Aktív polgárok nélkül nincs szabad Magyarország - Üllő Te Vagy!

Az Üllő Te Vagy! Egyesület civil szerveződésként azért jött létre, hogy képviselje a településen élők érdekeit azokkal szemben, akiknek ez a kötelessége lett volna.

“Amikor én 2013-ban ideköltöztem, azt láttam, hogy hatalmas fejetlenség van, nincs közvilágítás, aszfaltos utak, vízelvezetés, járda, óvoda. Nagyon sok mindent ígértek és semmit nem valósítottak meg, mégis a valaha létező legmagasabb érdekeltségi hozzájárulást követelték a lakóktól. Eldöntöttem, hogy összefogom a lakókat, elolvastam több ezer oldal képviselőtestületi, bizottsági jegyzőkönyvet, csináltam egy prezentációt, bemutattam a polgároknak és felkértek, hogy próbáljam képviselni az érdekeinket az önkormányzat felé. Egyre csúnyább ügyekbe bonyolódtunk, engem életveszélyesen meg is fenyegettek, de úgy láttuk, hogy ez már kevés, alapítottunk egy civil szervezetet” - foglalja össze az egyesület történetét az alapító, Fricsovszky-Tóth Péter.

Fricsovszky-Tóth Péter - Fotó: TASZ/Pivarnyik Balázs

“Évente elköltenek 3,5 milliárd forintot a városban, és döbbenet, hogy mikre. Ez teljesen más település lenne, ha ezt a pénzt tudatosan használnák fel. Ezt próbáljuk az emberek felé képviselni” - magyarázza Fricsovszky-Tóth Péter. Szerinte a helyi lakosok már csak azért sem tudtak korábban felszólalni az őket érintő ügyekben, mert nem voltak tisztában olyan alapvető dolgokkal, hogy mit jelent a közpénz, aminek az elköltését számon lehet kérni a döntéshozókon.

“Egyre többen vannak, akik az agglomerációba költöznek, itt alapítanak családot, és felszólalnak a fejlesztésekkel, vagy azok hiányával kapcsolatban. A közösségi oldalakon azt látom, hogy most már ciki erre azt mondani, hogy „te mit akarsz itt, nem itt éltél eddig”. Ha megtalálnak bennünket az igényekkel, igyekszünk tenni azért, hogy meg is valósuljanak, vagy párbeszéd alakuljon ki. A régóta itt élőknek is megmutatjuk, hogy mi lehetne másképpen, és talán elgondolkodnak, hogy nem mondunk hülyeséget” - mondja az alapító.

Logisztikai központ az Árvácska utca mögött. Az ipari épületek 60 méterre vannak a lakóházaktól. Az üllői helyi építési szabályzat csupán 20 méteres távolságot ír elő. - Fotó: TASZ/Pivarnyik Balázs

“A megalakulásunk után nem sokkal alakult ki egy olyan helyzet, ami az első nagyobb megmozdulásunkhoz vezetett. Épült egy hatalmas logisztikai park, ami ellehetetlenítette a város külső részén élők életét. Melléjük álltunk és összefogtuk őket, amire szükség volt, mert azt látom, hogy hiába van az embereknek közös gondjuk, nem igazán tudnak megszerveződni. Ekkor találkoztunk a TASZ-szal” - idézi fel Prém Szilvia, aki az alapítása óta részt vesz az egyesület munkájában.

Prém Szilvia a Gyömrői úti beruházás elleni tüntetésen 2021. június 18-án. - Fotó: TASZ/Pivarnyik Balázs

Segítségünkkel tüntetéssorozatot szerveztek, és bevonták azokat a lakókat is, akik közvetlenül nem voltak érintettek, de szolidaritást vállaltak az Árvácska utcaiakkal. A pénz azonban felülírta a lakók érdekeit, és a lakóparki övezettől 30 méterre megépült egy 83 ezer négyzetméteres logisztikai raktár. Az oda érkező több száz kamion miatt a nap 24 órájában folyamatos a hang- és a levegőszennyezés. A beruházás miatt ötven család élete lehetetlenült el, akik csak nagyon komoly anyagi veszteség árán tudták eladni az ingatlanjaikat. Most hasonló helyzet kezd kialakulni a Gyömrői úton.

Egyesületi tagok és Gyömrői úti lakók petíciót nyújtanak át Kissné Szabó Katalin polgármesternek 2021. június 1-én. - Fotó: TASZ/Pivarnyik Balázs

2020 januárjában derült ki, hogy a Gyömrői úti házsorral határos közel 180 000 négyzetméteres területen két ütemben ipari parkot építenek. A lakókat előzetesen nem értesítette sem az önkormányzat, sem a kivitelező az építkezésről. A Gyömrői úton élő 30-40 család nehéz helyzetbe került. Hiába tartják elfogadhatatlannak, hogy a hátsó kertjük végébe ipari parkot húzzanak fel, az üllői helyi építési szabályzat (HÉSZ) csak annyit ír elő, hogy a lakóházaktól 20 méternél közelebb nem épülhet ilyen létesítmény, és azt növényzet telepítésével kell elválasztani a lakóingatlanoktól. A kivitelező ugyan vállalta, hogy épít egy zajárnyékoló dombot, de erre csak szóbeli ígéretet kaptak az érintett családok. Sokan ráadásul még ezt sem tartják megfelelő megoldásnak.

Június 11-én félpályás útlezárással tiltakoztak a beruházás ellen, egyúttal így próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy az ipari park felépülése után a megnövekedett kamionforgalom teljesen ellehetetleníti majd az üllői közlekedést. - Fotó: Üllő Te Vagy!
Június 18-án az egyesület a polgármester háza elé szervezett tüntetést, ahol kamion hangokkal és füstölőkkel hívták fel a figyelmet a kamion forgalommal járó életszínvonal csökkenésre. - Fotó: TASZ/Pivarnyik Balázs

“Deja vu érzésünk van, visszakanyarodtunk a kezdetekhez” – mondja Prém Szilvia. A civil szervezet képviselői most is aláírásgyűjtéssel és demonstrációval próbálják rászorítani az önkormányzatot arra, hogy védje meg az emberek érdekeit. Az egyesület és a lakók petícióját több mint kétszázan írtak alá, és ezt személyesen adták át 2021. június 1-én a polgármesternek.

Most még zöldterület, nemsokára logisztikai park. - Fotó: TASZ/Pivarnyik Balázs
2021. október 20-án lakossági fórumra hívta az érintetteket az önkormányzat, ahol a kivitelező is jelen volt. Ugyan a kivitelező további kompromisszumokat tett, a lakók szerint még ezek az engedmények is elmaradnak attól, amit a petícióban kértek az önkormányzattól.A fórum patthelyzettel zárult, az érintettek úgy érezték, hogy nem történt érdemi előrelépés, a kivitelező pedig az önkormányzattal szembeni kártérítési pert helyezett kilátásba, ha a beruházást megakasztanák egy módosított helyi építési szabályzattal. - Fotó: TASZ/Pivarnyik Balázs
"Amíg bármit tehetünk az ügyünkért, megtesszük." Harsányi Ágnes a Gyömrői úti lakók szószólója a novemberi közmeghallgatáson annyit tudott meg a polgármestertől, hogy határozatlan időre változtatási tilalmat rendeltek el az építkezés második ütemének területére. - Fotó: TASZ/Pivarnyik Balázs

“Nehéz helyzetbe kerültünk, hiszen csak annyit tudunk talán kiharcolni, hogy nagyobb távolság legyen a lakóingatlanok és a létesítmény között” - mondja Prém Szilvia, aki szerint továbbra sem adják fel, és egy kármentesítő alap létrehozásáért is dolgozni fognak. A küzdelmük pedig arra is jó volt, hogy aktivizálja a helyieket. “Nagyon fontosnak érezzük a transzparenciát: eddig az emberek ahhoz voltak hozzászokva, hogy voltak képviselők, akik a testületben a négy fal között csinálnak valamit, aztán a hírmondóban megjelenik valami, a honlapra felkerül valami, de hogy milyen döntések születnek a saját településükön, az nem volt átlátható” – magyarázza Prém Szilva.

A fenti fotóesszé része a Reclaim Our Civil Space! című projektnek, mely Izland, Liechtenstein és Norvégia támogatásával valósul meg az EEA and Norway Grants Fund for Regional Cooperation (EGT/Norvég Regionális Együttműködési Alap) pályázatán keresztül. A projektet megvalósító szervezetek:

Megosztás