Kényszerítő eszközök alkalmazása
A tudástár anyagai a tiltakozz.tasz.hu oldalról frissülnek, így egy részük még hiányos.
Paprikaspray, könnygáz, sokkoló – hogyan léphet fel a rendőrség egy tüntetésen? Milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak, és mit tehetsz, ha rendőri bántalmazás áldozatává válsz?
Mikor és milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat a rendőrség?
A kényszerítő intézkedések szabályai a rendőrségi törvényben találhatók. A kényszerítő intézkedések közül a tüntetésekkel kapcsolatban a testi kényszert, a bilincselést, a vegyi eszközöket (paprikaspray) és az elektromos sokkolót érdemes megemlítenünk, mint amelyeket a gyűlés résztvevőivel szemben alkalmazhat a rendőr. Amikor egy tüntetés erőszakossá válik, a rendőrség nemcsak egyszerűen feloszlathatja a gyűlést, hanem tömegoszlatást is végezhet, ami egy speciális rendőrségi kényszerintézkedés (az oszlatási okokról itt olvashatsz bővebben). Ehhez a fentieken túl további kényszerítő eszközöket is alkalmazhat: vízágyút, pirotechnikai eszközöket, könnygázt. (A gumilövedék használata a 2006-os rendőrségi fellépések tapasztalatai nyomán ma már tilos. Egyébként, ha bárki kérdezné, tudj róla, hogy 2006-ban ezt csinálta a TASZ.)
Az általános szabály az, hogy ezeket csak akkor alkalmazhatja a rendőrség, ha valaki ellenszegül az intézkedésnek. Ha tehát együttműködő vagy a rendőrséggel, eleget teszel a rendőri felszólításnak, akkor nem alkalmazhatnak veled szemben kényszerítő intézkedést vagy eszközt. Ha passzívan tiltakozol, azaz mindössze nem teszel eleget a rendőri felszólításnak, a testi kényszer az arányos eszköz, amit alkalmazhatnak veled szemben. Ha aktívan ellenszegülsz (pl. megdobálod a rendőröket), akkor nemcsak komolyabb kényszert kockáztatsz, hanem azt is, hogy hivatalos személy elleni erőszak elkövetése miatt vonnak felelősségre.
Alkalmazhatnak velem szemben kényszert figyelmeztetés nélkül?
A rendőrnek kötelessége intézkedni, ha a közbiztonságot, a közrendet sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel (például fizikai támadást), illetve ilyet a tudomására hoznak. Egy tüntetésen előfordulhat ilyen, ekkor a rendőrség nem mérlegelhet, muszáj intézkednie. Az intézkedés elsősorban a tömegből való kiemelést és igazoltatást jelent, kényszerítő eszközöket a rendőr csak az ellenállás megtörésére vagy támadás elhárítására alkalmazhat.
A rendőrségnek a kényszerítő eszközök alkalmazása előtt jól hallható és érthető módon figyelmeztetni kell erre a tüntetőket. Ez alól kivételt jelent, ha például a rendőrt megtámadják, és gyorsan kell cselekednie. Az előzetes figyelmeztetés azért lényeges, mert számos kényszerítő vagy tömegoszlató eszköz diszkriminatív hatású: például a könnygáz káros hatásait olyanok is elszenvedik, akik nem követtek el jogsértést (békés tüntetők, járókelők, újságírók), vagy akikkel szemben kifejezetten tilos volna bevetni (gyerekek, idősek, tüdő- vagy bőrbetegségben szenvedők, terhes nők). A figyelmeztetés elmaradása tehát jogsértővé teheti a kényszerítő eszköz alkalmazását, de ha a figyelmeztetés elhangzott, és a rendőrség hagyott időt a helyszín elhagyására, akkor általában még a békésen tüntető személy sem tehet panaszt arra, hogy vele szemben kényszerintézkedést alkalmaztak.
Ha a rendőrség a teljes tüntetés feloszlatása mellett dönt, akkor az oszlatásra használt eszközök alkalmazása előtt mindenki által jól hallhatóan, többször is fel kell hívnia erre a figyelmet és fel kell szólítania a tüntetőket a helyszín elhagyására, mielőtt intézkedni kezd.
Mitől függ, hogy milyen kényszerítő eszközt alkalmaz a rendőr?
Bár a rendőröknek nagy szabadságuk van abban, hogy megválasszák, milyen kényszerítő eszközt alkalmaznak, a Rendőrségi törvény és a Szolgálati Szabályzat is szigorú követelményeket ír elő az alkalmazásukra. Ha ezeket nem tartja be egy rendőr, panaszt tehetsz ellene, súlyos esetben pedig akár fel is jelentheted hivatali bűncselekmény elkövetése miatt (ilyen pl. a bántalmazás hivatalos eljárásban, Btk. 301. §).
A legfontosabb, hogy a rendőrségnek az eljárás során szem előtt kell tartania az arányosság követelményét. Ez azt jelenti, hogy a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban az intézkedés céljával, illetve több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amelyik az érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Például ha valami megoldható testi kényszer alkalmazásával, akkor nem használhat sokkolót.
A rendőrségnek kerülnie kell a sérülés okozását is, de ha valaki az intézkedés során mégis megsérül, a rendőrségnek gondoskodnia kell arról, hogy a sérültet orvos ellássa, vagy ha kórházba kerül, a sérült hozzátartozója vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.
Ha az ellenszegülés megtört, a törvény szerint a rendőrnek fel kell hagynia a kényszerintézkedéssel.
Készíthetek felvételt a rendőri intézkedésről?
Igen! A rendőr az intézkedés során az állam nevében jár el, így róla kép és hangfelvétel is készíthető. Ezek a felvételek később fontos bizonyítékokként szolgálhatnak, ha mondjuk egy panaszeljárásban meg akarod kérdőjelezni az intézkedés jogszerűségét. Arra azonban fokozottan oda kell figyelned a felvételkészítés során, hogy eljárása dokumentálásával ne akadályozd a rendőrt. A felvételkészítésről itt olvashatsz részletesebben.
Hogyan juthatok jogorvoslathoz, ha indokolatlanul alkalmaz kényszert a rendőr?
A rendőrségi törvény kétféle panaszeljárást is biztosít, ha úgy érzed, hogy a rendőri intézkedés végrehajtása vagy annak elmulasztása jogsérelmet okozott. Egyrészt panasszal fordulhatsz az intézkedést végrehajtó (elmulasztó) rendőri szervhez. Ekkor a rendőri szerv vezetője kivizsgálja a panaszt, és annak vagy helyt ad, vagy elutasítja azt. Utóbbi esetben fellebbezhetsz a felettes szervhez, és ha ott is elutasítják a panaszodat, akkor a panasz elutasítását bíróságon támadhatod meg.
A másik lehetőség az, hogy a panaszodat az alapvető jogok biztosának küldöd el, és azt kéred, hogy vizsgálja ki az esetet, majd az országos rendőrfőkapitány bírálja el a panaszt. A panasz elutasítása esetén itt is kérheted a bírósági felülvizsgálatot.
Fontos, hogy a panaszeljárásban a rendőri intézkedések alkalmazását és végrehajtását kifogásolhatod. Ha a tüntetés feloszlatását tartod jogellenesnek, akkor egyből pert indíthatsz – erről itt olvashatsz részletesebben.
Ezeknek a kényszerítő eszközöknek vannak káros hatásaik?
A kényszerítő és tömegoszlató eszközök fajtáival, működésükkel és egészségügyi hatásaikkal sokáig nem foglalkoztak, mert megtévesztő módon ezeket “nem-halálos” [non-lethal] eszközöknek nevezik. Az utóbbi években azonban jogvédő szervezetek és orvosok egyre inkább kimutatták, hogy ezek is lehetnek halálosak, ezért pontosabbak vagyunk, ha “kevésbé halálos” [less-lethal] eszközöknek nevezzük ezeket. Ezen a honlapon részletesen is olvashatsz arról, hogy milyen súlyos károkat tudnak okozni ezek az eszközök.
Magyarországon azonban a kényszerítő eszközök alkalmazása nagyon ritka. A 2006-os rendőri fellépések óta csak szórványosan fordult elő, hogy paprikaspray-t használtak, tipikusan olyan esetben, amikor a rendőrsorfal már nem tudta a nyomakodó tömeget távolabb tartani. Azokban az esetekben, amikor a tüntetés közúton, hídon, villamosvonalon, stb. zajlik, és a tiltakozók a rendőrség felszólítása ellenére sem hagyják el ezt a helyszínt, hanem inkább leülnek és passzív ellenállást tanúsítanak, akkor a rendőrök jellemzően a testi kényszer eszközéhez nyúlnak: többen megfogják a tüntetőket, és igyekeznek kivonszolni őket a járdára, ilyen esetben sokkolót csak egy-két esetben alkalmaztak. (A fájdalmak elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogy ha az aszfalton ülve tiltakozol addig, amíg a rendőrök el nem visznek, akkor a karjaidat a felhúzott térded alatt kulcsold össze.)
