A jogállam tragédiája

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös véleménye az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagról. A három szervezet szerint 2012. január 1-től a bírói függetlenség intézményes garanciái megszűnnek, az ügyészség pedig politikai fegyverré válik a kormányzat kezében.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényekkel a kormányzat a jogállamiság utolsó védőbástyáját, a bíróságokat is befolyása alá vonta.

- A hatalom megosztásának tétele szerint, ahol a bíróságok és a bírák nem függetlenek, ott nincsen alkotmány sem. Az új törvények alapján ez a függetlenség intézményesen nem garantált.
- A jogalkotó az eljárások elhúzódására, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sokat bírált belterjes, ellenőrizhetetlen működésére centralizálással válaszolt: a jövőben a bíróságokat az Országos Bírósági Hivatal kilenc évre megválasztott elnöke kontrollálatlanul és átláthatatlanul fogja majd igazgatni. A hivatal elnöke lényegében teljes szabadságot kap a bírák kinevezésére, még azt is megteheti majd, hogy az ügy tárgyalására az illetékes bíróság helyett más bíróságot jelöl ki.
- Az új törvény felszámolja a bíróságok belső működésének átláthatóságát biztosító, ma meglévő garanciákat is. Az Országos Bírói Hivatal határozatai nem, csak az elnök éves tájékoztatója lesz nyilvános.
- A jogalkotó az átláthatóság fogalmát nem a bíróságok és a nyilvánosság viszonyában használja, hanem abszurd módon a bíróságok és a minisztériumi igazgatás közötti információáramlást érti e fogalom alatt. 
Az ügyészségről, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvények:
- fenntartják a szervezet centralizált jellegét;
- a legfőbb ügyész mandátumát meghosszabbítják kilenc évre, így még jobban elválasztják a tisztséget a parlamenti ciklustól, és tovább erősítik az ügyészségnek a többi hatalmi ággal szembeni önállóságát;
- széleskörű, törvény által nem korlátozott és senki által nem ellenőrzött döntési jogosítványai megnövelik a legfőbb ügyész hatalmát a szervezet irányításában;
- ugyanakkor az ügyész elsődleges feladataként az igazságszolgáltatásban való közreműködést jelölik meg, és ehhez jelentős túlhatalmat is biztosítanak neki a büntetőeljárásban;
- a törvényességi ellenőrzési funkciót nem korlátozzák a közhatalom gyakorlóira, hanem jelentős mértékben kiterjesztik a gazdasági és a civil szervezetek ellenőrzésére is, a közérdekből való perlésnek pedig tág teret engednek.

A törvények teljes elemzése magyarul itt, angolul pedig itt érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Meghallgatással folytatódik a magyar civilek megbélyegzése elleni fellépés

Újabb szakaszába lép a magyar civil szervezeteket megbélyegző törvény elleni fellépés: az Európai Unió Bírósága október 22-én nyilvános meghallgatást tart az ügyben.

23 civil szervezet együtt fordult az Alkotmánybírósághoz a civiltörvény miatt

23 civil szervezet, mely a Civilizáció kampány során is együttműködik, együtt nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt.

Jogellenesen járt el az érpataki polgármesternek szót fogadó rendőrség

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete szerint jogellenesen járt el a rendőrség, amikor ügyfelünket, Tódor Jánost, és korábbi munkatársunkat, Szőllőssi Gábort kivezette az érpataki önkormányzat becsület napi rendezvényéről.