek aránytalan nehézségek nélkül semleges oktatáshoz jussanak, így például nem növekedhetnek meg túlzottan az iskolába jutás költségei, vagy az iskolához utazás időtartama. Ennek általános iskola és középiskola esetében eltérő eszközei lehetnek.
- Amikor az állam átad egy általános iskolát egy egyháznak, mindig kijelöl egy másik – világnézetileg semleges – iskolát, amelynek kötelező felvennie az egyházi oktatás helyett a világit választó tanulókat. Ez a kötelező felvételt biztosító iskola rendszerint az egyháznak átadott iskola viszonylagos közelében van, de nem feltétlenül ugyanazon a településen. A kötelező felvételt biztosító iskolába (lásd 4. kérdés) való eljutásról az államnak kell gondoskodnia. Az utaztatást az állam jellemzően iskolabusz formájában biztosítja.
- Ha az állam egy középiskolát ad át, az államnak akkor is gondoskodnia kell, hogy a tanulókra, szülőkre ne háruljon aránytalan teher. Középiskolák esetében azonban nincs kötelező felvételt biztosító iskola (lásd 4. kérdés), vagyis a tankerületnek más módon kell biztosítania, hogy ne származzon az átadásból aránytalan teher. Az iskolabusz ebben az esetben is kézenfekvő megoldás.
Emellett az iskolaátadás után az oktatást változatlan színvonalon kell biztosítani – azoknak is, akik az iskolában maradnak, és azoknak is, akik helyette a világnézetileg semleges iskolát választják. Az állami iskolafenntartó – az illetékes tankerület – csak akkor tehet javaslatot a miniszternek az iskola átadására, ha az oktatást változatlan színvonalon biztosítja a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett oktatást igénylő tanulók számára.
Még korábban az egyház átvette a településünkön lévő iskolát. Melyik lesz az új kötelező felvételt biztosító iskola?
Az ország fel van osztva földrajzi körzetekre, minden körzethez tartozik egy általános iskola. Ez az iskola köteles felvenni a körzetébe tartozó – azon a földrajzi területen lakó – gyerekeket, vagyis ez az iskola lesz a kötelező felvételt biztosító iskola.
Kötelező felvételt biztosító iskolákról csak általános iskolák esetében beszélhetünk, középiskolák esetében nem. Középiskolai szinten nincs olyan kapcsolat meghatározott tanuló és meghatározott intézmény között, amely alapján az iskolának kötelező lenne felvennie a tanulót.
Ha a tanuló kötelező felvételt biztosító iskolája egyházi fenntartásba került, „megkettőzödik” a kötelező felvételt biztosító iskola:
- a korábbi állami iskolából alakult egyházi iskola is köteles felvenni a körzetében lakó gyerekeket;
- a kormányhivatal által kijelölt másik állami általános iskola is köteles felvenni a körzetben lakó gyerekeket.
A kormányhivatal ilyenkor módosítja az általános iskolákhoz tartozó körzethatárokat: a „kieső” (tehát egyházivá vált) általános iskola körzetét hozzácsatolja egy másik általános iskola körzetéhez. Ez az „új” kötelező felvételt biztosító állami általános iskola szintén köteles felvenni a körzetbe tartozó gyerekeket. A kormányhivatalnak a döntés előtt be kell szereznie az érintett önkormányzat/önkormányzatok, valamint a területileg illetékes tankerület véleményét. Ahogy az előző kérdésnél leírtuk, ekkor az új iskolában változatlan színvonalon és aránytalan teher nélkül kell biztosítani a semleges oktatást.
Ha tehát az iskolát korábban átvette valamelyik egyház, a szülő két intézmény közül választhat, mindkettőnek kötelező felvenni a gyerekét. Az egyik a kormányhivatal által kijelölt új iskola a másik pedig az átvett egyházi iskola.
Az iskolánk egyházi fenntartású lett. Milyen eltérő szabályokkal kell számolnunk?
Az állami iskoláknak az ismereteket világnézetileg és vallásilag semlegesen kell közvetíteniük. Az egyházi iskolák ezzel szemben vallásilag és világnézetileg elkötelezettek lehetnek.
Ennek legfontosabb elemei, hogy az iskola
- a felvételi eljárás keretében vizsgálhatja, hogy a tanuló elfogadja-e az adott vallást;
- a pedagógiai programjába beépítheti a vallási elkötelezettségének megfelelő ismereteket;
- helyi tantervébe hitoktatást építhet be;
- szabályzataiban (SZMSZ, házirend) a vallási tanításokkal összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat , hitéleti tevékenységeket írhat elő (például misére járás);
- az etika tantárgyat kiválthatja hittannal, így adott esetben csak hittant választhat a szülő.
Úgy tudtam, hogy választani lehet hittan és erkölcstan között. Az iskolában mégis azt mondták, hogy csak hittan van. Hogy lehet ez? Kérhetünk felmentést a hittanóra alól?
Az általános iskolában a gyereknek kötelező vagy etikát, vagy az ehelyett választható, egyház által szervezett hittant vagy erkölcstant tanulnia.
- Világi etika oktatást az állami általános iskolának is kell biztosítania.
- Állami általános iskolákban ezenkívül arra is van lehetőség, hogy a hittan vagy erkölcstan oktatáson valamelyik egyház szervezésében vegyen részt a gyerek. Erről a szülő jogosult dönteni.
Középiskolában a nemzeti alaptanterv („NAT”) tartalmaz egy etika műveltségi területet, olyan témakörökkel mint például „az erkölcsi gondolkodás alapjai”, „törvény és lelkiismeret”, stb. Az iskola jogosult dönteni, hogy ezeket vagy önálló etika óra keretében tanítja, vagy beépítik más tantárgyakba, így például az irodalomba. Állami iskola azonban nem építheti be ezeket az ismereteket hittanórába, vagyis nem teheti kötelezővé a hittanóra látogatását.
A köznevelési törvény azonban az egyházi iskoláknak megengedi, hogy kiváltsák az etika tantárgyat hittannal. Ha az egyházi iskola él ezzel a lehetőséggel, a szülő, tanuló nem választhat, muszáj hittant tanulnia. Tehát ha a gyerek egyházi iskolába jár, úgy lehetséges, hogy kötelező számára a hittan tanulása. Állami iskolában azonban ez semmiképpen sem tehető kötelezővé.
Ha a hittan kötelező tanóra az igazgatótól lehet felmentést kérni az órák látogatása alól – azonban nem a tárgy elvégzése alól. A felmentésre akkor van lehetősége az igazgatónak, ha a gyerek egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete miatt szükség van erre. Ebben az esetben a tanulónak az adott tárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon.
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
