A Jogklinika támogatója: Justice Initiative

A Nyílt Társadalom Intézet Justice Initiative egy egész világra kiterjedő kezdeményezés, melynek célja az emberi jogok védelme, a társadalom jogi ismereteinek és jogi aktivitásának növelése, fejlesztése. Justice Initiative működtet irodát Washingtonban, New Yorkban, Londonban, Abujában és Budapesten. A program keretén belül zajlik oktatás, jogi képviselet és stratégiai pereskedés, jogérvényesítést hatékony előfeltételeként szolgáló technikai eszközök megalkotása. A Justice Initiative működésének fő területei: nemzeti büntetőjog, nemzetközi igazságszolgáltatás, egyenlő-bánásmód és állampolgárság, információszabadság.

Az információszabadság előmozdítása azért különösen fontos, mert ez előfeltétele egy nyílt és átlátható társadalomnak, nélkülözhetetlen a demokratikus részvételhez, és elősegíti más emberi jogok érvényesítését is. A kezdeményezés célja, hogy egy hatékony információhálózat épüljön ki a civil társadalomban az alábbi eszközökkel:

  • közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító törvények megalkotásának előmozdítása civil szervezetek stratégiai irányításán, törvény-tervezetek véleményezésén keresztül
  • meglévő információszabadság eszközök használatára ösztönzése a társadalomnak
  • megerősíteni a civil szervezetek regionális együttműködését
  • nemzetközi szabályozás előmozdítása
A 2008. szeptemberében beindított és a Justice Initiative által finanszírozott Információszabadság Jogklinika a magyar jogi oktatást színesíti, és lehetőséget biztosít érdeklődő diákok számára, hogy elméleti és gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmánybírák korhatár nélkül

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban bírálja az alkotmánybírák 70 éves korhatárának eltörlését, és az új szabálynak a már megválasztottakra való kiterjesztését.

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.

Az internet szabadságát csorbítaná a kormány

Már a jogerős büntetőítélet előtt eltávolíttatná a kormány az állítólagos jogsértő tartalmakat az internetről, és akár még az adatokhoz való hozzáférést is megakadályoztatná. Az új Btk. hatályba lépése miatt esedékes átmeneti rendelkezések között ugyanis egy új büntetőeljárási kényszerintézkedést is bevezetne a kormány, ami lehetővé tenné, hogy bármely közvádas bűncselekmény gyanúja esetén már jóval az ítélet előtt meg lehessen akadályozni az interneten közzétett információk elérését.