Az egyesülés szabadsága
A magyar alkotmány 63. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.”
Ha valaki hosszabb távon tartósabb célok érdekében szeretné másokkal közösen véleményét kifejteni, akkor ezt szervezeti, egyesületi formában teheti meg, ezt biztosítja számára az egyesülési szabadság. Nagyon fontos kiemelni, hogy az egyesülési törvény nem állampolgársághoz köti, hanem mindenki jogaként szabályozza az egyesülés szabadságát.
Az egyesülési szabadság egyszerre jelenti a cél megválasztásának szabadságát, a célra rendelt szervezet alapításának szabadságát és az ehhez való csatlakozás önkéntességét, valamint az önkéntes kilépés lehetőségét. Az egyesülési jogot az 1989. évi II. törvény szabályozza.
Válogatás az egyesülési szabadsággal kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokból:
22/1994. (IV. 16.) AB határozat (ügyvédek kötelező kamarai tagsága)
21/1996. (V. 17.) AB határozat (Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért)
53/1996. (XI. 22.) AB határozat (pártok)
6/2001. (III. 14.) AB határozat (nyilvántartásba-vételi eljárás)
Olvassa el a NOSZA egyesületek bírósági nyilvántartásba vételi gyakorlatáról szóló összehasonlító elemzését!
Olvassa el a Vér és Becsület Kulturális Egyesület feloszlatása iránt indított pernek az anyagát!
