Barion Pixel TASZ | A TASZ története és fő tevékenységei

A TASZ története és fő tevékenységei

A Társaság a Szabadságjogokért 1994-ben alakult Budapesten. Az alapítók pszichiátriai betegek jogainak védelmével foglalkoztak, és úgy látták, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon is szükség van jogvédő szervezetekre. A mintát az American Civil Liberties Union (ACLU) adta, akik ahhoz is hozzájárultak, hogy a nevüket használjuk, így lettünk Hungarian Civil Liberties Union (HCLU). Működésünket és finanszírozásunkat példájukból kiindulva az államtól és a pártoktól való teljes függetlenség jellemzi, munkánkat azóta is nemzetközi, alapítványi forrásokból és magánszemélyek adományaiból végezzük.

Tevékenységünk azonban jelentősen megváltozott és kibővült az elmúlt évtizedekben. A ‘90-es években segítettük a kábítószerfogyasztók jogainak érvényesülését, emellett felléptünk a hatóságok szabadságkorlátozó intézkedéseivel szemben és a személyes adatok védelméért. A kezdetektől fontos volt az ingyenes jogsegély, később precedens jellegű ügyekben képviseletet is biztosítottunk. Kezdeményeztük jogszabályok megalkotását, módosítását, a jogalkalmazási gyakorlat megváltoztatását emberi jogi szempontok alapján.  Akkor mindez nagyon hatékonynak bizonyult, képesek voltunk hatással lenni a közéleti vitákra, és ezzel együtt a döntéshozókra és politikusokra.

A 2000-es években már egyre inkább megmutatkoztak a rendszer hiányosságai, és felszínre került a jogállami intézmények tökéletlensége. Az állam egyre titkolózóbb lett, és szinte tétlenül nézte, hogy a gyűlölet egyre nagyobb problémákat okozott a társadalomban. Ebben az időben új témákkal és új eszközökkel kezdtünk dolgozni. A szólás, a sajtó és a gyülekezés szabadságának védelme előtérbe került, és nagyon sok pert indítottunk a közérdekű adatok nyilvánosságáért. Az évtized végére nyilvánvalóvá vált, hogy a romák diszkriminációja, valamint az ellenük irányuló rasszista erőszak miatt külön programot is indítanunk kell.  Ekkor már nemcsak a jog fejlesztését szerettük volna elérni, hanem előtérbe került a jogtudatosság növelése is a teljes társadalomban, és egyre több stratégiai pert indítottunk. Egyre inkább arra koncentráltunk, hogy mindenki számára nyitva állhasson a jogvédelem.

Ezek az erőfeszítések azonban sajnos kevesek voltak ahhoz, hogy 2010 után a polgárok ne hagyják veszni a jogokat tiszteletben tartó alkotmányos jogállamot. A rosszul működő jogállam helyébe pár év alatt egy, a jogi kereteket látszólag tiszteletben tartó, de a jogalkotást eszközként használó autokratikus hatalom lépett. A független intézmények, amelyekre korábban a jogvédők számíthattakk, egyre kevésbé látták el alkotmányos feladatukat. Állami gyűlöletkampányok sorozatához kellett hozzászokni, a hatalommal szembe helyezkedőket igyekeztek elhallgattatni, a sajtó legnagyobb része az állami propagandagépezet része lett, és a választások immár nem szabad és tisztességes politikai versengések.

Komoly nehézséget okoz, hogy mindez látszólag jogszerűen történik: a kormány törvények megváltoztatásával igyekszik jogellenes intézkedéseket jogszerűvé tenni. Ezért már nem támaszkodhatunk mindig a jogszabályokra és a bíróságokra, egyetemes és megváltozhatatlan normákkal, a mindenkit megillető emberi jogokkal kell szembesítenünk az államot, és ezekre hívjuk fel a polgárok figyelmét is. Az egyre szűkülő jogi lehetőségek miatt is egyre fontosabb lett az a munka, ami korábban befejezetlen maradt: minél több embert bátorítani a közéleti cselekvésre és jogaik védelmére. Már nem megvédeni kell a jogállamot, hanem helyreállítani, ehhez pedig aktív polgárokra van szükség. Ezért döntöttünk úgy, hogy új, 2023-ban elfogadott stratégiánkban az ő támogatásukra helyezzük a legnagyobb hangsúlyt, miközben folytatjuk a kiszolgáltatott emberek védelméért és a rendszerszintű változásokért folyó munkánkat. Emellett a zöld jogvédelem is bekerült a stratégiánkba, hiszen azt látjuk, hogy az ökológiai válság az emberi jogokra is alapvető hatással lesz. Eszközeinket is igyekszünk kibővíteni, hogy valódi változást érjünk el.

Közben az autokratikus kormányzat soha korábban nem tapasztalt módon kezdte támadni a jogvédőket. A kormányzati lejáratókampányok ellenére a szervezet ma ismertebb és támogatottabb, mint valaha. 2024-re, a TASZ alapításának 30. évfordulójára Budapesten kívül már három regionális irodánk működik Pécsett, Debrecenben és Miskolcon. Évente több ezer embernek nyújtunk ingyenes jogsegélyt, tájékoztató anyagainkat több százezren olvassák, és több tucat műhelyet tartunk szerte az országban.

Céljaink változatlanok: bármit is hozzon a jövő, mi továbbra is egy egyenlőbb és szabadabb országért dolgozunk, de ehhez a te támogatásodra is szükségünk van.

Egyszeri adomány
Rendszeres adomány

Legyél rendszeres adományozónk, hogy működésünk minden helyzetben kiszámítható maradhasson!

01
Válaszd ki az adomány összegét
Megadom az adataimat
Anonim maradok

Amennyiben adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

500Ft
2 500Ft
5 000Ft
10 000Ft
20 000Ft
Ft
Tovább Tovább
02
Fizetés
Tovább Tovább

Legyél rendszeres adományozónk, hogy működésünk minden helyzetben kiszámítható maradhasson!

01
Válaszd ki az adomány összegét
Megadom az adataimat
Anonim maradok

Amennyiben adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

500Ft
2 500Ft
5 000Ft
10 000Ft
20 000Ft
Ft
Tovább Tovább
02
Fizetés
Tovább Tovább
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.