A privacy fogalmával sok gond van. Nemcsak, hogy nem sikerült magyarítani, de a jelentését is nehéz megragadni. Az alábbiakban felidézünk néhány próbálkozást a privacy meghatározására:
- „Az az alapvető szabadság, hogy az egyén életét ne határozza meg teljes egészében az egyre progresszívebben szabályozó állam.” (Jeb Rubenfeld)
- „mindannyiunk vágya egy fizikai tér után, ahol szabadok lehetünk attól, hogy megzavarjanak, a betolakodástól, hogy zavarba hozzanak, vagy felelősségre vonjanak és kísérlet arra, hogy ránk vonatkozó személyes információk felfedésének idejét és módját ellenőrzésünk alatt tartsuk” (Robert Ellis Smith a Privacy Journal szerkesztője)
- az emberi személyiség érdeke, védi a személyiség sérthetetlenségét, az egyén függetlenségét, méltóságát és integritását. (Edward Bloustein)
- a „privacy”-nek három eleme van: titkosság, anonimitás és magányosság. Ez egy állapot, mely elveszíthető vagy az ebben az állapotban lévő személy döntése szerint vagy más személy cselekedete miatt. (Ruth Gavison)
- „bár sehol nem találtunk teljesen kielégítő törvényben leírt változatot a privacy meghatározására” mégis talán a következőképp definiálható a „privacy” – „Az egyén joga, hogy megvédjék – direkt fizikai eszközökkel vagy információk közzétételével történő – az ő vagy a családja magánéletébe vagy magánügyeibe való betolakodástól” (Egyesült Királyság, Calcutt Committee)
- „Egy szabad és demokratikus társadalom megkívánja, hogy az egyének autonómiáját tiszteljék és korlátozza mind az állami, mind a magán szervezeteket ezen autonómiába való behatolását… „Privacy” egy alapvető érték, mely alátámasztja az emberi méltóságot és más olyan alapvető értékeket, mint az egyesülés szabadsága és a szólásszabadság… Privacy egy alapvető emberi jog és minden személy indokolt elvárása” (az ausztrál Privacy Charter preambuluma)
- Ajánlott szakirodalom - Szabó Máté Dániel: Kísérlet a privacy fogalmának meghatározására a magyar jogrendszer fogalmaivel