A közadatpereket elvesztettük, de elértük az oltási terv nyilvánosságra hozását

A Fővárosi Ítélőtábla három jogerős ítéletben is elutasította az oltási terv nyilvánossága miatt benyújtott keresetünket, de elismerte igazunkat, és maga az oltási terv is ezeknek a pereknek a hatására vált megismerhetővé. A bíróság szerint már nem kötelezhető sem a Belügyminisztérium, sem a Nemzeti Népegészségügyi Központ arra, hogy a perben is adják ide a dokumentumot, a perek költségeit azonban viselniük kell.

A koronavírus-járvány elleni védekezésben fordulópontot jelentett 2020 végén a védőoltásokhoz való hozzájutás, majd 2021 elejétől az oltási kampányok elindulása. Az oltások beadására az Operatív Törzs dolgozott ki egy tervet, amit Kásler Miklós 2020 decemberében a WHO irányelvéhez hasonlított, és amiről a miniszterelnök is elismerően nyilatkozott, "haditervnek" nevezte. Mi úgy véltük, az oltási terv a nyilvánosságra tartozik – de hiába kértük számos állami szervtől is.

Összesen hat kulcsszerepet játszó állami szervtől igényeltük az oltási tervet: az EMMI-től, a BM-től, a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, a Miniszterelnökségtől, a miniszterelnöktől és a Miniszterelnöki Kormányirodától. A Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség, a miniszterelnök és kormányirodája letagadta, hogy kezelné az oltási tervet, a a Kásler Miklós vezette EMMI és a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ pedig azt állította, hogy a honlapjukon elérhető lakossági tájékoztatón túl, ami a címe szerint is egy kivonat, nincs részletesebb terv. Az ellenük indított perek hatására azonban ősszel csöndben mégiscsak nyilvánossá tették, és kiderült, hogy az oltási terv már tavaly januárban, jóval az adatigényléseink előtt elkészült (https://ataszjelenti.444.hu/2021/11/11/megszereztuk-az-oltasi-tervet-amit-majd-egy-eve-probal-titkolni-a-kormany). A fordulópontot az jelenthette, hogy egyik perünkben már Orbán Viktor tanúkénti meghallgatását indítványoztuk.

Az oltási terv közzététele után lezáruló elsőfokú eljárásokban a bíróságok egyedül a BM ellen adtak nekünk igazat. A múlt héten a Fővárosi Ítélőtábla három perünkben, a BM, az NNK és az MKI elleniben hirdetett ítéletet, és még a BM-ítéletet is megfordította. A végső döntés indoka az, hogy mivel az oltási terv már nyilvános, az alperesek lényegében eleget tettek perbeli kötelezettségeiknek. Az információszabadság alapjoga akkor érvényesül, ha a közérdekű adatok minél szélesebb körben megismerhetővé válnak, és mivel az oltási terv nyilvánosságra került, a bíróság nem állapított meg alapjogsérelmet.

Annak ellenére azonban, hogy kereseteinket jogerősen elutasította, az Ítélőtábla mindenben elismerte az igazunkat: kimondta, hogy mind a BM-nek, mind az NNK-nak birtokában volt az oltási terv, és hogy ennek letagadásával ők adtak okot a perekre (egyedül az MKI esetében nem látta ezt bizonyítottnak). Azt a körülményt, hogy mind a BM, mind az NNK az eljárások során végig, az egyértelmű bizonyítékok ellenére is hazudott, a bíróság a perköltségek viseléséről szóló rendelkezésében érvényesítette: az alpereseknek annak ellenére kell viselniük a költségeiket – a BM-nek pedig még a mi perköltségeinket is –, hogy pernyertesek lettek.

Szégyenteljes, hogy a járvány elleni védekezés főszereplői inkább hosszadalmas perekbe bocsátkoztak, hazudtak és ügyvédekre költötték a közpénzt,. Míg a közérdekű adatokkal kapcsolatos állami titkolózásnak általában az a magyarázata, hogy valóban leplezni akarnak valamit, az oltási terv esetében ilyet nemigen lehet sejteni. Vagy egyáltalán nem létezett oltási terv, csak utólag készítették el visszadátumozva, amikor komolyra fordultak a pereink – ebben az esetben minden kormányzati szereplő hazudott, aki 2020-21 fordulóján nyilatkozott róla –, vagy egyszerűen csak féltek, hogy az oltási tervből kiderülhet valamilyen visszaélés a járványkezeléssel kapcsolatban.

Az ellenük indított perek hatására a kormányzati szerveknek nem érte meg tovább titkolózni. Olyan magasra emeltük a titkolózás és hazudozás árát, amit inkább nem vállaltak. Az oltási terv nyilvánosságra hozása, bár suttyomban történt, végső soron az információszabadság érvényesülését és a nyilvánosság győzelmét eredményezte.

Az oltási tervvel kapcsolatos pereinkben a jogi képviseletet dr. Pető Márk ügyvéd látta el.


Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kiemelkedően fontos döntést hozott a Kúria a gondnoksági ügyek kapcsán

Egy 2015 óta húzódó gondnoksági ügyünkben a Kúria kimondta: a személyi autonómia korlátozása olyan súlyos jogkorlátozás, amely során a bíróság nem hozhat csak a múltbeli állapot alapján ítéletet, hanem köteles megvizsgálni, változtak-e az érintett körülményei. A döntés nyomán megismételt eljárás eredményeképpen ügyfelünk, aki időközben jelentősen más élethelyzetbe került, nem került gondnokság alá.

Ha van ott egy műtőasztal meg egy olló, akkor legyen mellette egy plüssmaci is

A gyerekek tudják a legjobban, hogy ők milyen orvoshoz szeretnek járni. Ők azok, akik megnyugszanak, ha a szüleik mellettük lehetnek az orvosnál, de szeretnék, ha nem csak anyunak és apunak mondanák el, hogy mi a bajuk. Ők azok, akik utálják, ha lenyomják a nyelvüket kanállal, amikor megvizsgálják a torkukat, de ha tudják, hogy ezt azért csinálják, hogy meggyógyítsák őket, akkor maguktól is nagyra nyitják a szájukat.  Szerintük ha van ott egy műtőasztal, meg van egy olló, akkor legyen mellette egy plüssmaci is. Három gyereket kérdeztünk arról, milyen a jó gyerekorvos.

Még több bababarát kórházat!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az EMMA egyesület közösen fordul az ombudsmanhoz, hogy a szülészeteken, gyermekágyas osztályokon természetes legyen a „rooming-in”, vagyis az anya és az újszülött együttes elhelyezése. Nem csak a szervezetek, hanem a tudományos kutatások is azt mondják, hogy a 24 órás baba-mama együttlét mindenkinek jó. Az ombudsmant ezért arra kéri a két civil szervezet, hogy kezdeményezze a kérdést érintő szakmai protokollok módosítását, és támogassa a rooming-in rendszer általános bevezetését.