A politikai szabadságjogokról

A politikai szabadságjogok védelme adja a TASZ tevékenységének talán a legszövevényesebb és legszerteágazóbb részét. Mivel igen nehéz a terület pontos határait megrajzolni, ezért az Alkotmánybíróság határozatait hívjuk segítségül, melyekből kiderül, hogy mely jogok tartoznak e körbe és mi a jelentőségük.

„a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen anyajoga többféle szabadságjognak, az ún. kommunikációs alapjogoknak. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás és a sajtószabadság, amely utóbbi felöleli valamennyi médium szabadságát, továbbá az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága. Ez utóbbiak tiszteletben tartásáról és védelméről az Alkotmány 70/G. §-ában külön is rendelkezik. A véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság (60. §), valamint a gyülekezési jog is (62. §).

Ez a jogegyüttes teszi lehetővé az egyén megalapozott részvételét a társadalmi és politikai folyamatokban. Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozták, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság, az emberi kreativitás, csökkent az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége. A káros következmények nem csupán az individuum, hanem a társadalom életében is megmutatkoztak és az emberiség fejlődésének sok szenvedéssel járó zsákutcájához vezettek. Az eszmék, nézetek szabad kifejtése, a mégoly népszerűtlen vagy sajátos elképzelések szabad megnyilvánulása a fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele.” (30/1992. (V.26.) AB határozat)

Az egyén társadalmi és politikai folyamatokban való megalapozott részvételéhez még egy további alapjog járul hozzá: az egyesülési jog.

„Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az egyesülési szabadság lényeges kapcsolatban áll a véleménynyilvánítás szabadságával. Az egyesület szabad létesítése és az egyesületi tevékenység kényszermentes gyakorlása biztosítja a meggyőződés, a lelkiismeret és a véleménynyilvánítás szabadságát is.” (6/2001. (III.14.) AB határozat)

A politikai szabadságjogok teljes körét és egyes részjogait kimerítően felsorolni nem volt célunk. Az előbbi idézetekkel csupán hozzávetőlegesen kívántuk jelezni, hogy ezen programunk mivel foglalkozik, a részleteket a bal oldali menüpontok alatt találja.

Megosztás