A kormánnyal szemben, a magyar emberek mellett állt ki döntésével az Európai Parlament

Üdvözöljük az Európai Parlament döntését, amellyel ma kiállt a jogállamiság és egyben számos magyar polgár érdeke mellett is. Kiállt akkor, amikor komolyan vette a rendszerszintű problémákat, a demokratikus intézmények politikai érdeket követő elfoglalását. Nem Magyarországot és a magyar népet büntetik a döntéssel. A döntés a magyar kormánynak üzenet arról, hogy az erős választási felhatalmazás sem jelenti azt, hogy bármire felhatalmazást kaptak. A munka folytatódik, a jogállamisággal kapcsolatos problémák nem oldódnak meg holnapra. A TASZ tovább dolgozik azon, hogy Magyarország egy bátor és szabad országgá váljon, ahol mindenki képes boldogulni.

A Sargentini-jelentés a jogállamiság hiányára és az alapvető jogok sérelmére fókuszál. A jogállamiság hiánya arról szól, hogy az állampolgároknak van-e lehetőségük arra, hogy a döntéshozótól, azaz a kormánytól ténylegesen független intézmény döntsön a kormánnyal való jogvitában. A jogállamiság azt is jelenti, hogy a jog nem pusztán egy hatalomtechnikai eszköz, s nem születnek olyan törvények, amelyeknek egyetlen célja, hogy a kormány vélt vagy valós politikai ellenfeleit nehéz helyzetbe hozzák. Jogállamiság akkor van, ha a választásokon indulóknak hasonló feltételeknek kell megfelelniük és a választások tisztasága felett őrködő személy nem kér bocsánatot egy bírságért az egyik jelölttől, aki történetesen a kormányfő.

Ma sajnos mindenki által ismert az a gyakorlat, hogy aki jobbító szándékú véleményt fogalmaz meg az állam munkájával kapcsolatban, az lejárató kampányra számíthat. Mi minden hazai fórumon és következetesen képviseltük kritikáinkat. Felhívtuk a figyelmet arra az aggasztó folyamatra, hogy az Alkotmánybíróság és más független intézmények, például a korrupció felderítéséhez nélkülözhetetlen ügyészség politikai és magánérdekek mentén hoz döntéseket, de kiálltunk a társadalom széles csoportjait érintő folyamatos és rendszerszintű jogsérelmek ellen is. A jogállamiság hiánya azért nagyon veszélyes, mert megakadályozza, hogy a polgárok hatékonyan képviselhessék érdekeiket a hatalommal szemben. Így bármelyik állampolgár könnyen teljesen kiszolgáltatottá válhat.

Az unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazáson arról is döntöttünk, hogy egy értékközösséghez csatlakozunk. Arról lehet vitatkozni, hogy egy alkotmánybíróságnak pontosan milyen jogkörökkel kell rendelkeznie, de a magyar rendszer, ahogyan működik, biztosan nem felel meg a jogállamiság alapkövetelményeinek. Ez a helyzet a jelentés elfogadásától nem fog megváltozni, ezért továbbra is együtt kell dolgoznunk egy emberséges államért, ahol minden állampolgár biztonságban érezheti magát a hatalom mulasztásaival és túlkapásaival szemben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.

A vélemény szabad - sikeres volt a TASZ alkotmányjogi panasza

Tegnapi döntésével az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette azt az ítéletet, ami rágalmazás miatt bűnösnek mondta ki ügyfelünket, ifj. Szalai Ottót. A döntés azért nagyon fontos, mert ismét kimondta, hogy a közszereplők és a közhatalom gyakorlók tevékenységének kritizálása az egyik legalapvetőbb szabadságjog egy demokratikus társadalomban. Az Alkotmánybíróság folytatta azt a szólásszabadság párti utat, amin az új Ptk.-t vizsgáló határozatban elindult.

Egyet előre, kettőt vissza: az információszabadság mégis megy a levesbe

A köztársasági elnök megvétózta az információszabadság törvény április végi botrányos módosítását. A végleges változatot az Alkotmányügyi bizottság által benyújtott záróindítvány alakította ki. Lássuk, mi változott az elnöki vétó után!