A kormány bosszújára nemcsak a szegregált roma gyerekek faragnak rá, de ők különösen

A roma gyerekek jogellenes szegregációjának fenntartásáért kitartóan küzdő kormánypárti képviselő, Horváth László módosító javaslatot nyújtott be a köznevelési törvényhez. Ha elfogadják, a bíróságok az oktatási intézményekkel szemben indított személyiségi jogi perekben sérelemdíj helyett csak oktatási/képzési szolgáltatást ítélhetnek meg.

A javaslat újabb példája annak, hogy a kormány meggondolatlan és szakmaiatlan jogalkotással áll bosszút a jogállamon, az azt érvényesítő bíróságokon és persze azokon, akik a jogaikat akarják érvényesíteni. Nem is rejtik véka alá – maga a javaslat indokolása is tartalmazza -, hogy mindezzel a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott roma gyerekek kártérítési perében hozott jogerős bírósági döntésre kívánnak reagálni. Huszonnégy civil szervezet, köztük a TASZ, levélben fordult az ombudsmanhoz, hogy lépjen fel a törvénymódosítás ellen, amely megakadályozná többek között a jogellenesen elkülönítve oktatott roma gyerekek pénzbeli kárpótlását. A levél részletesen kifejti, hogy miért ütközik Alaptörvénybe és az uniós jogba a tervezett módosítás. A civilek közösen arra is kérik Kozma Ákost, hogy emelje fel szavát a gyöngyöspatai deszegregációs per kapcsán tett kirekesztő, a cigányokra, valamint az őket segítő jogvédő szervezetekre nézve sértő és igazságtalan kormányzati nyilatkozatokkal szemben.

A törvényjavaslat egyértelműen a roma gyerekek jogérvényesítését akarja szűkíteni, ezért nyilvánvalóan diszkriminatív. Ám végeredményben minden olyan gyereket hátrányos helyzetbe fog hozni az új szabály, akinek szülei vagy más törvényes képviselője egy iskolában elszenvedett jogsértés miatt indít pert.

Teljesen indokolatlan, hogy az oktatási intézmények kivonhassák magukat a fizetési kötelezettség alól, más feltételekkel feleljenek az általuk elkövetett személyiségi jogsértésekért, ami nemcsak szegregáció lehet, hanem például megalázó bánásmód, büntetés, vagy fogyatékos gyerekek esetében a fejlesztések elmaradása..

A Horváth László nevével fémjelzett javaslat cinikusan az európai uniós faji irányelv 15. cikkére hivatkozik, amely hatékony, arányos és visszatartó erejű jogorvoslatot ír elő azok számára, akik diszkrimináció miatt fordulnak bírósághoz – ám éppen ez a javaslat fosztja meg a bíróságot attól, hogy a konkrét ügy egyedi körülményeit mérlegelve hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciót alkalmazzon, ami a jogsértéstől való eltiltás mellett leginkább a sérelemdíj lehet. A Polgári Törvénykönyv egyébként jelenleg sem zárja ki, hogy a felperes azt kérje a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest megfelelő képzés, illetve oktatás nyújtására.

A törvénymódosítás viszont teljesen abszurd eredményre vezethet. A személyiségi jogi perek jellemzően évekig húzódnak, különösen ha nem emelkedik az ítélet elsőfokon jogerőre. A jogsértéskor óvodáskorú gyermek már régen iskolába jár, az iskolás pedig nagykorúvá válik, mire megszületik a jogerős ítélet. Mit fog kezdeni a bíróság ezekkel a felperesekkel, akik számára már egyáltalán nem lesz releváns az adott oktatási szolgáltatás? A 10-11 éves gyereket, akit az óvodában megalázott a dadus, majd azzal kompenzálják, hogy újrajárhatja az óvodát? Vagy azzal, hogy járhat iskolába, ahova egyébként is jár? Vagy a nagykorút, aki amiatt indított pert évekkel korábban, mert a tanár több órára bezárta az öltözőbe büntetésképp, visszaküldik az iskolapadba? Vagy elküldik valamilyen képzésre? Hogyan orvosolhatná az ellenük elkövetett személyiségi jogsértéseket egy olyanszolgáltatás, ami semmilyen módon nem reflektál a jogsértésre?

A Polgári Törvénykönyv általános szabályaitól el lehet térni ágazati speciális szabályok alkotásával, de ebben az esetben az is kérdéses, hogy indokolható-e ezzel a köznevelési törvény módosítása. A Polgári Törvénykönyv fogalomrendszerében ugyanis a sérelemdíj egyértelműen pénzbeli kompenzációt jelent. A nevén kívül az a fordulat is erre utal, hogy a sérelemdíjat „megfizetni” kell.

A Ptk. szerinti sérelemdíjnak fogalmi eleme, hogy az mindenkinek jár, akinek személyiségi jogsértéssel nem vagyoni kárt okoztak. A tervezett módosítás ezt az elvet is felülírja, amikor kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézmény által elkövetett személyiségi jogsértés kárvallottjainak természetbeni juttatás jár. Összességében tehát itt nem egy, a Ptk.-hoz képest speciális szabályról, hanem egy merőben új jogintézményről van szó, amin mit sem változtat, hogy azt a jogalkotó sérelemdíjnak hívja.

A jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabályoknak illeszkedniük kell a jogrendszer egységébe és meg kell felelniük a jogalkotás szakmai követelményeinek. A TASZ álláspontja szerint ez a javaslat nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, ezen felül indokolatlanul szűkítené a jogérvényesítés lehetőségét az oktatási intézményekben bekövetkező jogsértésekkel szemben.