A köz érdeke volna a közérdekű munka – törvényellenes gyakorlat Borsod megyében

A TASZ közérdekű adatigényléssel fordult valamennyi Borsod megyei jegyzőhöz és rendőrkapitánysághoz a szabálysértési ügyekben alkalmazott közérdekű munka-büntetéssel kapcsolatban. Az adatokra azért voltunk kíváncsiak, mert terepmunkánk során azt tapasztaltuk, hogy a törvény szerint kötelező végrehajtási fokozatot nem alkalmazzák a gyakorlatban: szabálysértési ügyekben közérdekű munkavégzés helyett az emberek akár 60 napra rács mögé kerülhetnek, ha nem tudják megfizetni a pénzbírságot.

Az adatvédelmi biztos az egyik önkormányzat által a TASZ megkeresése kapcsán kért, 2011. január 21-én kiadott állásfoglalásában kimondta, hogy nyilvánosak az önkormányzatok közérdekű munkával összefüggő statisztikai, és egyéb aggregált, személyekhez nem köthető adatai, így ezen adatok kiadása nem korlátozható.
A megkérdezett 202 jegyzőből (és körjegyzőből) mindösszesen 48, a 10 megkérdezett rendőrkapitányságból 7 válaszolt a TASZ adatigénylésére. Elszomorítónak tartjuk, hogy a jegyzőknek csupán egynegyede tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. A TASZ a válaszadás elmaradása, valamint a kapott válaszokból kimutatható törvényellenes gyakorlat miatt az illetékes Kormányhivatalhoz és Ügyészséghez fordul.
Borsod megyében a mélyszegénységben élők egyik alapvető problémája, hogy a rendőrség és más szabálysértési hatóságok aránytalan mértékben, megfélemlítő jelleggel bírságolják őket csekély súlyú szabálysértésekért. Egyes romatelepek határában rendszeresen ott áll a rendőrautó, és amint a teleplakók elhagynák a területet, a rendőrök – mondvacsinált okokból – megbírságolják őket, vagy feljelentést tesznek ellenük. A kiszabott pénzbírságokat természetesen nem tudják megfizetni, ilyenkor a Szabálysértési törvény szerinti végrehajtási eljárásra kerül sor.
A végrehajtási eljárásokban alapvető fontosságú a fokozatosság elve, amely a szabálysértési ügyekben a törvény szerint a következőképpen érvényesül: amennyiben a bírság adók módjára nem hajtható be, azt közérdekű munkára kell átváltoztatni. Csak abban az esetben, ha ebbe az elkövető nem egyezik bele, vagy nem kezdi meg a kijelölt munkahelyen a munkavégzést, illetve nem tesz eleget munkakötelezettségének, kerülhet sor a végső fokozatra: az elzárásra átváltoztatásra. Nyilvánvalóan nincs erre lehetőség akkor, ha a közérdekű munkavégzés amiatt hiúsul meg, hogy a településen nincs olyan munkáltató, amely vállalná a foglalkoztatást.
A TASZ közérdekű adatigénylésében többek között arra kérdezett rá, hogy az önkormányzatoknak van-e helyi szintű szabályozása a közérdekű munkára átváltoztatással kapcsolatban, illetőleg az adott településen van-e lehetőség közérdekű munka végzésére, és hány ügyben került erre az utóbbi két évben sor.
Abból a 48 településből, amelyek jegyzői válaszoltak, mindösszesen 17 településen van közérdekű munkalehetőség, de ezek közül is némelyik helyen csak „idényszerűen“ vagy eseti jelleggel (ez utóbbi kapcsán mindenképp felmerül az önkényes jogalkalmazás gyanúja). Egészen elképesztő, hogy vannak települések, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete határozatban vagy állásfoglalásban mondja ki, hogy nem biztosítanak közérdekű munkát a településen (Gesztely, Prügy), vagy „nem járulnak hozzá a közérdekű munkára átváltoztatáshoz a szabálysértések esetében“ (Farkaslyuk) – mintha egy önkormányzati képviselő-testületnek joga volna egy törvény által kötelezően előírt végrehajtási fokozatot annulálni. Van példa olyan községre is (Igrici), ahol egy már hatályban nem lévő, és egyébként is nem szabálysértési ügyekben kiszabható közérdekű munka-büntetésre vonatkozó képviselő-testületi határozatra hivatkozva egyesektől megtagadják a közérdekű munkavégzést, míg másoktól nem.
Mindenképpen figyelmet érdemlő adat, hogy például egész Miskolc területén nincs közérdekű munka: az önkormányzat arról tájékoztatott minket, hogy csak jegyzői hatáskörben 2009-ben 4213 esetben szabtak ki pénzbírságot, ebből 4 azaz négy esetben került sor közérdekű munkára átváltoztatásra (ez is csak azért fordulhatott elő, mert az elkövetők elköltöztek más olyan településre, ahol ledolgozhatták büntetésüket), ugyanakkor aránytalanul sok: 587 esetben került sor elzárásra átváltoztatásra!
A kapott válaszok igazolták tapasztalatunkat: azon települések többségében, ahol nincs közérdekű munkalehetőség, a jegyzők a szabálysértési törvényben meghatározott fokozatosság elvét megsértve továbbítják az ügyet a bíróságra elzárásra átváltoztatás céljából, és ez a gyakorlat valamennyi válaszadó rendőrkapitányságra is jellemző. Ez a TASZ álláspontja szerint már csak azért sem fogadható el egy jogállamban, mert nem lehet az elkövetők között azon az alapon különbséget tenni és őket személyi szabadságuktól megfosztani, hogy mely településen laknak. Nagyon nem mindegy, hogy valaki egy 20.000 Ft-os bírság miatt 4 napig közérdekű munkát végez vagy akár 20 napot fogházban tölt: ez ma Borsod megye nagy részén azon múlik, hogy az illető mely településen lakik.
A válaszokból látható, hogy sokszor a jegyzők, illetve a képviselő-testület szubjektív hozzáállásán múlik („a közérdekű munkának nincs kellő visszatartó ereje“, „nem preferáljuk, mert igazságtalannak tartjuk, hogy 5000 Ft-ot ér egy napi közérdekű munka“), hogy egy adott településen végrehajtható-e a közérdekű munka büntetés. Szerencsére van példa olyan jegyzőre is (például a borsodnádasdi), aki tiszteletben tartja a törvény rendelkezéseit és egyben a fokozatosság elvét.
A TASZ álláspontja szerint a fokozatosság elvének betartása a szabálysértési jog alkalmazása során garanciális jelentőségű egy jogállamban, ezért az egységes és a törvényalkotó szándékának megfelelő jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében az illetékes Kormányhivatalhoz és Ügyészséghez, mint a jegyzők illetve a rendőrség felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szervekhez fordulunk. Szükséges volna a joghézagok kitöltése és a vonatkozó jogszabályok koherenciájának megteremtése is az önkényesség és a diszkriminatív gyakorlatok megelőzése érdekében, továbbá annak elkerülésére, hogy emberek csekély súlyú szabálysértések miatt hosszú időre személyi szabadságuktól megfosztásra kerülhessenek ahelyett, hogy társadalmilag hasznos munkát végeznének.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

Dilettáns és embertelen a gyermekvédelmi törvény szigorítása!

Jövő héten szavaz a parlament arról, hogy azok a szülők, akik nem elég "együttműködőek a tanárokkal, óvónőkkel, gyermekorvossal vagy védőnővel, súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket. Jobb esetben csak védelembe veszik a gyerekeket, rosszabb esetben akár el is szakíthatják őket szüleiktől.

Ön kért ma már engedélyt a gyerekei neveléséhez?

Ma két családnak kézbesített a posta gyámhivatali határozatot, két szülőpár várta hónapok óta, tűkön ülve az évente ismétlődő vizsgálat eredményét. A döntés nem kisebb súlyú, mint a gyermekeik - egyik család esetében három, másikuk esetében öt kisgyerek – sorsa: az egymástól távol töltött hónapok, sőt évek után, végre kiérdemelték-e, hogy újra ők lehessenek „Anya” és „Apa”, hogy ne kelljen a havonta egyszer egy órára engedélyezett láthatáson a faliórára meredve rettegni a percek fogyásától.