A civiltörvény el fog bukni!

A magyar kormány 2013 óta folytat háborút a tőle függetlenül működő civil szervezetek ellen.

A civiltörvényt megelőzte több lejárató kampány, a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben közigazgatási és büntetőeljárások is indultak már civilek ellen. Ezek kivétel nélkül azzal zárultak, hogy a civil szervezetek nem követtek el semmilyen jogsértést.

Mindezt kiegészíti egy évek óta tartó és egyre erősödő  háborús retorika a kormánypropaganda részéről, amiben a jogvédő civil szervezeteket külföldről támogatott külföldi ügynököknek bélyegzik, akiket nem akarnak Magyarországon látni.

2017. június 13-a egy szégyenteljes nap Magyarország történelmében. Az Országgyűlés e napon fogadta el orosz és izraeli mintára azt a törvényt, ami a magyar kormánytól függetlenül működő civil szervezeteket azzal vádolja, hogy külföldi érdekeket képviselnek.

“Teljes félreértelmezése a demokráciának, hogy a kormányt megválasztjuk négy évre, az pedig azt csinálhatja, amit gondol, más pedig ne szóljon bele ebbe.” /Kapronczay Stefánia, TASZ/
De miről szól a civiltörvény?

A TASZ bojkottál. A jogsértő civiltörvény el fog bukni 1x1

A ma elfogadott törvény azoknak a szervezeteknek ír elő kötelezettséget, amelyek évente legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről. Az ilyen szervezeteknek három kötelezettségük lesz:

  • Be kell jelenteniük a bíróságnak azt, hogy külföldről támogatott szervezetté váltak. Nyilvános lista is készül ezekről a szervezetekről.
  • Az érintett szervezeteknek a honlapjukon és kiadványaikon fel kell tüntetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetnek minősülnek.
  • Évente a már most kötelező beszámolón felül be kell számolniuk a külföldi támogatóikról. Azok esetében, akik éves szinten legalább 500.000 forint értékben adományoznak a beszámolónak a szervezet vagy személy nevét és címét is tartalmaznia kell.

Jelenlegi formájában a civiltörvény káros és jogsértő, mert

  • valójában már rég nyilvános adatokat kér számon a szervezeteken;
  • megbélyegzi a civil szervezeteket azzal, hogy azt állítja, a közösségi célok helyett külföldi érdekeket szolgálnak, ezzel sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát;
  • a törvényben előírt kötelezettségek szükségtelenek a célok érdekében és aránytalan terheket rónak a szervezetekre;
  • sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot;
  • elhallgattatja az aktív állampolgárokat, és ahelyett, hogy a munkájukat kritizálókkal vitába szállna, meg akarja szüntetni a vitát.
A civiltörvény hatása pusztító. Dermesztően hat a kormánytól független véleményre, eszközt ad a kormányzat kezébe a vele ellentétes vélemény elfojtására.

Ezért 22 másik szervezettel az Alkotmánybírósághoz fordultunk.

Az Alkotmánybíróság azonban 2018. június 5-én úgy döntött, felfüggeszti a civiltörvény alkotmányosságának vizsgálatát, és megvárja amíg az Európai Unió Bírósága döntést hoz két tavaly indított kötelezettségszegési eljárás ügyében. Ezek az eljárások teljesen függetlenek a civiltörvénytől, az Alkotmánybírósági döntést azonban akár évekre is elhúzzák.

A bíróságokon vagyunk otthon

A TASZ minden eszközt megragad, hogy bebizonyítsa, a civiltörvény jogsértő. Ezért a szervezet egy polgári engedetlenségi akció keretében bojkottálja a törvényt. A jogérvényesítési lehetőségek egy része ugyanis csak akkor nyílik meg előttünk, ha nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak.

Évente több mint száz új ügyben képviseljük az alapjogaiban megsértett ügyfeleinket a magyar bíróságok, az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság előtt, az ilyen eljárásokban tapasztaltak vagyunk. Most úgy tudunk az állampolgárok szervezeteinek, más alapítványoknak és egyesületeknek segíteni, ha magunkon bizonyítjuk be, hogy a törvény jogsértő.

Több, független intézmény is kimondta már korábban, hogy a civiltörvény jogsértő, emellett alapvető európai uniós normákat is sért.

  • Az Európai Parlament május 17-én fogadott el egy határozatot Magyarország helyzetéről. Ebben a határozatban többek között felhívta a magyar Kormányt arra, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot. Ezen felül az elfogadott határozat kimondja, hogy a magyarországi helyzet az Európai Unióról szóló Lisszaboni Szerződés 2. cikkében foglalt értékek, így a jogbiztonság, demokrácia és alapvető jogok súlyos megsértésével fenyeget.
  • Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2017. április 27-én fogadott el egy határozatot, amelyben kitért a közhatalmat gyakorlók által alkalmazott vádaskodó és megbélyegző retorikára, ami kétségeket ébreszt a törvény állítólagos céljával kapcsolatban.
  • A magyar alapvető jogok biztosa is a törvény demokratikus vitát korlátozó voltára hívta fel a figyelmet.
  • Az Emberi Jogok Biztosa, Nils Muiznieks is arra biztatja az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot.
  • A kormány ugyan azt állítja, hogy a törvény tervezetének végső módosításakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásait, azonban ez a nincs így: a legfőbb kritikákkal nem foglalkoztak.
“A kormányok előbb-utóbb megbuknak, a jogvédelem, az emberi jogok ügye viszont marad. Mi előbb jöttünk és tovább maradunk.” /Kapronczay Stefánia, TASZ/

Érzed, hogy nem tetszik a rendszer, de nem tudod, hogyan lépj fel ellene, hogyan tedd szóvá? A TASZ több, mint húsz éve ezt csinálja: megvédi a magyar állampolgárokat a hatalom túlkapásaival szemben a jog eszközével.

Fektess be részvényeinkbe, hogy a legaktívabb civil szervezet maradhassunk és ott legyünk, amikor szükség van ránk!

Megosztás