Nyilatkozat

Nem egyszer elhangzott, hogy a kormány a drogok legalizációjára készül. Politikusok nyilatkozatai azt a látszatot keltik, mintha a törvényjavaslat elfogadása esetén az iskolai drogfogyasztás és terjesztés enyhébb megítélés alá esne, mint az egyéb helyszíneken való elkövetés. A fenti állításoknak valójában semmi közük sincs a Javaslathoz. Nem igaz, hogy az új törvény egyéb helyszíneknél enyhébben büntetné az iskolai drogozást- vagy terjesztést. Nem igaz, hogy a készülő törvény legalizálná a droghasználatot, végül nem igaz az sem, hogy kiskapu nyílna a törvényben a drogkereskedők számára.

Jelen nyilatkozat aláírói úgy érezzük, hogy a közvéleménynek joga van megtudni, mi is az igazság a jelenleg hatályos drogtörvénnyel és a készülő változtatással kapcsolatban.

• Igaz, hogy a jelenlegi törvény csak a kábítószerfüggőknek teszi lehetővé az elterelés választását a büntetőeljárás helyett – függőnek azonban a szigorítás óta csak az elkövetők kb. 15 %-a minősült, 85 % esetében tehát a jelenlegi törvény szerint nagyobb érdek fűződik a büntetéshez, mint a gyógykezeléshez.
   
• Igaz, hogy az 1999-es szigorítás óta közel 20 %-al nőtt a bejelentések alapján indított büntetőeljárások száma, s igaz az is, hogy a bejelentések több mint 50 %-a valamilyen oktatási intézményből érkezik a rendőrségre.
   
• Igaz, hogy a szigorítás óta jelentősen nőtt a fiatalkorúak aránya a büntetőeljárások alanyai között, s igaz az is, hogy az eljárások közel 30 %-ában diákokat és tanulókat vonnak felelősségre a bűnüldözők.
   
• Igaz, hogy az esetek többségében nem kilókkal üzletelő drogdílereket kapnak el, hanem csekély mennyiséggel visszaélő fogyasztókat. Az eljárások 75 %-a kizárólag személyes megszerzés vagy fogyasztás miatt indul.
   
• Igaz az, hogy azt a 16 éves gimnazistát, aki barátjának ingyen az iskola mellett továbbadja a marihuánás cigarettát, jelenleg 5-10 évig terjedő börtönre lehet ítélni, s igaz az is, hogy a mostani változtatás e magatartásra “csak” 3 évig terjedő börtönt tenne lehetővé, de az iskolák környéki drogkereskedőket továbbra is 5-10 éves börtönnel lehet majd súlytani.
   
• Igaz, hogy jelenleg az a 18 és fél éves diák, aki 17 éves osztálytársának egy adag kábítószert átad, 5-10 éves börtönbüntetésre számíthat, és igaz az is, hogy a Javaslat változtatna ezen a paragrafuson.
   
• Igaz az, hogy a magyar középiskolások közel 30 %-a kipróbált már valamilyen kábítószert, és ezen nem változtat az a tény sem, hogy ők – mivel nem drogfüggők – jelenleg nem választhatják az elterelést.
   
• Igaz, hogy a Javaslat jóval szélesebb körben biztosít lehetőséget az elterelésre, mint ahogy igaz az is, hogy a drogkérdésben a valós társadalmi érdekeket szem előtt tartó államnak egyszerűen nem fűződhet nagyobb érdeke a kábítószert kipróbáló vagy alkalmanként használó fiatalok megbüntetéséhez, mint gyógykezelésbe vagy tanácsadó szolgáltatásba irányításához.

Az oktatásban, az egészségügyben, s az emberi jogok védelmének érdekében dolgozó szakemberekként tisztában vagyunk azzal, hogy a kábítószerek fogyasztása komoly problémát jelent társadalmunkban. Tudjuk azonban azt is, hogy a kábítószerkérdéssel kapcsolatos felelőtlen és valótlan nyilatkozatok sokszor nem kevésbé károsak, mint maguk a drogok. Úgy érezzük, hogy a drogprobléma megoldásához elengedhetetlenül szükség van arra, hogy a kérdéssel kapcsolatos társadalami párbeszédet ne a félelmek, az előítéletesség és a tudatlanság, hanem a valódi szakmai érveken alapuló vita határozza meg.

Budapest, 2002. november 28.

dr. Gerevich József, elnök
Drogambulanciák Szakmai Szövetségének Tanácsa

dr. Csorba József, elnök
Magyar Narkológiai Társaság

Horn György, elnök
Alapítványi és Magániskolák Egyesülete

Dénes Balázs, jogász
Társaság a Szabadságjogokért