A Sargentini-jelentés a jogállamiság hiányára és az alapvető jogok sérelmére fókuszál. A jogállamiság hiánya arról szól, hogy az állampolgároknak van-e lehetőségük arra, hogy a döntéshozótól, azaz a kormánytól ténylegesen független intézmény döntsön a kormánnyal való jogvitában. A jogállamiság azt is jelenti, hogy a jog nem pusztán egy hatalomtechnikai eszköz, s nem születnek olyan törvények, amelyeknek egyetlen célja, hogy a kormány vélt vagy valós politikai ellenfeleit nehéz helyzetbe hozzák. Jogállamiság akkor van, ha a választásokon indulóknak hasonló feltételeknek kell megfelelniük és a választások tisztasága felett őrködő személy nem kér bocsánatot egy bírságért az egyik jelölttől, aki történetesen a kormányfő.
Ma sajnos mindenki által ismert az a gyakorlat, hogy aki jobbító szándékú véleményt fogalmaz meg az állam munkájával kapcsolatban, az lejárató kampányra számíthat. Mi minden hazai fórumon és következetesen képviseltük kritikáinkat. Felhívtuk a figyelmet arra az aggasztó folyamatra, hogy az Alkotmánybíróság és más független intézmények, például a korrupció felderítéséhez nélkülözhetetlen ügyészség politikai és magánérdekek mentén hoz döntéseket, de kiálltunk a társadalom széles csoportjait érintő folyamatos és rendszerszintű jogsérelmek ellen is. A jogállamiság hiánya azért nagyon veszélyes, mert megakadályozza, hogy a polgárok hatékonyan képviselhessék érdekeiket a hatalommal szemben. Így bármelyik állampolgár könnyen teljesen kiszolgáltatottá válhat.
Az unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazáson arról is döntöttünk, hogy egy értékközösséghez csatlakozunk. Arról lehet vitatkozni, hogy egy alkotmánybíróságnak pontosan milyen jogkörökkel kell rendelkeznie, de a magyar rendszer, ahogyan működik, biztosan nem felel meg a jogállamiság alapkövetelményeinek. Ez a helyzet a jelentés elfogadásától nem fog megváltozni, ezért továbbra is együtt kell dolgoznunk egy emberséges államért, ahol minden állampolgár biztonságban érezheti magát a hatalom mulasztásaival és túlkapásaival szemben.