A hajléktalanság kriminalizálásának krónikája - videó!

Annak rövid áttekintése után, hogy miként került sor a hajléktalanság szabálysértéssé nyilvánítására, arra kérjük, hogy írjon levelet Pintér Sándor belügyminiszternek és Kocsis Máté hajléktalanügyi referensnek arról, hogy a szegények nem bűnözők. Ha több ideje van és másképp is szeretne segíteni, akkor más lehetőségeket is ajánlunk.

2010. november 18. – az építési törvény módosításáról szóló törvény kihirdetése. Az önkormányzatok számára lehetővé válik a nem rendeltetésszerű közterület használat szabálysértéssé nyilvánítása.

2011. május 18. – hatályba lép az első olyan önkormányzati rendelet, amely közterület életvitelszerű lakhatás céljára történő használatát 50. 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtaná. A szabálysértést Budapest önkormányzata vezeti be, Tarlós István, főpolgármester előterjesztése nyomán.

2011. szeptember 25. – józsefvárosi népszavazás többek között arról, hogy hozzon-e külön rendeletet a józsefvárosi képviselőtestület arról, hogy szabálysértést követ el az, aki életvitelszerű lakhatás céljára használja a közterületet. A népszavazás a megjelentek alacsony száma miatt érvénytelen.

2011. szeptember 26. – elindul a józsefvárosi közrendvédelmi akció, amelynek keretében október 14-ig a VIII. kerületi rendőrkapitányság adatai alapján 535 esetben tettek feljelentést szabálysértést elkövetőkkel szemben – ebből 271 esetben közterület életvitelszerű használata miatt. Az akció a mai napig tart, Kocsis Máté polgármester előterjesztése nyomán a jövő évi folytatásra is elkülönített pénzt az önkormányzat.

2011. október 6. – a józsefvárosi képviselőtestület szabálysértéssé nyilvánítja a közterület életvitelszerű lakhatás céljára való használatát, illetve elfogadja az ún. LÉLEK programot. A programban a VIII. kerületben hajléktalanná vált emberek egy részének biztosítanának munkalehetőséget és lakhatást.

2011. október 11. – Kocsis Máté, VIII. kerületi polgármestert és országgyűlési képviselőt hajléktalanügyi referensnek kéri fel a Fidesz.

2011. november 14. – az Országgyűlési elfogadja azt a törvénymódosító javaslatot, amely alapján azt, aki „a közterület életvitelszerű lakhatás céljaira történő használatára, illetve az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságok közterületen történő tárolására vonatkozó szabályokat ismételten megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”. Az ismétlés akkor állapítható meg, ha ilyen cselekményért az érintettet hat hónapon belül jogerősen felelősségre vonták. A szankció nem alkalmazható, ha a városi önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja. Ez utóbbi kitételt nem értelmezi az elfogadott módosítás. A módosítás december 1-jén lép hatályba.

2011. november 5. – az új szabálysértési törvény javaslatát benyújtja a Belügyminisztérium az Országgyűlésnek, és sürgős eljárásban tárgyalják. A javaslat az egész ország területére érvényes hatállyal szabálysértéssé nyilvánítaná, ha valaki „a közterület belterületét rendeltetésétől eltérő módon, életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságokat közterületen tárol.” A szabálysértés nem állapítható meg, ha a feladat ellátására kötelezett önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja.

A javaslat szerint – a helyszíni bírságolás és a közlekedési szabálysértéseket kivéve – ha valakit fél éven belül harmadszorra marasztalnának el szabálysértés elkövetése miatt, akkor a bíróság elzárást is kiszabhat.

Ha egyetért velünk abban, hogy a hajléktalanság problémájára nem rendészeti megoldásokat kell keresni, mert a szegények nem bűnözők, akkor írjon Pintér Sándor belügyminiszternek és Kocsis Máté hajléktalanügyi referensnek!

Kérjük, hogy e-mailjét küldje el az ügyfelszolgalat@bm.gov.hu és a kocsis.mate@fidesz.hu e-mail címekre és másolatban a tasz@tasz.hu –ra.

A következő szöveget ajánljuk, de kérjük, hogy személyes véleményével egészítse ki ezt:

Tisztelt Belügyminiszter Úr és Referens Úr!

Az a véleményem, hogy a szegénységre nem megoldás a rendészeti eszközök alkalmazása, ezért a következőket kérem Önöktől:

- az új szabálysértési törvény ne nyilvánítsa semmilyen formában szabálysértéssé azt, ha valaki az utcán él;
- az építési törvényből kerüljön ki az önkormányzatoknak adott felhatalmazás az utcai hajléktalanság szankcionálására;
- készüljön kormánystratégia a hajléktalanságról, amely a lakhatási problémák tényleges és hosszú távú megoldása mellett, a lakhatás elvesztése megelőzésére is tartalmaz intézkedéseket.

A következő módokon tud még segíteni:

A Város Mindenkié csoport összeállított egy útmutatót arról, hogy az állampolgárok miként tudnak tenni a hajléktalan emberekért.

Holnap, december 1-jén lesz a Szolidaritás éjszakája – válasszon ki egy közteret, ahol kifejezheti szolidaritását a hajléktalan emberekkel, akár milyen rövid ideig is tud maradni. (Vidéki helyszíneken is!)

Ajánlja fel más jellegű segítségét, akár A Város Mindenkié csoportnak, akár a Börtön Helyett Lakhatást állampolgári mozgalomnak.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Igazat adott nekünk az ombudsman: a kórházakban nem lehet megtiltani a fényképezést

A közösségi oldalakon és a sajtóban rendre felbukkannak a rossz kórházi körülményeket megörökítő felvételek. Néhány kórházigazgató úgy gondolta, hogy a fényképezés megtiltásával „oldja meg” a problémákat. Most az alapvető jogok biztosa is megerősítette álláspontunkat: ez jogellenes.

Megtámadta egy életveszélyes fertőzés, ezért inkább egy raktárba zárták a kórházban

Képzeld el, hogy testvéred a vasárnapi ebéd mellett egyszer csak levegő után kezd kapkodni. Kiesik a kanál a kezéből, te pedig ijedten rohansz és pánikolva tárcsázod a mentők számát. Szirénázva viszik be a testvéred a sürgősségire. A mentőben stabilizálják az állapotát, a közvetlen életveszély megszűnik. Fellélegzel és megkönnyebbülten hívod szüleiteket, akik már indulnak is a kórházba. Mire megérkeznek, testvéred az intenzív osztályra kerül, tüdőgyulladás gyanújával, az orvosok csöveken keresztül segítik a légzését, kanülön keresztül kapja a szükséges gyógyszereket.

Az állapota azonban romlik, hányás, hidegrázás, folyamatos rosszullétek jönnek, majd órákon belül annyira rosszul lesz, hogy magas lázzal öntudatlanul hánykolódik az ágyában. Az orvosok szerint semmi komoly, ne aggódj, sőt, nyugodtan menj haza, majd értesítenek, ha bármi történik.

A magas láz azonban napok alatt sem múlik, és mire legközelebb látogatóba mész, már egy másik emeletre irányítanak. Testvéred karanténba került, mert MRSA támadta meg a szervezetét még az intenzív osztályon. Szüleid naponta kétszer látogatják, de neked nem ajánlják az orvosok, mert a kisfiad is megfertőződhet. Ezért csak telefonon tartod a kapcsolatot a szüleiddel is, akik állandóan panaszkodnak: a nővéred vagy fuldoklik, mert eldugult a váladékot szívó cső, vagy a földre csöpög az infúzió meg a vér, ami a kezéből a kanül mellett kifolyik. De az is gyakran előfordul, hogy napokig ugyanazon a véres lepedőn fekszik.

giccses_gomb.png

Nóra lázát hetek múlva sikerült csillapítani, ekkor került csak ki az intenzív osztályról. Egy elkülönített, sötét ablakú szobába tették, kikötözött kezekkel, csövekkel a szájában.

A szobában takarítószereket és felmosóvödröket tároltak, inkább egy sötét szertárra hasonlított, mint kórteremre.

Pár nap múlva leállt a szíve, de mivel nem volt monitorokra kötve, annyira későn vették ezt észre az orvosok, hogy oxigénhiányos állapot lépett fel nála. Nóra kómába esett és napokon belül belehalt a fertőzésbe.

Ezek a történetek olvasói panaszként érkeztek hozzánk a kórházi fertőzések ellen indított kampányunkban. Ma Magyarországon minden egészségügyi intézményben jelen vannak a kórházi fertőzések.  Ez a világon mindenhol probléma, de itthon odáig sem vagyunk képesek eljutni, hogy az állam végre elárulja, hány fertőzés történik kórházanként. Ebben a kampányban nem azt akarjuk elérni, hogy csökkenjen a magyar egészségügybe vetett bizalom, és nagyra becsüljük az egészségügyi dolgozókat, akik  gyakran minden tőlük telhetőt megtesznek a hozzájuk kerülő betegek gyógyulásáért. Azt szeretnénk elérni, hogy végre tegyen valódi lépéseket az állam a kórházi fertőzések leküzdésére. Első lépésként készítsen nyilvános cselekvési tervet és hozza nyilvánosságra a fertőzések adatait.

Asbóth Márton

„Gyerekkel vagyok” – a TASZ új felmérése a szülői jelenlétért a kórházakban

A TASZ immár második alkalommal végzett felmérést azzal kapcsolatban, hogy mennyire korlátozzák a kórházak az egészségügyi törvény által biztosított folyamatos kapcsolattartás jogát a szülészeteken, illetve gyermekosztályokon. A „Gyerekkel vagyok” kezdeményezés célja, hogy minden intézményben a gyermeke mellett maradhasson a szülő a nap 24 órájában.