A privacy fogalmával sok gond van. Nemcsak, hogy nem sikerült magyarítani, de a jelentését is nehéz megragadni. Az alábbiakban felidézünk néhány próbálkozást a privacy meghatározására:

„Az az alapvető szabadság, hogy az egyén életét ne határozza meg teljes egészében az egyre progresszívebben szabályozó állam.” (Jeb Rubenfeld)
„mindannyiunk vágya egy fizikai tér után, ahol szabadok lehetünk attól, hogy megzavarjanak, a betolakodástól, hogy zavarba hozzanak, vagy felelősségre vonjanak és kísérlet arra, hogy ránk vonatkozó személyes információk felfedésének idejét és módját ellenőrzésünk alatt tartsuk” (Robert Ellis Smith a Privacy Journal szerkesztője)
az emberi személyiség érdeke, védi a személyiség sérthetetlenségét, az egyén függetlenségét, méltóságát és integritását. (Edward Bloustein)
a „privacy”-nek három eleme van: titkosság, anonimitás és magányosság. Ez egy állapot, mely elveszíthető vagy az ebben az állapotban lévő személy döntése szerint vagy más személy cselekedete miatt. (Ruth Gavison)
„bár sehol nem találtunk teljesen kielégítő törvényben leírt változatot a privacy meghatározására” mégis talán a következőképp definiálható a „privacy” – „Az egyén joga, hogy megvédjék – direkt fizikai eszközökkel vagy információk közzétételével történő – az ő vagy a családja magánéletébe vagy magánügyeibe való betolakodástól” (Egyesült Királyság, Calcutt Committee)
„Egy szabad és demokratikus társadalom megkívánja, hogy az egyének autonómiáját tiszteljék és korlátozza mind az állami, mind a magán szervezeteket ezen autonómiába való behatolását… „Privacy” egy alapvető érték, mely alátámasztja az emberi méltóságot és más olyan alapvető értékeket, mint az egyesülés szabadsága és a szólásszabadság… Privacy egy alapvető emberi jog és minden személy indokolt elvárása” (az ausztrál Privacy Charter preambuluma)
Ajánlott szakirodalom – Szabó Máté Dániel: Kísérlet a privacy fogalmának meghatározására a magyar jogrendszer fogalmaivel

A privacy fogalmáról

Elavult tartalom