A köz érdeke volna a közérdekű munka – törvényellenes gyakorlat Borsod megyében

A TASZ közérdekű adatigényléssel fordult valamennyi Borsod megyei jegyzőhöz és rendőrkapitánysághoz a szabálysértési ügyekben alkalmazott közérdekű munka-büntetéssel kapcsolatban. Az adatokra azért voltunk kíváncsiak, mert terepmunkánk során azt tapasztaltuk, hogy a törvény szerint kötelező végrehajtási fokozatot nem alkalmazzák a gyakorlatban: szabálysértési ügyekben közérdekű munkavégzés helyett az emberek akár 60 napra rács mögé kerülhetnek, ha nem tudják megfizetni a pénzbírságot.

Az adatvédelmi biztos az egyik önkormányzat által a TASZ megkeresése kapcsán kért, 2011. január 21-én kiadott állásfoglalásában kimondta, hogy nyilvánosak az önkormányzatok közérdekű munkával összefüggő statisztikai, és egyéb aggregált, személyekhez nem köthető adatai, így ezen adatok kiadása nem korlátozható.
A megkérdezett 202 jegyzőből (és körjegyzőből) mindösszesen 48, a 10 megkérdezett rendőrkapitányságból 7 válaszolt a TASZ adatigénylésére. Elszomorítónak tartjuk, hogy a jegyzőknek csupán egynegyede tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. A TASZ a válaszadás elmaradása, valamint a kapott válaszokból kimutatható törvényellenes gyakorlat miatt az illetékes Kormányhivatalhoz és Ügyészséghez fordul.
Borsod megyében a mélyszegénységben élők egyik alapvető problémája, hogy a rendőrség és más szabálysértési hatóságok aránytalan mértékben, megfélemlítő jelleggel bírságolják őket csekély súlyú szabálysértésekért. Egyes romatelepek határában rendszeresen ott áll a rendőrautó, és amint a teleplakók elhagynák a területet, a rendőrök – mondvacsinált okokból – megbírságolják őket, vagy feljelentést tesznek ellenük. A kiszabott pénzbírságokat természetesen nem tudják megfizetni, ilyenkor a Szabálysértési törvény szerinti végrehajtási eljárásra kerül sor.
A végrehajtási eljárásokban alapvető fontosságú a fokozatosság elve, amely a szabálysértési ügyekben a törvény szerint a következőképpen érvényesül: amennyiben a bírság adók módjára nem hajtható be, azt közérdekű munkára kell átváltoztatni. Csak abban az esetben, ha ebbe az elkövető nem egyezik bele, vagy nem kezdi meg a kijelölt munkahelyen a munkavégzést, illetve nem tesz eleget munkakötelezettségének, kerülhet sor a végső fokozatra: az elzárásra átváltoztatásra. Nyilvánvalóan nincs erre lehetőség akkor, ha a közérdekű munkavégzés amiatt hiúsul meg, hogy a településen nincs olyan munkáltató, amely vállalná a foglalkoztatást.
A TASZ közérdekű adatigénylésében többek között arra kérdezett rá, hogy az önkormányzatoknak van-e helyi szintű szabályozása a közérdekű munkára átváltoztatással kapcsolatban, illetőleg az adott településen van-e lehetőség közérdekű munka végzésére, és hány ügyben került erre az utóbbi két évben sor.
Abból a 48 településből, amelyek jegyzői válaszoltak, mindösszesen 17 településen van közérdekű munkalehetőség, de ezek közül is némelyik helyen csak „idényszerűen“ vagy eseti jelleggel (ez utóbbi kapcsán mindenképp felmerül az önkényes jogalkalmazás gyanúja). Egészen elképesztő, hogy vannak települések, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete határozatban vagy állásfoglalásban mondja ki, hogy nem biztosítanak közérdekű munkát a településen (Gesztely, Prügy), vagy „nem járulnak hozzá a közérdekű munkára átváltoztatáshoz a szabálysértések esetében“ (Farkaslyuk) – mintha egy önkormányzati képviselő-testületnek joga volna egy törvény által kötelezően előírt végrehajtási fokozatot annulálni. Van példa olyan községre is (Igrici), ahol egy már hatályban nem lévő, és egyébként is nem szabálysértési ügyekben kiszabható közérdekű munka-büntetésre vonatkozó képviselő-testületi határozatra hivatkozva egyesektől megtagadják a közérdekű munkavégzést, míg másoktól nem.
Mindenképpen figyelmet érdemlő adat, hogy például egész Miskolc területén nincs közérdekű munka: az önkormányzat arról tájékoztatott minket, hogy csak jegyzői hatáskörben 2009-ben 4213 esetben szabtak ki pénzbírságot, ebből 4 azaz négy esetben került sor közérdekű munkára átváltoztatásra (ez is csak azért fordulhatott elő, mert az elkövetők elköltöztek más olyan településre, ahol ledolgozhatták büntetésüket), ugyanakkor aránytalanul sok: 587 esetben került sor elzárásra átváltoztatásra!
A kapott válaszok igazolták tapasztalatunkat: azon települések többségében, ahol nincs közérdekű munkalehetőség, a jegyzők a szabálysértési törvényben meghatározott fokozatosság elvét megsértve továbbítják az ügyet a bíróságra elzárásra átváltoztatás céljából, és ez a gyakorlat valamennyi válaszadó rendőrkapitányságra is jellemző. Ez a TASZ álláspontja szerint már csak azért sem fogadható el egy jogállamban, mert nem lehet az elkövetők között azon az alapon különbséget tenni és őket személyi szabadságuktól megfosztani, hogy mely településen laknak. Nagyon nem mindegy, hogy valaki egy 20.000 Ft-os bírság miatt 4 napig közérdekű munkát végez vagy akár 20 napot fogházban tölt: ez ma Borsod megye nagy részén azon múlik, hogy az illető mely településen lakik.
A válaszokból látható, hogy sokszor a jegyzők, illetve a képviselő-testület szubjektív hozzáállásán múlik („a közérdekű munkának nincs kellő visszatartó ereje“, „nem preferáljuk, mert igazságtalannak tartjuk, hogy 5000 Ft-ot ér egy napi közérdekű munka“), hogy egy adott településen végrehajtható-e a közérdekű munka büntetés. Szerencsére van példa olyan jegyzőre is (például a borsodnádasdi), aki tiszteletben tartja a törvény rendelkezéseit és egyben a fokozatosság elvét.
A TASZ álláspontja szerint a fokozatosság elvének betartása a szabálysértési jog alkalmazása során garanciális jelentőségű egy jogállamban, ezért az egységes és a törvényalkotó szándékának megfelelő jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében az illetékes Kormányhivatalhoz és Ügyészséghez, mint a jegyzők illetve a rendőrség felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szervekhez fordulunk. Szükséges volna a joghézagok kitöltése és a vonatkozó jogszabályok koherenciájának megteremtése is az önkényesség és a diszkriminatív gyakorlatok megelőzése érdekében, továbbá annak elkerülésére, hogy emberek csekély súlyú szabálysértések miatt hosszú időre személyi szabadságuktól megfosztásra kerülhessenek ahelyett, hogy társadalmilag hasznos munkát végeznének.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Börtön vagy fagyhalál?

30 éve nem volt olyan hideg a január, mint az idei. A hosszan tartó, rendkívüli hideg miatt a szegénységben élők télre felhalmozott tűzifája hamar elfogyott. A szociális tűzifa még enyhébb teleken sem fedezi teljes egészében a rászorulók szükségleteit, az idei télen pedig különösen kevésnek bizonyult. Egy átlagos télen körülbelül 15 ember fagy meg saját, fűtetlen otthonában.

Feleslegesen tönkretett életek

Kilenc hónapnyi félelemmel vegyes várakozás után 2014. májusában megszületett Bence. Az édesanyja még a kórházba is nagytáskával érkezett, hiszen az újszülöttnek szánt ruhákat is vitte magával, hogy majd együtt térhessenek haza otthonukba. Bence problémamentes születése után a csecsemőt az édesanyja mellére fektették, 2 napig gondozhatta, szoptathatta az újszülöttet. A harmadik napon viszont a kórházi védőnő Bence nélkül jelent meg a kórteremben, közölte az anyával: a baba nélkül kell távoznia, hiszen a gyámhivatal Bence családból való kiemeléséről döntött.

A TASZ filmjei a Hégető Honorka-díj megosztott különdíját kapták

A Hégető Honorka-díj célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáit bemutató televíziós és online alkotásokat elismerje, az újságírókat és a közönséget érzékenyítse. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy elnyertük ezt a díjat 2013-ban.